Varnai csata
I. Ulaszlo a varnai csataban , Jan Matejko festmenye.
Konfliktus	Magyar?torok haboru (1444?48)
Id?pont	1444 . november 10.
Helyszin	Bulgaria , keleti orszagresz, a Fekete-tenger partjan
Eredmeny	Oszman-torok gy?zelem a keresztenyek felett
Szemben allo felek
Magyar Kiralysag   Lengyel Kiralysag   Havasalfold   Litvania Szerbia   Bosznia   Cseh Kiralysag   Nemet-romai Birodalom   Horvatorszag   papai allam   Oszman Birodalom
Parancsnokok
Hunyadi Janos erdelyi vajda   I. (Jagello) Ulaszlo magyar-cseh kiraly †   Giuliano Cesarini biboros †   II. (Mircea) Vlad Dracul   II. Murad oszman szultan   Kandarli Halil nagyvezir
Szemben allo er?k
Magyar es lengyel hadak: kb. 15 000 f? Havasalfoldi hadak: kb. 4000 f? Egyeb csapatok: papai katonak, nemetek, litvanok, csehek, bosnyakok, ukranok, bolgarok, szerbek es horvatok Kb. 50 000 f?
Vesztesegek
Kb. 11-12 000 f? Kb. 20 000 elesett
Terkep
Varnai csata Pozicio Bulgaria terkepen
e. sz. 43° 13′ , k. h. 27° 53′ 43.216666666667 , 27.883333333333 43.216667°N 27.883333°E Koordinatak : e. sz. 43° 13′ , k. h. 27° 53′ 43.216666666667 , 27.883333333333 43.216667°N 27.883333°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Varnai csata temaju mediaallomanyokat.

A varnai csata soran 1444 . november 10-en Varna mellett az I. Ulaszlo kiraly es Hunyadi Janos vezette kereszteny szovetseges hadsereg vereseget szenvedett a II. Murad szultan altal vezetett torok seregt?l. A csataban I. Ulaszlo magyar es lengyel kiraly is elesett.

A csata el?zmenyei [ szerkesztes ]

Szervezes [ szerkesztes ]

A 14. szazad vege ota a torokok tamadasokat inteztek a balkani varosok es orszagok ellen. Bulgariat , Szerbiat , Albaniat pusztulas, emberveszteseg sujtotta ebben az id?ben.

I. Ulaszlo lengyel es magyar kiraly tobbszor is tamadta a torokoket. Els? alkalommal 1443 es 1444 kozott, amit hosszu hadjarat neven ismerunk. A hadjarat veget a drinapolyi beke szentesitette, amelyet 1444 . junius 12-en kotott meg a magyar es a torok uralkodo. Ennek soran a magyar kiraly a Bibliara , a torok szultan a Koranra eskudott. Ezt az eskut a magyar kiraly ? tobbek kozott a papa biztatasara ? megszegte.

A beke azonban nem tartott sokaig. A magyarorszagi er?k biztattak a kiralyt, hogy ujabb hadjaratot vezessen a torok ellen. A papa kiatkozassal fenyegette meg Ulaszlot, ha nem vedi meg a keresztenyseget. A masik biztato hir a haborupartiaknak, hogy a Balkanon el? keresztenyek felkelnek a torok uralom ellen, ha megindul egy keresztes hadjarat. A vegleges dontes augusztus 4-en szuletett meg: Ulaszlo ujabb hadjaratot indit az Oszman Birodalom ellen. Azonban II. Murad szultan ekkor mar leverte az anatoliai felkelest, majd hader?t csoportositott at a Balkanra.

