A
Voros Er?d
(
hindiul:
???? ?????
:
ISO
: ?gr? Kil?,
urdu
:???? ????,
angol
:Agra Fort) egy
UNESCO
-vedelem ala tartozo
vilagoroksegi
helyszin
India
Agra
varosaban. Az er?d
Lal Qila
,
Fort Rouge
illetve
Agra Voros Er?dje
neven is ismert. Korulbelul 2,5 km-re eszaknyugatra fekszik India egyik legismertebb
iszlam
epiteszeti emleket?l, a
Tadzs Mahaltol
. Az er?dot leginkabb egy fallal korulvett palotavaroskent lehetne jellemezni.
Ez India legfontosabb er?dje. A
nagymogulok
,
Babur
,
Humajun
,
Akbar
,
Dzsahangir
,
Sah Dzsahan
es
Aurangzeb
eltek itt, es az egesz orszagot innen iranyitottak. A legnagyobb allami vagyont tartottak itt. Nagykovetek, utazok, es sok orszag legmagasabb meltosagai latogattak el ide, akik reszt vettek India tortenelmenek alakitasaban.
Ez az eredetileg teglaepulet el?szor az indiai Radzsput hercegek kezeben volt. Els? emlitese
1080
-b?l valo, amikor a
Gaznavidak
elfoglaltak. Szikandar Lodi (1487-1517)
delhi szultan
volt az els? uralkodo, aki
Agra
varosaba helyezte hatalmanak kozpontjat, es az er?ditmenybe koltozott. Innen iranyitotta az orszagot, igy Agra a szultanatus masodik f?varosa lett. 1517-ben az er?dben halt meg. Fia, Ibrahim Lodi egeszen halalaig, 1526-ig megtartotta az er?dot. ? szamos palotat, kutat es egy mecsetet epittetett ebben az id?szakban.
Az 1526-os
panipati csata
utan a
mogulok
elfoglaltak az er?dot es megszereztek a hatalmas kincstarat, benne azt a
gyemantot
, amely kes?bb
Koh-i-Noor
neven lett ismert. A mogul uralkodo,
Babur
az er?dben maradt, az Ibrahim palotaban lakott. ? egy baolit, azaz egy lepcs?s kutat epittetett ide. Babur halala utan itt koronaztak meg fiat
Humajunt
1530
-ban. Humajunt
Ser Sah Szuri
(1540?1545) az egyik utolso delhi szultan ki?zte apja, Babur altal elfoglalt teruleteir?l, majd ot evig birtokolta az er?dot. A mogulok a
szafavidak
segitsegevel
1556
-ban vegs? gy?zelmet arattak az afgan Szuri-dinasztia felett Panipatnal es india nagy reszet ujbol uralmuk ala hajtottak. Humajun halala utan (leesett konyvtara lepcs?jer?l) fia,
Nagy Akbar
(1556?1605) kerult hatalomra, aki megszilarditotta a mogulok indiai hatalmat.
Amikor 1558-ban Akbar felismerte Agra kozponti fekvesenek fontossagat, ezt a varost tette f?varossa, es maga is ide koltozott. Tortenesze, Abdul Fazal feljegyezte, hogy itt egy 'Badalgarh' nev? teglaer?ditmeny allt. Romos allapotban volt, ezert Akbar ujjaepittette Kaszim Kan tervei alapjan. Az er?d belseje teglabol, kuls? feluletei pedig voros homokk?b?l ujultak meg. Mintegy 1 444 000 ember dolgozott az epitkezeseken nyolc esztendeig, mig vegul 1573-ban elkeszult. Akbar Eszak-India termeszetes f?varosat, Delhit nem kedvelte, talan mert apja ebben a varosban halt meg, vagy a gy?lolt afgan Szuri-dinasztiara emlekeztette.Robinson, i. m. 68. o. Fia, Dzsahangir, szekhelyet
Lahorba
tette, de unokaja, Sah Dzsahan mar Agraban rendezte be f?varosat addig, amig delhi szekhelyet celjainak megfelel?en kialakitotta.
