Az utokep olyan vizualis illuzio , amikor egy ember latasaban tovabbra is megjelenik egy kep, miutan a valosagban mar nem latja az eredeti kepet. A leggyakoribb utokep az, mikor ragyogo feny latszik uszni a szemunk el?tt, miutan par masodpercre egy fenyforrasba nezunk. Az utokep ket formaban johet letre: negativan (invertalt) es pozitivan (megtartva az eredeti szint). A pozitiv utokepek mogott huzodo folyamat nem ismert, de ugy gondoljak, hogy a neuralis adaptaciohoz van koze. A negativ utokep viszont retinai jelenseg, amelynek hatteret mar reszletesen feltartak.

Negativ utokepek [ szerkesztes ]

A negativ utokepek akkor johetnek letre, amikor a szem fotoreceptorai , kulonosen az ugynevezett csap-sejtek, adaptalodnak az er?s ingerekhez , es vesztenek erzekenysegukb?l. ^[1] Normalis esetben a szem ugy intezi ezt el, hogy nagy sebesseg? kis mozgasokat vegez (lasd: mikroszakkadok ), es ez a mozgas kes?bb ?kisz?r?dik”, igy nem vesszuk eszre. Viszont ha egy szines alak eleg nagy terulet?, akkor az apro szemmozgasok nem elegek, hogy a retinanak egy adott terulete alatt megvaltoztassak a szint, (hiszen a latvany nagyreszt csak azonos szin? reszeken mozog), igy ezen a helyen a csapok vegul kifaradnak, vagy adaptalodnak, es nem adnak tovabbi valaszokat. A palcika sejtekre szinten ervenyes ugyanez a hatas. Amikor a szemeinket atvisszuk egy ures teruletre, az adaptalt fotoreceptorok csak gyenge jeleket kuldenek, igy ezek a szinek el vannak tompitva. Viszont a korulottuk lev? csapok, amiket az a szin nem ingerelt, meg mindig ?frissek”, es er?s jeleket kuldenek. A jel az pontosan olyan, mintha az ellenkez?, invertalt szint neznenk, es az agyunk igy is forditja le. Ewald Hering harom par els?dleges szin alapjan magyarazta meg, hogyan latunk utokepeket. Ez az ellentetes folyamat elmelet az allitja, hogy az ember latorendszere ugy kap informaciot a szinekr?l, hogy antagonista (ellentetes hatasu) modon dolgozza fel a csapokbol es palcikakbol erkez? jeleket. Az ellentetes szin elmelet szerint harom f? ellentetes csatorna letezik: a piros a cian szinnel, a kek a sargaval, es a fekete a feherrel szemben. A valaszok az ellentetes csatornaju szinre eppen ellenkez? hatasuak. Ezert fogja egy zold kep egy magenta utokep hatasat okozni. A zold kep kifarasztja a zold fotoreceptorokat, igy ezek gyengebb jeleket adnak. Minden, ami kevesebb zoldkent ertekel?dik, az ugy lesz leforditva, mintha tobb lenne benne az els?dleges szin parja, tehat a magenta.

Egy ures alakzat utokepei [ szerkesztes ]

Egy szines folt hosszas nezese komplementer szin? utokepet von maga utan. ?Az ures alakzat utokep” hatasa kontraszthatassal hozhato kapcsolatba. Ezen hatas soran egy ures (feher) alakzatot kell figyelni szines hatteren egy rovid ideig. Mikor a hatter elt?nik (feher lesz), vagy mas feher hatterre nezunk, az alakzatot lathatjuk egy illuzorikus szinben, ami hasonlit az eredeti hatter szinere. A hatas mechanizmusa egyel?re tisztazatlan, de valoszin?leg a kovetkez?k kozul az egyik, vagy mindkett?:

• A szines hatterben megjelen? ures alakzat nezese soran a szines hatter egy illuzorikus komplementer szint idez el? az ures alakzatban. Igy az alakzat utokepenek vart szinezete az el?idezett szin komplementere lesz, es ezaltal az eredeti hatterhez hasonlo szin?.
• A szines hatter elt?nese utan a hatter utokepe jon el?. Ennek az el?idezett szinnek komplementer szine van az eredeti hatterhez kepest. Lehetseges, hogy ez a hatter utokep egyidej?leg kontrasztot idez el? az ures alakzat helyen. Az egyidej? kontraszt egy olyan pszichologiai jelenseg, amikor egy szint kulonboz?keppen latunk a korulotte talalhato szinekt?l fugg?en.

Az eszlelt ures alakzat hatas lehet, hogy egyszerre mindket mechanizmus hatasa.

Kortani esetek [ szerkesztes ]

A palinopszianak nevezett vizualis zavar soran a betegeknek nagyobb hajlamuk van utokepeket latni. Egyreszt kevesebb id?re van szukseguk az utokep formalasahoz, masreszt az utokepet hosszabb ideig latjak. A pozitiv utokepek kulonosen nagy hatasuak, annyira, hogy a rutinos szemmozgasokat is annak a vibracioi kovetik, amiket a szem vegigpasztazott. Viszont a negativ utokepeket is er?sebb hatassal tapasztaljak a palinopsziaban szenved?k. Nem megallapitott, hogy a palinopszia utokepei a fent leirtakhoz hasonlo folyamatok idezik-e el?, bar az a keves kutatas, ami letezik ezzel a jelenseggel kapcsolatban, azt sejteti, hogy ez inkabb az aggyal kapcsolatos, es nem a szemmel. A palinopszia egy maradando allapot is lehet, de egyes migrenben szenved?k id?szakosan tapasztaljak.

Kepek [ szerkesztes ]

• 
  Jezus invertalt es fokozott kontrasztu kepe
• 
  Olaszorszag zaszlajanak invertalt kepe

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Illuzio
• Emberi szem
• Eszleles

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Afterimage cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Sekuler, R., Blake, R., Eszleles. (2004). Budapest: Osiris kiado.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• The Palinopsia Foundation is dedicated to increasing awareness of palinopsia, to funding research into the causes, prevention and treatments for palinopsia, and to advocating for the needs of individuals with palinopsia and their families.
• Eye On Vision Foundation Raises Money and Awareness for persistent visual conditions
• Afterimages , a small demonstration.
• 23 Afterimage Examples
• BMW creates an Afterimage of its logo for a Cinema Advertistment
• Upload an image to convert it to an AfterImage. Disclaimer:Viewing such images repeatedly may not be a healthy habit for the eyes by Murtaza Gandhi