Egyszer?, otthoni vernyomasellen?rzesre alkalmas, csuklora helyezhet? automata vernyomasmer?
A
verkeringes
juttatja el a szukseges vert a
test
kulonboz? reszeihez
. A ver szallitja a szervekhez az oxigent, tapanyagokat, szabalyozo anyagokat es tavolitja el az anyagcsere vegtermekeit. A verkeringes fenntartasahoz szukseges
a vernyomas: a verpalya kozponti es kornyeki resze kozotti nyomaskulonbseg
.
A
vernyomas
a
keringesi rendszerben
a vernek az
erek
falara kifejtett nyomasa.
[1]
A vernyomas alatt altalanossagban, a nagy arteriakban merhet? nyomast ertjuk. Az arteriak kisebb agakra torten? oszlasaval a vernyomas is csokken, a legjelent?sebb eses a hajszalerek el?tti kis ver?erekben
(precapillaris arteriola)
kovetkezik be. A hajszalerek arterias vegen a vernyomas valamivel nagyobb, mint a venas vegen. Ez a nyomaskulonbseg eredmenyezi azt, hogy a hajszalerek arterias vegen viz es kismolekulaju anyagok sz?r?dnek ki a szovet kozotti terbe, majd a venas vegen visszaszivodnak. Ez eredmenyezi a szoveti
(sejtkozotti)
folyadek cserel?deset. A venas vegen a visszaszivodas kisebb, mint az arterias vegen a kisz?r?des. A felesleget a nyirokerrendszer (
nyirokkeringes
) vezeti el. A venakban a nyomas alacsony es szakaszonkent valtozo. A veluk kozos huvelyben futo ver?erek pulzalasa, a kornyez? szervek es testuregek nyomasa hatarozza meg. A megfelel? iranyu veraramlast f?leg a venak billenty?i biztositjak.
A feln?tt ember vernyomasertekei a kovetkez?k lehetnek:
| Osztalyozas (JNC7)
[2]
|
Szisztoles nyomas
|
Diasztoles nyomas
|
| Hgmm
|
kPa
|
Hgmm
|
kPa
|
| Normal
|
90?119
|
12?15,9
|
60?79
|
8,0?10,5
|
| Prehipertonia
|
120?139
|
16,0?18,5
|
80?89
|
10,7?11,9
|
| I. fokozatu hipertonia
|
140?159
|
18,7?21,2
|
90?99
|
12,0?13,2
|
| II. fokozatu hipertonia
|
≥ 160
|
≥ 21,3
|
≥ 100
|
≥ 13,3
|
Izolalt szisztoles
hipertonia
|
≥ 140
|
≥ 18,7
|
< 90
|
< 12,0
|
A vernyomast fenntarto tenyez?k
[
szerkesztes
]
A
sziv
ritmusos osszehuzodasaival pumpalja a ver?erekbe a vert. (A bal kamra a nagy-, a jobb kamra pedig a kis verkorbe). A ket kamra altal tovabbitott ver mennyisege azonos, de a kisverkori nyomas joval alacsonyabb. Ennek hatasossagahoz szukseg van az aramlast iranyito szivbillenty?k hibatlan m?kodesere is. Az egy osszehuzodas
(systole)
alatt kipumpalt ver mennyisege a pulzusterfogat. A sziv percenkenti osszehuzodasainak szama a szivritmus. A pulzusterfogat es a szivritmus szorzata a percterfogat, ami a percenkent tovabbitott ver mennyisege. Ez atlagos esetben es nyugalomban 4,5-5,0 liter/perc. Az osszehuzodast kovet?en a szivizomzat elernyed
(diastole)
. A ket folyamat egyuttese a szivciklus.
[3]
A diastole alatt a nagyerek szajadekaiban lev? zsebes
(felhold alaku: szemilunaris)
billenty?k zarodasa akadalyozza meg, hogy a ver a nagyerekb?l visszaaramoljon.