Az epulet
Sah Dzsahan
(1627?1658) uralkodasa alatt nyerte el mai formajat. Ebben az id?szakban erte el a birodalom hatalmanak csucspontjat is, a Voros Er?d mar nem vedelmi celokat szolgalt, hanem egyben elkepeszt? kenyelemmel ellatott palotava alakult.
Sah Dzsahan epittette a
Tadzs Mahalt
is felesege,
Mumtaz Mahal
tiszteletere. Nagyapjaval ellentetben Sah Dzsahan feher marvanybol szeretett epittetni, amelyet gyakran arannyal, illetve feldragakovekkel diszittetett. Leromboltatott nehany regebbi epuletet az er?d teruleten, hogy sajat elkepzelesei szerintieket epittessen helyettuk.
Elete vegen Sah Dzsahant fia,
Aurangzeb
(1658?1707) bezaratta az er?dbe. A monda szerint Sah Dzsahan a
Muszamman Burdzs
toronyban halt meg, amelynek marvanyerkelyer?l csodaszep kilatas nyilik a Tadzs Mahalra.
Ugyanitt zajlott az
1857
-es
szipojlazadas
egyik csataja is, ami a
Brit Kelet-indiai Tarsasag
indiai uralmanak veget jelentette, es egyben az
angolok
egy evszazadig tarto kozvetlen indiai uralkodasanak kezdetet.
A Muszamman Burdzs bels? diszitese
Az er?d alaprajza felkorivet zar be, amelynek egyenes szakasza a
Jamuna
folyoval parhuzamosan all. Ket es fel kilometer hosszu, es 21 meter magas fal veszi korul, ezt egy 12 meter szeles vizesarok valasztja el a szinten 21 meter magas bels? faltol. A dupla er?dfalakat massziv kor alaku bastyak, l?resek, ablakmelyedesek szakitjak meg. Negy oldalan negy kapu nyilik, az egyik a Khizri nev?, a folyora nez. Az er?d kozvetlenul a folyo partjara epult, azonban az evszazadok folyaman a meder a falaktol messzire huzodott.
Ket masik kapuja a
Lahor kapu
(ezt neha
Amar Szingh
kapunak is nevezik, es ma ez az er?d f?bejarata) es a Delhi kapu.
Diszes oszlopf?.
A varosra nez? Delhi kapu a legnagyobb mind a negy bejarat kozul. Egy bels? kapuhoz, a Hathi Pol-hoz, azaz Elefantos kapuhoz visz, ahol ket eletnagysagu elefant szobra all ?rt, nyergukben egy-egy katonaval. Egy
felvonohid
, egy enyhe emelked?, es minden kovetkez? kapu el?tti 90 fokos fordulo teszik bevehetetlenne az er?dot. Ostrom idejen a tamadok elefantokkal romboltattak le a kapukat. Azonban az elefantok ereje sem bizonyult elegnek, mivel az er?d kialakitasa miatt nem tudtak elegge felgyorsulni, hogy megfelel? sebesseggel egyenesen a kapuknak ronthassanak.
A monumentalis
Delhi kapu
t a kiraly kapujanak epitettek. Mivel az indiai hadsereg (els?sorban az ejt?erny?s hadosztaly) meg most is hasznalja az er?dot, a Delhi kapu a nagykozonseg el?l el van zarva. A turistak a
Lahor kapu
n at mehetnek be, amely onnan kapta a nevet, hogy a mai
Pakisztan
teruleten fekv?
Lahor
varosa fele nez. A bejaratnal eletnagysagu k?elefantok allnak. Ezek regebbi hindu alkotasok, amelyeket eredeti helyukr?l hoztak ide.
[1]
A helyszin kulonleges fontossagu epiteszettorteneti szempontbol. Abul-Fazl, korabeli tortenetiro feljegyzesei szerint otszaz gyonyor? bengali es gudzsarati stilusu epulet emelkedett az er?d teruleten.
