A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
V. Mehmed oszman szultan
(
Konstantinapoly
,
1844
.
november 2.
?
Konstantinapoly
,
1918
.
julius 3.
) az
Oszman Birodalom
szultanja
es az
iszlam
kalifaja
1909
-t?l halalaig.
[2]
Bar jo szandeku politikus volt, uralkodasa megis egybeesett az
Oszman Birodalom
felbomlasanak kezdetevel es az akarata ellenere torten?
els? vilaghaborus
oszman reszvetellel is.
Mehmed Re?ad
1909
.
aprilis 27
-en, batyja
II. Abdul-Hamid
lemondatasa utan kerult hatalomra. Kifinomult, joindulatu szemelyiseg volt. Tanulmanyai soran ismereteket szerzett a tradicionalis iszlam tantargyakban, a
perzsa irodalomban
, valamint nagy erdekl?dest mutatott az oszman es iszlam tortenelem irant. Ennek ellenere hianyzott bel?le az uralkodas kepessege. Alkotmanyos uralkodokent kivant uralkodni es a teljes iranyitast atengedte az
ifjutorok mozgalom
nemzeti liberalis szervezetenek, az
Egyseg es Haladas Mozgalmanak
. A mozgalom tanacsara
Albaniaba
es
Trakiaba
latogatott az ott el? muzulman lakossaggal valo szorosabb kapcsolat kiepitese celjabol.
[1]
[3]
Uralkodasa alatt a Porta tobb haborut is elvesztett. Az els? az 1911?1912-es evi
olasz?torok haboru
volt, melynek soran a birodalom elveszitette Tripolitaniat (
Tripoli
). A legsulyosabb csapast az 1912?1913-as
els? Balkan-haboru
jelentette, melynek soran a birodalom elvesztette
balkani
birtokainak a nagy reszet. Bar ellenezte, szinten az ? uralkodasa alatt lepett be a birodalom az
els? vilaghaboruba
a
kozponti hatalmak
oldalan.
Kalifakent
szent haborura szolitotta fel az osszes
muzulmant
, kulonosen az
antant
hatalmak uralma alatt el?ket, azonban ez nem valtotta be a hozzaf?zott remenyeket. Halalakor az
Oszman Birodalom
nagy resze mar az
antant
ellen?rzese alatt allt, hat honappal kes?bb pedig
Isztambul
is katonai megszallas ala kerult. Utodja
VI. Mehmed
lett.
[1]
[2]
|
---|
A birodalom szuletese
(1281?1389)
| | |
---|
A birodalom megszilarditasa
(1389?1520)
| |
---|
A birodalom fenykora
(1520?1687)
| |
---|
A birodalom hanyatlasa
(1687?1924)
| |
---|