A periferias erek aramlasi ellenallasa
[
szerkesztes
]
A sziv altal tovabbitott veraram szamara sem a f?ver?er
(aorta)
, sem a nagyobb arteriak nem jelentenek jelent?s aramlasi ellenallast. Ezert az ezekben bekovetkez? vernyomaseses is elhanyagolhato. A legnagyobb periferias aramlasi ellenallast a kapillarisok el?tti ? meg egyreteg? simaizommal biro ? arteriolak jelentik. A ver igy mintegy a sziv es az arteriolak koze ?szorul”, ami nyomast
(vernyomast)
eredmenyez. Ebben az arteriolak sz?kulese es tagulasa alapvet? szerepet jatszik.
Az aorta es kozvetlen agai rugalmas
(elasztikus)
tipusu arteriak. Ezek a sziv osszehuzodasakor kitagulnak, es taroljak a sziv osszehuzodasabol ered? energiat. A rugalmas arteriaknak ezt a funkciojat a hidraulikabol kolcsonzott kifejezessel
szelkazanfunkcionak
, illetve nemet eredet? szakszoval Windkesselfunkcionak nevezik.
[4]
A sziv elernyedesekor a vernyomast ezeknek az ereknek a rugalmassaga tartja fenn. Igy alakul ki a vernyomas ket erteke a
(szisztoles)
es
(diasztoles)
vernyomas. (Jelolese: szisztoles/diasztoles es az alkalmazott mertekrendszer pl. 120/80 Hgmm.) A diasztoles ertek emelkedese inkabb a magas vernyomas betegseg jellemz?je, mig a szisztoles es diasztoles ertek kozotti kulonbseg novekedese ? egyeb okokat (pl. billenty?elegtelenseg) mell?zve ? az erek rugalmassaganak csokkenesere utal (id?skori erelmeszesedes).
Anaeroid vernyomasmer? es fonendoszkop
A normal vernyomas fenntartasanak alapvet? feltetele, hogy a verpalya es a kering?
ver
terfogata egymasnak megfeleljen. Az egyensuly ket alapvet? okbol szokott megbomlani: A ver terfogatanak csokkenese vervesztes (kuls? vagy bels? verzes) kovetkezteben, vagy a vereloszlas olyan megvaltozasa, ami csokkenti a tenylegesen kering? ver terfogatat. Ez utobbira a legjellemz?bb pelda a hasi venak nagymertek? kitagulasa. (A beteg ?elverzik” sajat hasuregebe. Termeszetesen tenyleges verzesr?l ebben az esetben nincs szo.) Kisebb mertekben eszlelhet? b?seges etkezesek utan is.
A ver viszkozitasa
[
szerkesztes
]
A ver viszkozitasa novekszik, ha a vorosvertestek szama korosan magas. Ez jellemz? egy viszonylag ritka korkepre
(polycythemia vera)
. Ilyenkor a vorosvertesteket kepz? rendszer rosszindulatu tulm?kodese miatt tul sok vorosvertest kerul a verbe. Megjegyzend?, hogy a korkepben szamos ? f?leg agyi ? arterias keringesi zavar okoz problemat. Ezek mellett a vernyomas esetleges valtozasai lenyegeben elhanyagolhatoak.
Aneroid vernyomasmer? feln?ttekre valo mandzsettaval
A nyugalomban merhet? vernyomas valtozasa az eletkorral
[
szerkesztes
]
- 1 eves korban ? 95/65 Hgmm
- 6?9 eves korban ? 100/65 Hgmm
- Feln?ttkorban ? 110/65 ? 140/90 Hgmm
Vernyomas a kis verkorben
[
szerkesztes
]
A kis verkorben a szisztoles nyomas 20-25 Hgmm, a diasztoles 7-12 Hgmm, az arterias kozepnyomas 15 Hgmm.