[2]
Ezek kozul nehanyat leromboltak, hogy feher marvanypalotakat allitsanak a helyukre. Masokat kozuluk a britek romboltak le 1803 es 1862 kozott barakkepitesek celjabol. Alig harminc mogul eredet? epulet maradt fenn a delkeleti oldalon, a folyoval szemben. A
Delhi kapu
, az
Akbar kapu
es a
Bengali Mahal
nev? epulet jellegzetesen Akbar-kori epitmenyek. A
Bengali Mahal
szinten voros homokk?b?l epult, es ma ket reszre oszlik:
Akbari Mahal
es
Dzsahangiri Mahal
. A palotak padozataban csatorna huzodik, amelyben egy emel?gepezet segitsegevel mesterseges patakot alakitottak ki.
Az
Akbar kaput
Dzsahangir
nevezte at
Amar Szingh kapu
nak. Felepiteseben hasonlit a Delhi kapuhoz. Mindkett? voros homokk?b?l epult.
Itt lathato a
hindu
es az iszlam epiteszet legizgalmasabb elegye. Nehany iszlam diszites
haram
, azaz el?lenyek tiltott abrait mutatja; sarkanyokat, elefantokat es madarakat latunk a szokasos iszlam diszit?mintazatok es
kalligrafia
helyett.
Az er?don beluli helyszinek es epitmenyek
[
szerkesztes
]
Moti Maszdzsid (Gyongyhazmecset)
[
szerkesztes
]
Az Amar Szingh kapun athaladva, ez az els? nagyobb epitmeny amely szembe t?nik. Az Akbar altal elkezdett epuletet Dzsahangir fejezte be. Epitmenyei stilusan a hindu formak jutnak tulsulyra, rendkivuli formagazdagsagot es pompat sugaroznak. Nevet a marvany sziner?l kapta, amely gyongyhaz fenyben ragyog a voros homokk? kornyezetben. Mennyezetet het boltiv tamasztja ala, harom kupola ekesiti. Architekturajaban a moszkvai Szent-Bazil Szekesegyhazhoz hasonlitjak, am indiai, hindu gyokerekb?l taplalkozo epiteszeti jellege vitathatatlan. A nyugati falba melyitett, csodalatosan diszitett, faragott es berakott
mihrab
(imafulke) mellett a megszokott haromlepcs?s szoszek (
minbar
) helyett negylepcs?set talalunk.
[3]
Divan-i-Am (A kozmeghallgatas terme)
[
szerkesztes
]
Divan-i-Am, a kozmeghallgatas terme
Az egyik leghangsulyosabb epuletegyuttes az er?dben. Itt szoltak a nephez, es hallgattak meg a panasztev?ket, az europai koveteket. A nagy alapterulet?, de viszonylag alacsony epitmeny egy emelvenyen all, csucsos mogul iveket finoman faragott oszlopok tartjak. Az egyuttes epittet?je vitatott kerdes, azonban a tronterem mozaikdisziteseben Sah Dzsahan hatasat velik felfedezni. Az uj f?varos megepiteseig (Sahdzsananabad, O-Delhi) itt allt az indiai uralkodok szimboluma, a Pava-tron, amelyet 1739-ben az
irani
Nadir sah
Delhi elfoglalasa es a
Mogul Birodalom
felett aratott gy?zelme utan Iranba vitt, ahol mar a perzsa sahok jelkepeve valt. A tron mellett ezustkorlattal ovezett alacsonyabb emelvenyen a nagyvezir foglalt helyet.
Zenana Mina Bazar (N?i bazar, vagy Mennyei Harem Bazar)
[
szerkesztes
]
A
bazar
a Divan-i-Am kozeleben helyezkedik el, ahol kizarolag keresked?n?k kinalhattak portekajukat, hiszen az udvarholgyek vasarlasaikat itt intezhettek.
