A
vizi menta
(Mentha aquatica)
az
ajakosviraguak
(Lamiales)
rendjebe
es az
arvacsalanfelek
(Lamiaceae)
csaladjaba
tartozo
faj
. Egyeb magyar nevei:
balzsamf?
vagy
balzsamka
.
A vizi menta elterjedesi terulete
Europa
,
Azsia
es
Afrika
. Keruli a nagyon hideg helyeket, peldaul Europa eszaki reszet es a
sivatagos
foldreszeket is.
Eszak-Amerikaba
es
Ausztraliaba
betelepitettek.
- Mentha aquatica subsp. aquatica
- Mentha aquatica subsp. litoralis
A vizi menta tobbnyire felallo, egyszer? vagy elagazo
szaru
, 20-80 centimeter magas,
evel? noveny
. Megdorzsolve er?s
borsmentaillatot
araszt.
Levelei
nyelesek, tobbe-kevesbe sz?rosek, kerek vagy keskenyed? vallbol tojasdad vagy hosszukas alakuak, szeluk csipkes, f?reszes, hosszuk 2-6 centimeter. A
rozsaszin
vagy
lila
viragok
arorvokben allnak, melyek a hajtas csucsan osszezsufolodva gomb formaju fejecsket alkotnak. Az alsobb levelek honaljaban fejl?d? alorvok joval kisebbek. Termese negymagvu makkocska.
A vizi menta mocsarak, nedves retek, vizpartok, arkok, magas sasosok, liget- es laperd?k lakoja. 1200
meter
magassagig megtalalhato. Nedves, tapanyagban gazdag
agyag
-,
valyog
- vagy
t?zegtalajokon
n?. Az
ivaros szaporodas
mellett kuszo
gyoktorzsevel
es hosszu, fold feletti, leveles indaival is terjeszkedik. A viragzasi ideje juliustol szeptember, esetleg oktober vegeig tart.
Drogja
(Menthae aquarticae herba)
szabadlinalool, linalilacetat, carvon, szeszkvirterpen tartalmu
illoolajat
,
cseranyagot
tartalmaz.
Teaja szelhajto, valamint gyomorbantalmak, epebantalmak ellen hasznaljak, ezen kivul belfereg?z? hatasa is ismert. Kuls?leg reumas bantalmak borogatasara hasznaljak
A noveny fold feletti reszet gy?jtik viragzaskor.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Gyogynovenyek
|
---|
Bizonyitott hatassal rendelkeznek
| | |
---|
Alkalmazasuk csak hagyomanyokon alapul
| |
---|
Besorolatlan
| |
---|