A vernyomas szabalyozasa
[
szerkesztes
]
A vernyomas kozponti szabalyozasaert az
agytorzsben
a halozatos allomanyban
formatio reticularis
talalhato vazomotor kozpont a felel?s. A kozpont az ataramlo ver
szendioxid
es kisebb mertekben
oxigen
tartalmara, valamint h?mersekletere reagal. Funkcionalisan ket resze van: A presszor kozpont noveli, a depresszor kozpont csokkenti a vernyomast.
Baroreceptorok es reflexek
[
szerkesztes
]
Nyomaserzekel? vegz?desek (
baroreceptorok
) talalhatok a ketoldali kozos fejver?er elagazodasanal talalhato tagulatban
(sinus caroticus)
, itt van a ketoldali
(glomus caroticum)
es az aortaivben. El?bbib?l a nyelv-garat ideg [IX.] egyik aga, utobbibol a bolygoideg [X.] kozvetiti a vernyomasra vonatkozo informaciokat a kozponti idegrendszerben a tractus solitarius magjahoz. Innen ingeruletfokozo
(excitatoricus)
rostok futnak a
talamusz
bizonyos magjaihoz, amelyek szinten ingeruletfokozo rostokat kuldenek a gerincvel? szurke allomanyanak oldalso szarvahoz. Gatlo rostok futnak a vazomotor kozpont presszor reszehez is. A baroreceptoroknak a vernyomas novekedesere bekovetkez? aktivitasa ezen az uton gatolja a szimpatikus aktivitast, ugyanakkor a bolygoidegen keresztul fokozza a paraszimpatikus aktivitast, ezzel csokkenti a vernyomast. A baroreceptorok mechanikai, feszulest erzekel? receptorok. Ha a vernyomas emelkedik, ingeruleti allapotuk fokozodik, es az el?bbi mechanizmuson keresztul, csokkentik a vernyomast. (Kisebb jelent?seg? baroreceptorok a sziv fulcseiben es a nagy venakban
(vena cava superior et inferior)
is vannak.)
Bainbridge-
reflexek
: a pitvarok fokozott telit?dese noveli a szivfrekvenciat (a sziv percenkenti osszehuzodasanak gyakorisagat).
Az autonom idegrendszer hatasai
[
szerkesztes
]
Az
autonom idegrendszer
a szivre es az erekre hatva befolyasolja a vernyomast. A vernyomas szimpatikus hatasra n?, paraszimpatikus hatasra csokken.
Klinikai higanyos vernyomasmer? (mar nem gyartjak-forgalmazzak a veszelyes kozeg alkalmazasa miatt)
Mellekvese (vel? es kereg)
[
szerkesztes
]
A
mellekvese
vel?allomanya termeli az egyik leghatasosabb vernyomasemel? hormont, az epinephrint (adrenalint).
A mellekvese keregallomanyaban termel?d? aldoszteron (es mas szteroid hormonok) els?sorban a so- es vizhaztartason keresztul befolyasoljak a vernyomast.
A
vese
a juxtaglomerularis apparatus altal termelt renin-angiotenzin rendszeren keresztul hat a vernyomasra. Ennek antagonistaja az atrialis natriumuretikus peptid.
A
pajzsmirigy
kozvetetten, az anyagcserere kifejtett hatasan keresztul befolyasolja a vernyomast.
A
magas vernyomas
(hypertonia) korunk egyik fontos nepbetegsege. Reszletesen a hivatkozott szocikk targyalja.
A vernyomas ingadozasa
[
szerkesztes
]
Gyakran egyik jele a magas vernyomas kialakulasa kezdeti szakaszanak. Sajnos szinte elkerulhetetlen a magas vernyomast csokkent? gyogyszerek adagolasanak beallitasakor. Emellett okozhatjak egyeb ? els?sorban a bels? elvalasztasu mirigyek rendszerenek ? m?kodesi zavarai, vagy daganatai is. (A mellekvese, pajzsmirigy, agyalapi mirigy, de fellephet terhesseg alatt is.) Kezelese alapvet?en a kivalto okok felismeresen es befolyasolhatosagan mulik.