Divan-i-Khasz (A magankihallgatas terme)
[
szerkesztes
]
Divan-i-Khasz, a magankihallgatas terme
Itt fogadtak a kiralyokat es f?meltosagokat. Sah Dzsahan kedvenc tartozkodasi helye volt, 1636-ban epittette. Ket nagyobb csarnokbol all, amelyeket harom iv kot ossze. A boltiveket gazdagon diszitett oszlopok tartjak. Itt all feher marvany emelvenyen Dzsahangir hatalmas fekete k?tombb?l faragott tronja, amelyr?l a
Jamuna
-folyora latni. Mellette feher marvanytombokb?l Sah Dzsahan tronjat keszitettek el, ahonnan az uralkodo az udvari jatekokat szemlelte.
A pavilonok teteje a bengali kunyhok tetejet mintazza
Dzsahangiri Mahal
Akbar epittette fianak, Dzsahangirnak. 75 x 90 meteres alapteruletevel az er?d legnagyobb maganlakosztalya volt. A hindu epiteszet, es a kozep-azsiai hagyomanyok kulonleges otvozetekent tartjak szamon. A kozponti udvart aranyozott diszites?, ketemeletes epuletek veszik korul. Az udvarrol nyilo egyik csarnokot Dzsahangir edesanyjanak, Dzsodh Bainak az oltoz?szobajakent emlitik. Mennyezetet k?b?l faragott kigyok tartjak. Ez az epuletegyuttes a kiralyi udvartartas holgyeinek lakosztalya is volt, Dzsahangir anyjan kivul felesege, Nur Dzsahan (?A Vilag Fenye”) is ebben a palotaban lakott, es m?veszeteket, bort kedvel? ferje helyett gyakran biraskodott, es intezte a birodalom ugyeit.
A Khasz Mahal
Az 1637-ben epult palota Sah Dzsahan feher marvanybol keszult maganlakosztalya volt. Harom, a folyora nez? pavilonja volt, a kozeps?vel szemben szok?kut allt. Ezt a feher marvany epuletet dragakovekb?l kirakott viragok diszitettek, amelyeket a 18. szazadban rablok elpusztitottak. A masik ket pavilon egyike szinten feher marvany, es a szajhagyomany szerint aranyfoliaval boritottak, a masik voros homokk?. Itt lathatok a marvanyintarziak (
pietra dura
) legszebb peldai.
Sis Mahal (Tukorpalota)
[
szerkesztes
]
A Khasz Mahal udvaranak eszakkeleti feleben talalhato ez epulet, amelyet szinten 1637-ben epitettek, es a maganlakosztaly furd?je, es haremholgyek oltoz?szobaja volt. Falain apro, tukorszer? uvegmozaikok talalhatok. A vizet a helyisegbe marvanycsatornak szallitottak.
A Khasz Mahal el?tti ter, az elnevezes ?Sz?l?skertet” jelent. 85 negyszogletes, geometrikusan elrendezett, szok?kutakkal tarkitott viragagyas, amelyek egy resze marvannyal diszitett emelvenyeken fekszik. A kert harom oldalan lakoszobak vannak, amelyekben valoszin?leg a haremholgyek laktak.
Maccsi Bhavan (A halas terem)
[
szerkesztes
]
Ez egy hatalmas elkeritett helyiseg a harem reszere, egykor medencek es szok?kutak alltak itt, amelyekben tarka halak uszkaltak. Az epitmeny valoszin?leg az udvar nemeseinek szorakozasat szolgalta.
Mina Maszdzsid (Mennyei mecset)
[
szerkesztes
]
Egy apro mecset, a kozonseg el?l el van zarva
A Muszamman Burdzs tornya, hatterben, a Jamuna-folyo masik partjan a
Tadzs Mahal
. A monda szerint
Sah Dzsahan
, fia fogsagaban, itt toltotte utolso napjait, felesege siremleket nezve
Ennek a palotaegyuttesnek az epitese 1637-ben fejez?dott be. Sah Dzsahan epittette felesege, Mumtaz Mahal szamara. Maga itt raboskodott halalaig sajat fia, Aurangzeb fogsagaban. A monda szerint ennek erkelyer?l nezte felesege siremleket a szinten Jamuna-folyo menten fekv?
