Vorosvertestek
pasztazo elektronmikroszkopos (PEM)
kepe
A
vorosversejt
a
verben
talalhato alakoselemek egyike, feladatuk a legzesi gazok, els?sorban az
oxigen
, kisebb reszt a
szen-dioxid
szallitasa. A vorosversejtek a voros
csontvel?ben
kepz?dnek, fejl?desuk mintegy 7 napig tart.
A vorosversejt szokasos magyar roviditese
vvs
, de az angol
red blood cell
elnevezesb?l szarmazo
RBC
is gyakran el?fordul leleteken. Tudomanyos neve az eritrocita (latinosan
erythrocyta
), amely az ogorog ?ρυθρ??
eruthrosz
’voros’ es a modern latin
cyta
’sejt’ osszetetele; ez utobbi a szinten ogorog κ?το?
kutosz
’ureges edeny’ szobol lett krealva.
Az emberi vorosversejtet szokas
vorosvertest
nek (roviditve
vvt
) is nevezni (nemet hatasra:
Blutkorperchen
) arra hivatkozva, hogy fejl?desuk soran elvesztik a sejtmagvukat es egyeb sejtszervecskeiket (
mitokondrium
,
riboszoma
). Azonban a sejtmag elvesztese ellenere szamos sejtszer? funkcio megmarad, emiatt nem indokolt a sejt megnevezes megvonasa.
A sejtmag elvesztese nem altalanos jelenseg, a
gerincesek
kozul csak az
eml?sok
, a
szalamandrakon
beluli
Batrachoseps
nemzetseg es a
sugarasuszoju halakon
beluli
Maurolicus
nemzetseg egyedeinek vorosversejtjei magnelkuliek, a tobbi gerincesnek magvas vorosversejtje van. A kepzesuket stimulalo
hormon
az
eritropoetin
.
Szamuk es mereteik
[
szerkesztes
]
Szamuk egy feln?tt ember 1 μl-nyi vereben atlagosan otmillio, a ferfiaknak altalaban tobb, 5-5,4, mig a n?knek 4,8-5 millio. A ver alakos elemeinek a 99,9%-at adjak. A szamuk elettani korulmenyek kozott attol fugg, hogy az adott egyen tartosan tengerszint folott milyen magasan el, azaz a parcialis oxigentenziotol. Egyes legz?szervi vagy keringesi betegsegekben kompenzatorikusan szinten novekedhet a szamuk. Atmer?juk kb. 7,2 μm, legnagyobb vastagsaguk 2,2 μm. A vorosversejtek szallitjak az oxigent es szerepuk van a szen-dioxid szallitasaban is.
A hemoglobin szerepe
[
szerkesztes
]
Eresuk kozben
hemoglobin
-molekulak szintetizalodnak bennuk, melyek
vastartalmuk
segitsegevel reverzibilisen kepesek kotni, es ilyen modon szallitani az oxigent.
Szarazanyag
-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vorosversejtek atlagos elettartama 120 nap, a
lepben
es a
majban
bomlanak le. A verfestek bomlastermeke a
bilirubin
, amit a maj az epebe valaszt ki. A szervezet a vasat ujrahasznositja. A verben kering? vas fels? hatarerteke 31 mikromol/liter lehet. Sportoloknal a 25-28 mikromol/liter ertek szukseges, hogy egy versenyen a megfelel? oxigenfelvetelt biztositsa.
[1]
Mas neven anaemia, a vorosversejtek relativ hianya. Lenyege, hogy a
kering? verben
alacsony az oxigent szallito hemoglobinszint. Oka lehet csokkent hemoglobin-termeles, illetve fokozott vorosversejt-pusztulas miatt. Mivel a hemoglobin a vorosversejtek alkotoja, az anaemia gyakorlatilag a vorosversejtek betegsege.
Tunetei lehetnek:
- sapadtsag
- emelkedett pulzusszam
- legszomj
- fejfajas
- alvaszavar
- hidegerzekenyseg
Szamos orokletes es mas anemias betegsegben fontos szerepe van a vorosversejtek genetikai hibainak (pl. sarlosejtes anemia), a
B12-vitamin
hianyanak (ez a veszes verszegenyseg,
anaemia perniciosa
), de okozhat verszegenyseget a vas bevitelenek vagy felszivodasanak zavara (vashianyos anemiak), az elegtelen vagy helytelen taplalkozasi szokasok (pl. kronikus
alkoholizmus
), az altalanos alultaplaltsag (feherjehiany), bizonyos kronikus mergezesek (pl. olom), valamint megtamadhatjak es pusztithatjak a vorosversejteket korokozok (
malaria
). A
leukemia
kronikus valfajai is okozhatjak, akarcsak nagyobb foku verveszteseg, pl. verz? gyomordaganat vagy trauma.
A verszegenyseg gyogyitasa
[
szerkesztes
]
A genetikai hibak okozta verszegenysegek kivetelevel a tobbi ma mar jol gyogyithato (felteve, hogy a betegek hozzafernek a megfelel? orvosi ellatashoz). Ehhez tobbnyire B12 es vas (valamint kiegeszit? vitaminok, pl. C-vitamin) bevitelere van szukseg. Fontos a megfelel? taplalkozas es a gyogyszerekhez valo hozzaferes lehet?sege is, sajnos ez utobbi a vilag jelent?s teruletein nem valosul meg.
A vorosversejtek szamanak koros felszaporodasa
[
szerkesztes
]
Ez atmenetileg el?fordulhat folyadekveszteskor (pl. szomjazas, nagyobb b?rfeluletek megegese), vagy eppen az orvosi beavatkozas (veratomlesztes) helytelen becsleseb?l. Felismeresuk eseten ezek nagyon gyorsan korrigalhatoak.
A
polycythaemia vera
egy nagyon ritka betegseg, amelynel a vorosversejtszam koros novekedese (eritrocitozis) a csontvel? koros tulm?kodeseb?l adodik. A vorosversejtszam novekedese tobbek kozt a keringes megterhelesevel es a trombozis veszelyenek fokozodasaval jar.