Alacsony vernyomas
[
szerkesztes
]
Az alkati
alacsony vernyomas
(hypotensio)
sok esetben nem okoz panaszokat, es nem igenyel kezelest. Be kell avatkozni, ha levertseg, faradekonysag, aluszekonysag, fejfajas, szedules vagy mas panasz tarsul hozza. Bizonyos gyogyszerek mellekhatasa, vagy tuladagolasanak kovetkezmenye is lehet. Egyes gyogyteak illetve gyogyszerek fogyasztasa kontraindikalt. Az ingadozo vernyomas hattereben mas betegseg is allhat, ezert fokozott odafigyelest igenyel.
Az
ajulas
atmeneti vernyomasesessel jaro
eszmeletvesztes
, ami bekovetkezhet spontan, szokatlan lelki megterheles, undor stb. hatasara. Tobbnyire spontan is megsz?nik, esetleg enyhe fizikalis ingereket alkalmazo beavatkozas vegezhet?, vagy injekcioban vernyomasemel? gyogyszer adhato. Veszelye, hogy az atmeneti ontudatlan allapot alatt az egyen seruleseket okozo hatasoknak lehet kiteve.
A magasabb ertek az un.
szisztoles nyomas
(amit a sziv osszehuzodasa idez el?)
|
Az alacsonyabb ertek a
diasztoles nyomas
(a sziv elernyedt allapotaban merhet?)
|
Minden vernyomasmer? eszkoz alapvet?en ot f? reszb?l all, kozuluk az erszakaszt az un.
mandzsetta
(egy szovetzsakban elhelyezked?, felfujhato gumiparna) szoritja el, ami rendszerint tep?zarral rogzithet? a karon. Az ebbe pumpalt leveg? nyomasa az izmok es kot?szovetek kozvetitesevel fejti ki hatasat az erfalra, es az eret a felkarcsonthoz szoritva allitja meg a ver aramlasat. A vernyomasmer?
pumpa
janak (modernebb keszulekek elektromos kompresszorral m?kod?) segitsegevel hozzuk letre a mereshez szukseges nyomast. Igy zarja el a vizsgalt arteriaban a keringest, majd a nyomas csokkentesekor a pulzus megjelenese (szisztoles vernyomas) es ismetelt elt?nese (diasztoles vernyomas) jelzi az aktualis vernyomas erteket. A pumpa leengedesekor szukseg van
a nyomasvaltozas sebessegenek pontos
beallitasa
ra, melyet a korszer? m?szerekben mikroprocesszor vezerel. A
nyomasmer? egyseg
a hagyomanyos vernyomasmer?kon higanyos vagy manometeres rendszer, ma egyre inkabb az elektronikus mer?atalakitoval ellatott keszulekek terjednek el, es 0?300 Hgmm nyomas meresere keszulnek. A meres vegen a
kijelz?
n a szisztoles es a diasztoles erteket es a pulzusszamot olvashatjuk le.
A meres helye lehet:
- - A felkarra helyezett, a szisztoles nyomasertek fole felfujt mandzsetta elszoritja az arteria brachialist. Tartosan magas vernyomas, cukorbetegseg, vesebetegseg, odema, ersz?kulet, erelmeszesedes eseten a vernyomast mindig a felkaron kell merni!
- Illetve, felteve, hogy a paciens errendszere jo allapotban van (csak ekkor egyezik meg kozelit?leg a felkaron mert ertekkel):
- - A csuklon: el?nye, hogy kisebbek, mint a felkaros mer?k, valamint tulsulyos, kover egyenek is hasznalhatjak, hisz a tulsuly kevesbe van hatassal a csuklo atmer?jere. A legfontosabb problema a csuklo szivhez viszonyitott elhelyezkedese, ezert ugyelni kell arra, hogy a szivvel megegyez? magassagba emeljuk, kulonben a hidrosztatikai nyomas 20-30 higanymillimeterrel is meghamisithatja a merest.
- - Az ujjon elhelyezett mer? a vervolumen-, illetve aramlasvaltozas alapjan meri a vernyomast.