I. Ulaszlonak azonban Lengyelorszagban ujabb gondjai tamadtak. A nemesek nem tamogattak a kiraly ujabb hadjaratat. Az uralkodo diplomaciai cselt eszelt ki: azt uzente a lengyeleknek, hogy a szultan felrugta a beket. Ezzel a huzassal azonban nem sok sikert ert el: a hadjarat meginditasakor csak 2000 zsoldos allt a kiraly szolgalataba. ^[1]

A hadsereg lassu verbuvalodasa miatt Ulaszlo figyelmeztette a tengeri hadakat, hogy a szorosokban maradjanak, es akadalyozzak meg a torok atkeleset Europaba. A kereszteny hajok tobbsege velencei volt, a koztarsasag azonban nem akart osszet?zni a szultannal miutan a magyarok beket kotottek vele.

Bulgariaban [ szerkesztes ]

A mintegy 15 000 lovasbol es 2000 harci szekerb?l ujbol osszeverbuvalodott kereszteny hadsereg a Nandorfehervar ? Konstantinapoly utvonal helyett a Duna volgyeben haladt a Fekete-tenger fele, mivel a huszita harci szekerek szamara a balkani utak jarhatatlanok voltak, a szerb despota pedig nem csatlakozott a hadjarathoz.

I. Ulaszlo es Hunyadi Janos osszevont serege 1444 . szeptember 20-a tajan kelt at Orsovanal a Dunan. Innen el?szor Kladovoba vonultak, es elfoglaltak a varat, majd 26-an bevettek Vidint is. A varos kuls? negyedeit porig romboltak, majd nehany napi pihen? utan a varosbol verbuvalt bolgarokkal tovabbindultak keletnek.

Bevettek Orjahovot, majd Nikapolyt is. Az utobbi varosban nehany napos pihen?t tartottak, hogy feltoltsek keszleteiket. Itt csatlakozott a sereghez negyezer emberevel Vlad Dracul havasalfoldi fejedelem. Tovabbmentek Sumenbe , de a varat csak harom nap utan tudtak elfoglalni. ^[2] Az uj egysegekkel, valamint a korabban hozzajuk csatlakozott kulonboz? nemzetiseg? (litvan, cseh, ukran, nemet, papai, szerb, bosnyak es horvat) katonakkal korulbelul huszezer f?re egeszitettek ki a sereget.

November 6-an Provadijaban allnak meg, ahol a kiraly megtudta, hogy a szultan seregei atkeltek Europaba. Masnap a keresztes hader? Petrics varhoz ert, ahol kiszabaditottak tobb, korabban rabul ejtett szlavot es magyart is. Ezutan bevettek Mihalicsot is, majd elindultak Varna fele.

November 9-en Ulaszlo serege a varnai mez?re ert, es ott letaborozott. Ezen a napon erkezett meg II. Murad szultan serege is.

A csata menete [ szerkesztes ]

Az ellenseg szama miatt a haditanacson Cesarini azt javasolta, hogy szekervar mogott harcolva ?roljek fel a torok egysegeket. Hunyadi viszont egy rajtauteshez hasonlo tamadast ajanlott. Ugy velte, hogy ha szetverik az ellenseg szarnyait, utana a centrumban allo janicsarokkal is elboldogulnak.

II. Murad serege a legkedvez?bb helyen: a nehezen megkozelithet? Frangai-fennsikon foglalt allast. Delre talalhato egy mocsaras to (Devnjai-to, ma Varnai-to), a fennsiknak pedig meredek fala van. Az ejszaka mindket fel elrendezte sorait.