Tadzs Mahalt
. A nyolcszoglet? torony tornacait finoman csipkezett marvanyracsok szegelyezik, A Tadzs Mahalhoz hasonlo faragott diszitesek ornamentikajat dragakovekkel emeltek ki. Sajnos ezeket 1761-ben fosztogatok eltavolitottak az epuletb?l.
Nagina Maszdzsid (Dragak? mecset)
[
szerkesztes
]
Nagina Maszdzsid (Dragak? mecset)
Az udvarban el? holgyek szamara epitett mecset, amelyet Sah Dzsahan epittetett. Harom oldalrol falak ovezik a feher marvanyudvart, harom kecses kupola ekesiti.
Naubat Khana (A dob haza)
[
szerkesztes
]
Itt jatszottak a kiralyi zeneszek
Rang Mahal (Szines Palota)
[
szerkesztes
]
A kiraly felesegeinek es agyasainak lakosztalya.
Sah Dzsahan sajat dolgozoszobaja
Sah Dzsahani Mahal
[
szerkesztes
]
Az epulet volt Sah Dzsahan els? kiserlete a voros homokk? epuletegyuttes atalakitasara. Harom szobabol, es egy folyosobol all, egyediseget egy hegyes csucsban vegz?d? torony, es egy kisebb pavilon emeli ki, amelyb?l az uralkodo az udvari elefantviadalokat figyelte. A monda ugy tartja, hogy Sah Dzsahan a toronyban tanulmanyozta a hinduizmust egy aszketatol, akit naponta felvittek hozza.
Az Agrai Er?d nem keverend? a sokkal kisebb
delhi Voros Er?ddel
. A mogulok sosem neveztek er?dnek a Voros Er?dot, inkabb a 'Lal Haveli', azaz Piros Bungalo elnevezest hasznaltak. India miniszterelnoke a Delhiben allo Voros Er?db?l szokott beszedet intezni nepehez minden evben augusztus 15-en, az
Indiai Fuggetlenseg napja
n.
Sir Arthur Conan Doyle
-nak koszonhet?en az Agrai Er?d kulcsszerepet kapott az egyik
Sherlock Holmes
-tortenetben.
Az Agrai Er?dben forgattak az egyiptomi popsztar, Hisham Abbas egyik
videoklipjet
a Habibi Da cim? szamahoz.
1666
-ban Sivadzsi Agraba jott, hogy a Divan-i-Khasz-ban talalkozzon Mirza Radzse Dzsaiszinghel a "Purandar Egyezmeny" alairasa miatt. Szandekosan alacsonyabb rangu emberek koze ultettek, ami miatt felhaborodva hagyta el az ulestermet. Viselkedeseert bortonbe zartak. Mivel felt a tomloct?l es a kivegzest?l, a legenda szerint nehany honap mulva megszokott. Ennek emlekere egy h?si lovasszobrot emeltek a tiszteletere az er?d falain kivul.
Az er?d a mogul epiteszet jellegzetes peldaja. Lathato, mennyire kulonbozik az eszak-indiai er?depiteszet stilusa a del-indiaitol. Delen a szep er?dok tobbsege tengerpartra epult, mint a
Keralaban
lathato
Bekal
.
Az "Age of Empires 3" cim? jatekhoz kiadott masodik kiadasban, az "Azsiai dinasztiak"ban, a Voros Er?d az indiai civilizacio ot csodajakent szerepel, amely tovabbvisz a kovetkez? korba. A "Rise of Nations" jatekban pedig a jatekosok megepithetnek egy voros er?dot.
- ↑
Baktay, i. m. 157. o.
- ↑
Vaughan, Philippa
Az indiai szubkontinens - A mogul korszak in: Az iszlam m?veszet es epiteszet
, i. m. 465. o.
- ↑
Moti Masjid
.
iloveindia.com
. (Hozzaferes: 2010. szeptember 6.)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Agra Fort
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]