Tovabbi meresi modok az ultrahangos-, a tonometrias vernyomas meghatarozas, valamint a Penaz-fele ujj pletizmografia - de ezek alkalmazasa specialis klinikai teruletekre es a kutatasra korlatozodik.
Az el?szor hallhato er?s koppano hang (Korotkov 1-es hang) a szisztoles vernyomas megjeleneset mutatja, a hang teljes megsz?nese (Korotkov 5-os hang) a diasztoles vernyomast jelzi
A
bal kamra
osszehuzodasi fazisaban a ver egeszen addig nem tud atjutni az elszoritott erszakaszon, ameddig az arteriaban a ver nyomasa kisebb, mint a mandzsetta nyomasa. A nyomas csokkentesevel azonban, akkor, amikor az osszehuzodo bal kamrahoz tartozo maximalis nyomast, azaz a szisztoles nyomast elerjuk, a sziv atpreseli a vert a megszoritott erszakaszon, luktet? aramlasa ismet megindul. A sziv elernyedesi fazisa alatt a mandzsetta nyomasa nagyobb, mint az erben uralkodo nyomas, igy az er a mandzsetta alatt megint osszezarul, a
fonendoszkopban
el?szor ekkor hallhato a Korotkov-hang. A hangok az arteria falanak osszecsapodasatol a ver orvenyl? aramlasabol es az arteria falanak rezgeseb?l szarmaznak, es a szisztoles vernyomast jelzik. Addig ismetl?dnek es hallhatok, mig a mandzsetta nyomasa nem csokken a diasztoles vernyomasertek ala. Ekkor a kuls? nyomas mar annyira alacsony, hogy nem tudja a vereret osszeszoritani.
A legujabb, otthoni hasznalatra tervezett keszulekek nem a Korotkov-hangokat hasznaljak a vernyomas-ertekek meghatarozasara, hanem az erfal mozgasabol szarmazo, a mandzsettaban letrejov? 1-2 higanymillimeteres amplitudoju nyomasvaltozast, aminek az erzekelesere egy nagyon erzekeny nyomasmer?egyseget epitettek be, mely akar 0,05 Hgmm nyomasvaltozast is kepes detektalni. Ezek, az oszcillometrias elven m?kod? vernyomasmer?k csak akkor adnak pontos eredmenyt, ha a sziv ritmusa szabalyos.
Hogy valoban realis vernyomaserteket kapjunk, kozvetlenul a meres el?tt nem szabad meger?ltet? fizikai-idegi munkat vegezni, mozogni, inkabb maradjunk nyugalomban. A meres el?tt 30 percig lehet?leg ne fogyasszunk koffein-, illetve alkoholtartalmu italt, ne dohanyozzunk. Az oltozet ne zavarja a merest, ne szoritson. Kenyelmes fekv? vagy ul? helyzetben tegyuk a bal felkarra a vernyomasmer? mandzsettajat, amelynek also szele konyokhajlattol egy-ket ujjnyira legyen. A mandzsettanak lotyoges nelkul, de nem szorosan kell a karra simulnia. Figyelnunk kell arra is, hogy ha a vernyomasmer? mandzsettaja tulsagosan nagy vagy tulsagosan kicsi, akkor a meres soran pontatlan eredmenyeket kapunk. Pl.: amennyiben a felkar kormerete meghaladja a 36 cm-t, a szokasos szelesseg? mandzsettaval a valosagosnal magasabb erteket merunk. Meres kozben ne beszeljunk, ne mozogjunk! Az alkart csukloval folfele fektessuk az asztalra, a tenyer folfele nezzen. Erdemes a fels? vegtag ala puha, kenyelmes tamasztekot is helyezni.
A
sokk
szamos okbol bekovetkez? sulyos, eletveszelyes allapot, amely vernyomasesessel, keringes osszeomlassal jar. Az eletfontossagu szervek verellatasa elegtelenne valik. Reszletesen a hivatkozott szocikk targyalja.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]