A keresztenyek iv alakban alltak fel a to partjatol egeszen a Planova dombjaig. A bal szarny a topart eszakkeleti veget?l addig a helyig nyulo terepet tolti fel, ahol a Goljama Franga (ma Kamenar ) nev? faluba vezet? ut a varnai orszaguttol elagazik. Itt Hunyadi ot, magyar es erdelyi harcosokbol, valamint a magyar barok katonaibol allo csapatot allomasoztatott. A letszamuk kb. 4000 f?. ^[3] Az egesz bal szarny sogoranak, Szilagyi Mihalynak a parancsnoksaga ala tartozott. Kozepen a derekhadat a fiatal kiraly vezette. Itt volt magyar es lengyel nemesekb?l es zsoldosokbol allo szemelyes test?rsege. Korabeli szamitasok szerint a derekhad harcosainak szama kb. 3500 f?. A jobb szarny, amely a derekhad mogott sorakozott, azok fele a lejt?k fele fordult, amelyek Goljama Franga falutol delre neznek. Ez a szarny 5 banderiumbol allt, amelynek negy magyar parancsnoka: Herczeg Rafael boszniai puspok, Rozgonyi Simon egri puspok, Talloci Frank horvat ban es Dominis Janos varadi puspok. Az otodik parancsnok Giuliano Cesarini biboros volt. Dominis Janos csapatat hatrabb toltak, mint tartalekot. Ennek a szarnynak nem volt kozos parancsnoksaga. A jobb szarny volt a leginkabb sebezhet?, ezert Hunyadi ugy er?sitette meg, hogy ez moge helyezte a szekervarat, a ?ejka Herman vezette tapasztalt cseh gyalogos harcosokkal. A harci szekereket egybekotottek, es a szekerek ele farudakat allitottak. A szekervar moge alltak a ved?k. A ved?k agyukkal, ijakkal, kopjakkal, buzoganyokkal voltak felszerelkezve. Ezt ugy allittatta fel Hunyadi, hogy az eszakra es keletre fekv? magaslatok fel?l ne tudjanak a torokok tamadni. A szarnyakon kivul a kozepen elhelyezked? kiralyi csapatreszek mogott sorakoztak fel a havasalfoldiek .

Az oszman hadsereg f? er?i a szpahi lovassag, a janicsar gyalogsag, a szultani udvar zsoldos alakulatai, valamint az akindzsik es azabok irregularis csapattestei. Az anatoliai szpahik Karadzsa beg vezetesevel alkottak az oszman katonai egysegek bal szarnyat. Ezek a Goljama Franga falutol delnyugatra es? magaslatok nyugati lejt?jen gyulekeztek. El?ttuk balra es el?re az erd?s dombok gy?r?deseinek fedezeke alatt akindzsik, azabok es a regularis hadsereg ijaszai rejt?ztek, arccal delnek. ?k mintegy 10?13 ezer f?. Az egesz bal szarny osszletszama kozel 30 ezer f? volt. A jobb szarny a volgyben, a Kadakjoj falutol keletre lev? magaslat el?tt helyezkedett el. Rumeliai szpahikbol allt, akiket Daud pasa vezetett, mintegy 10 ezer f?vel. A regularis hadsereg ijaszaival egyutt harci sorokban alltak. Kozepen egymas mellett, harci negyszogben 10 ezer janicsar. Ugyanitt volt a szultan is kiseretevel es az udvari szpahikkal. A dombok hataban, a janicsar negyszog mogott volt a tabor. Az oszmanok igy elzartak a keresztenyek menekuleset eszaki es nyugati iranyban. Csak a varnai var es Galata fele vezet? utak maradtak szabadok. Az oszmanok fegyverzetere a kopja, kard, ij volt a jellemz?.

Masnap november 10-en Hunyadi Janos indult meg el?szor a muzulmanok ellen. Az id? azonban rosszra fordult, vihar lett. A torokok ekkor megtamadtak a keresztenyek jobb szarnyat. A vitez Talloci ban egy reszuket visszaverte, de anelkul, hogy felmerte volna az er?viszonyokat, uldoz?be vette ?ket. Az egri es a varadi puspok csapatai utanuk eredtek. A taktikai hibat a muzulman sereg kihasznalta es a szpahik a keresztenyek jobb szarnyara tamadtak. Remulet fogta el a ket puspok es Cesarini harcosait. Rendezetlenul huzodtak vissza a keresztenyek a tenger es a mocsar fele. Itt vesztette eletet az egri es a varadi puspok, illetve Cesarini. Talloci embereinek egy resze viszont eljutott a szekervarba, igy megmenekultek. A szpahik kozben delkelet fele haladtak. A reggeli orakban igy megsemmisult a kereszteny sereg jobb szarnya.

