A
Voros es fekete
(Le Rouge et le Noir)
Marie-Henri Beyle
, ismertebb alneven Stendhal
19. szazadi
francia iro egyik legjelent?sebb,
1830
-ban kiadott regenye. A m? a
realizmus
korszakanak els? alkotasai koze tartozik.
A m? egy karrierregeny, mely a f?szerepl? tarsadalmi ervenyesuleset mutatja be, kozben jelleme negativ iranyba valtozik, igy ertekveszteseg alakul ki. A lelektani regeny kozeppontjaban a f?h?s jelleme, lelekabrazolasa all.
Romantikus vagy realista?
[
szerkesztes
]
A m? egyreszt romantikus, mert vannak eszmek, eszmenyi szerepl?k, varatlan fordulatok es az erzelmekre epit. Stendhal sajat allitasa szerint is romantikus. Masreszt realista, mert az igazsagot keresi, megtortent esemenyt dolgoz fel, reszletes lelekabrazolast, bels? monologokat es targyilagos megfogalmazast tartalmaz.
Az alcim ertelmezese
[
szerkesztes
]
A m? alcime:
Kronika 1830-bol
. Stendhal ezzel azt a hatast kelti az olvasoban, hogy a tortenesi es az olvasasi id? azonos, ezaltal hitelesse, valoszer?ve teszi a tortenetet, aktualizalja azt. 1830-ba helyezesevel vizsgalja a multhoz,
Napoleonhoz
valo viszonyt is, valamint a
16. szazaddal
is szembesit: akkor meg voltak h?sok. Ez valojaban Stendhal romantikaval valo leszamolasat is jelenti.
?A
regeny tukor…
”
A realizmus mottoja a valosag tukre (a realizmus a valosag bemutatasa)
Stendhal koraban divatos volt a mottohasznalat. Egyreszt valossa teszi a tortenetet, masreszt segit a megertesben, az iroi szandek ertelmezeseben.
A
voros
visszater? motivum (keretes szerkezetben ter vissza: a verrieres-i templom szine ? ahova beter a regeny elejen es a vegen is, amikor ral? De Renalnera ?, ami el?re jelzi Julien sorsat. A halal, a ver, az er?szak szine. A katonai karrier szine. A
fekete
a halal szine. Elrejt ez a szin: alca, vedelem. Julien ruhajanak szine. A lelkiismeretet jelkepez? szin. A papi palya szine. A voros es a fekete egyutt a
rulett (szerencsejatek)
szineit adjak: a karrierert folytatott harc szerencsejatek. A
kek
pedig a harmadik lehet?seg Julien szamara, a kozeput szine. Kek a lovas?rseg szine, valamint kek volt a ruhaja a markinal nehany esten. Ilyenkor kilep a szerepeb?l. Mathilde szemszine.
A regeny helyszinei
[
szerkesztes
]
Verrieres:
- Az 1. resz helyszine: tipikus francia kisvaros tipikus bemutatassal (realista vonas)
- Hangulat: nyugodt, idilli
- De Renal
bemutatasa: karrierje Napoleon bukasa utan kezd?dik. Nem nemesi szarmazasu, ujgazdag, hirtelen felkapaszkodott. Tekintelyes, g?gos, ontelt. Buta es korlatolt. Negativ figura. Csak a kulvilagnak el. Vagyonahoz nem parosult intelligencia.
- Valenod
: Hirtelen meggazdagodo. Szinten csak a kulvilagnak el?, nem nemesi szarmazasu, csalassal meggazdagodo figura.
- Julien Sorel
: 19 eves, csinos fiatalember. Ellentetes figura. Kilog a csaladjabol mind fizikailag, mind ertelmileg. Karrierista (Napoleon) ↔ erzekeny (Rousseau); jol leplezi az erzelmeit (Tartuffe). Introvertalt, befele fordulo jellem. Sajat maga elmondasa szerint is kepmutato. Elutasitja a szolid ervenyesulest (sem Elis, sem Fouque ajanlatat nem fogadja el). A szerelem itt meg csak negativ erzes szamara, csak feladat, eszkoz.