Ezert Hunyadi Janos , a kiraly es a havasalfoldi fejedelem csapatai a szpahikra tamadtak. A szpahikat legy?ztek, a menekul?k utan eredtek. Karadzsa beg is ekkor esett el. A havasalfoldi katonak kozben rarontottak a torok taborra, fosztogattak, kiraboltak azt.

A keresztenyek bal szarnyat a rumeliai szpahik rohamoztak meg. Hunyadi amint legy?zte Karadzsa beget, sogora, Szilagyi Mihaly segitsegere sietett. Az erdelyi vajda ekozben a torok jobb szarnyat tamadta. A szpahikat szetvertek, akik Trakia fele vettek az iranyt. Igy mindket oszman szarny harckeptelenne valt. De a neheze meg csak most kovetkezett: annak ellenere, hogy a szarnyakra vereseget mertek a janicsarsagnak meg szinte erintetlen volt a hadallasa es megtoresuk komoly problemat okozott. ^[4] A magyar kiraly ? talan dics?segvagybol ? ezutan megtamadta a janicsarokat. ^[5] Ulaszlo mindossze otszaz f?s lengyel?magyar lovashadtesttel rontott neki a janicsarok colopsancanak, amelyet jollehet attort, de belul a janicsarok azonnal korbefogtak a kiraly csapatat. Ulaszlo megriadt lova ledobta magarol urat, majd egy janicsar ? Kodzsa Hizir ? levagta fejet es elkuldte a torok szultannak. ^[6] A levagott fejet ezutan landzsara t?ztek es olyan helyre raktak ki ahol a kereszteny sereg lathatta, s a katonakon panik lett urra.

A kiraly fejet a torok sereg is lathatta, aki emiatt er?t vett magan, es altalanos rohamot inditott. Hunyadi latva a torokok lelkesedeset, elrendelte a keresztenyek visszavonulasat.

A csata utan [ szerkesztes ]

A visszavonulas utvonalat Karel ?korpil irta le. A hadsereg nagyobbik resze a Frangai-fennsikon keresztul, a Batova-folyo volgyenek lejt?i fele huzodott vissza Vlahlar (ma Doliste ) es Kojudzsuk (ma Debrene) falvakon keresztul, a Duna iranyaban. A szekervarbeli harcosok maradeka nyugat fele hatralt Ruszlar (ma Ignatievo), Devnya falvakon keresztul.

A szekervarat teljesen szetzuztak a raronto azabok es janicsarok, s bel?le mindent szethordtak. A keresztesek embervesztesegeit 10-12 ezer f?re becsultek es odaveszett Giuliano Cesarini biboros is. A torokok vesztesege viszont joval tobb volt: egy torok kronikas szerint ? A torok szultan a gy?zelem lattan inkabb szomorkodott, mint orult: mondvan: ilyen aron nem szivesen nyerne meg egy utkozetet” . ^[7] Jokai szerint pedig II. Murad ezt mondta: ?Ilyen gy?zelmet csak ellensegemnek kivanok!” ^[8] Miutan Hunyadi a szarnyakat alaposan megtepazta, az ellenseg osszes vesztesege vagy huszezer f? lehetett. A szultan serege annyira kifaradt raadasul, hogy a torokoknek nem volt erejuk a felmorzsolo uldozesre, igy a totalis vereseget Hunyadi elkerulte.

A torokok a csata utan delre, Gorogorszagba vonultak vissza. A szerb hadsereggel egyutt a magyar sereg tamogatta az albanok felkeleset 1448 -ban. 5 ev mulva, 1453 -ban azonban az oszmanok elfoglaltak Konstantinapolyt , majd elindultak a Balkan orszagaiba es az evszazadok folyaman egeszen Ersekujvarig jutottak Europaban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Cvetkova, Bisztra. A varnai csata . Budapest: Gondolat Kiado (1988). ISBN 963-281-899-7  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Varnai csata temaju mediaallomanyokat.