- De Renalne
: 30 ev koruli. Julien szamara egyfajta ?anyapotlo”. ?si nemesi csalad sarja, zardaban nevelkedett. Elut a kornyezetet?l. Erdekhazassagot kotott, amelyb?l hianyzik a szerelem, az erzelem. Eleteben el?szor lesz szerelmes. Boldog lesz, de egyben ovatlan. Kedves, intelligens. Melyen vallasos. ? okozza Julien bukasat a regeny vegen.
Besancon:
- nagyobb varos → nehezebb feladatok: ismeretlen vilag.
- uj kornyezet: papnevelde. Julien versenyhelyzetbe kerul.
- A kepmutatas vilaga, a valodi tudas nem szamit.
- Feladat: a papsag megtevesztese
- Segit?je: Pirard abbe: a legnehezebb feladatot vallalja vele. Szigoru
janzenista
.
Parizs:
- legnagyobb varos, a legnagyobb kihivasokkal
- uj vilag: az arisztokracia vilaga
- Utazas Londonba: nemzetkozi politika megismerese: mindenhol a "
kez kezet mos
" elv ervenyesul.
- Nem hibazhat, mert akkor vege a karrierjenek.
- Hatranyat is el?nyere forditja: ld. lovasbaleset; befele fordulasa folytan indul meg a pletyka nemesi szarmazasarol.
- Mathilde de La Mole
: romantikus beallitottsagu. Elut a kornyezetet?l:
Voltaire
-t,
Montesquieu
-t olvas (felvilagosodas). Extrovertalt szemelyiseg. G?gos, lazado hajlam. Tele van nemesi ontudattal: szerepet jatszik. Julienben is szerepet lat.
- a fejezet vegere ugy t?nik, mintha Julien celba erne (nemesi cim, birtok), de egy varatlan fordulat veget vet ennek.
De Renalne levele minden addigit megvaltoztat. Egy feltekeny n? bosszuja. Azt hiszi a lelkiismeretere hallgat, valojaban a feltekenysegre. Julien vagyai, almai szertefoszlanak, csalodottsagaban leszamol a multtal, es meg akarja olni egykori szerelmet. A bortoncellaban Julien tisztazza magaban kapcsolatait. Mathilde mar terhere van, idegesiti; ismer?sei kozott osszesen ket embert talal, aki ?t magat szerette: Fouquet es de Renalnet - az elmulas es a halalkozelseg tudatositja benne a valodi ertekeket: az igazi szerelmet, a visszahozhatatlan vergy-i, verrieres-i napokat. Rajon, hogy de Renalne mindennel fontosabb szamara; Mathilde-nak pedig csak sajat almai es szeszelyei megvalosulasat jelentette. A halal arnyekaban becsuletesebb lett, mint barmikor eleteben; mert nem zavarja tobbe a nagyravagyas. Mar nyugodtan gondolkodhat: nem kell allando keszenletben dontenie, cselekednie. Valojaban ?a bortonben lett szabad”.
- Voros es fekete
; forditotta es a bevezet?t irta:
Salgo Ern?
;
Revai
, Budapest, 1905
- Voros es fekete. Kronika 1830-bol. Regeny
; ford.
Illes Endre
, bev.
Barabas Tibor
; Revai, Budapest, 1950
- Voros es fekete. Kronika 1830-bol
; ford. Illes Endre, jegyz.
Lakits Pal
, Illes Endre; Magyar Helikon?Europa, Budapest, 1967 (
Stendhal m?vei
)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- A Voros es fekete szovege
(
MEK OSZK
, ford., bev. Salgo Ern?; Revai, Bp., 1905)
- Egy regeny szinei
Szanto Gabor Andras tanulmanya, Liget, 2010/7.
- Egy karrier tortenete
Szanto Gabor Andras tanulmanya, Liget, 2010/8.
- Az utolso szo jogan
Szanto Gabor Andras tanulmanya, Liget, 2010/9.