Ukran Nepkoztarsasag Укра?нська Народня Республ?ка
1917 ? 1920
Ukran Nepkoztarsasag cimere Ukran Nepkoztarsasag zaszlaja
AZ Ukran Nepkoztarsasag terulete a mai hatarokkal
Motto : Ще не вмерла Укра?на! (Ukrajna dics?sege nem pusztult el!)
Altalanos adatok
F?varosa	Kijev
Hivatalos nyelvek	Ukran
Kormanyzat
Allamforma	Koztarsasag
Allamf?	Mihajlo Hrusevszkij
Kormanyf?	Mihajlo Hrusevszkij ( 1918 ) Volodimir Vinnicsenko ( 1918 ? 1919 ) Szimon Petljura ( 1919 ? 1925 )
El?dallam Utodallam ←     → ←     →   →   →
A Wikimedia Commons tartalmaz Ukran Nepkoztarsasag Укра?нська Народня Республ?ка temaju mediaallomanyokat.

Az Ukran Nepkoztarsasag ( ukranul Укра?нська Народна Республ?ка [Ukrajinszka Narodna Reszpublika]) egy rovid elet? kelet-europai allamalakulat volt. Kikialtasa el?tt, 1917 marciusaban, reagalva az Oroszorszagban kitort februari forradalomra, hoztak letre az Ukran Kozponti Tanacsot, mely juniusban deklaralta autonomiajat, es amelyet az orosz ideiglenes kormany is elismert. Az oktoberi forradalmat kovet?en a Tanacs elutasitotta a bolsevik hatalomatvetelt, es kikialtotta az Ukran Nepkoztarsasagot, melynek terulete korulbelul nyolc orosz kormanyzosagot fedett le ( Kijev , Lodomeria , Harkov , Herszon , Jekatyerinoszlav , Poltava , Csernyigov , Podolia ). Hivatalosan 1918. januar 22-en kialtottak ki a fuggetlenseget.

Rovid letezese alatt szamos atalakulason ment keresztul. Eleinte a Kozponti Tanacs es annak f?titkara altal vezetett szocialista allam volt, majd az elere egy Direktorium es Szimon Vasziljovics Petljura kerult. 1918 aprilisa es decembere kozott egy nemetbarat kormanyzat, Pavlo Szkoropadszkij vezetesevel atvette a hatalmat, letrehozta az Ukran Allamot, melynek hetmanjaul ?t valasztotta meg a parasztokbol allo nepgy?les ^[1] . Az Ukran Allam megdontese utan 1919 januarjaban helyreallt az Ukran Nepkoztarsasag, mely egyesult az Osztrak-Magyar Monarchiabol frissiben kivalt Nyugat-Ukran Nepkoztarsasaggal. A lengyel-ukran haboru befejez?deset kovet?en szovetsegi szerz?dest irt ala a masodik lengyel koztarsasaggal. 1920. november 10-en utolso teruleteit is elfoglaltak a bolsevikok, a rigai bekeben pedig Lengyelorszag, Szovjet-Oroszorszag (Szovjet-Belarusz neveben is), valamint Szovjet-Ukrajna vetettek veget a letezesenek.

Az oktoberi szocialista forradalmat kovet?en szamos kormany alakult a teruleten, a legjelent?sebb kozottuk az Ukran Tanacskoztarsasag volt, amely Harkovban epitette ki bazisat. Az ? er?ik, a Nepkoztarsasag hadserege, a feherek, a lengyelek, a zoldek es az anarchistak folyamatosan haboruztak egymas ellen, aminek rengeteg aldozat lett a vege. Miutan a bolsevikok atvettek a hatalmat, megalakult az Ukran Szovjet Szocialista Koztarsasag, amely a Szovjetunio alapitoja lett.

Tortenete [ szerkesztes ]

1917. junius 10-en az Ukran Kozponti Tanacs deklaralta autonomiajat az Orosz Koztarsasagon belul az els? Osszukran Katonai Kongresszuson. A f? donteshozo szerv a Tanacs lett, elen a f?titkarral, Volodimir Vinnyicsenko szemelyeben. Az orosz miniszterelnok, Alekszandr Kerenszkij elismerte ezt akkent, hogy a f?titkart mint az orosz allamhatalom kepvisel?jet tekintette, hatalmat pedig ot kormanyzosagra (Volin, Kijev, Podolia, Csernyigov, Poltava) korlatozta. El?szor Vinnyicsenko tiltakozott es lemondott f?titkari poziciojarol, am visszatert, amikor a Kozponti Tanacs masodik kongresszusat tartotta es elfogadta a felteteleket.

Az oktoberi szocialista forradalmat kovet?en a bolsevik part kijevi szervezete felkelest szitott 1917. november 8-an, annak erdekeben, hogy atvehessek a hatalmat. A puccs megegyezessel zarult, de november 22-en a Kozponti Tanacs, amely nem akart egeszen elszakadni Oroszorszagtol, csak annyit mondott ki, hogy szelesebb kor? autonomiat ker. A terulete ekkor ujabb kormanyzosagokkal b?vult (Harkov, Jekatyerinoszlav, Herszon, es a Krim nelkuli Taurida). Voronyezs, Chełm es Kurszk kormanyzosagai pedig nepszavazassal szerettek volna donteni a hovatartozasrol. Azt is kimondtak, hogy miutan a forradalom soran megpuccsoltak a torvenyes kormanyt, ezert onmagukat tekintik a legf?bb kormanyzo szervnek addig, amig helyre nem all az orosz koztarsasag. A Kozponti Tanacs a bolsevik forradalmat egyenesen polgarhaborunak nevezte es remelte, hogy hamarosan bekesen oldodik meg a helyzet,

Miutan a bolsevikok lattak, hogy az ukranok nem tamogatjak a forradalmat, 1917 decembereben megszerveztek az Osszukran Szovjetek Tanacsat, hogy az vegye at a hatalmat. Mikor ez is sikertelenul zarult, visszavonultak Harkivba. Itt kikialtottak az Ukran Tanacskoztarsasagot, kijelentettek, hogy a Kozponti Tanacs illegitim, es ?k az egyetlen torvenyes kormany. A Voros Hadsereg is a teruletre lepett, hogy tamogassa ?ket. Ennek eredmenyekeppen szamos mini-allamalakulat jott letre, amely szovjet befolyas alatt allt: az Odesszai Tanacskoztarsasag es a Donyeck-Krivoj Rogi Tanacskoztarsasag. Utobbit Lenin kifejezett utasitasara hoztak letre Harkiv kozponttal, melyet Fjodor Szergejev vezetett. El?bbi azonban nem nyert el elismerest sehol sem, letezesenek egyetlen celja a Romaniaval valo harcbaszallas a Moldav Demokratikus Koztarsasag hovatartozasa miatt.

1918. januar 22-ere ujabb kongresszust hivott ossze az Ukran Kozponti Tanacs, amely a bolsevik agressziora valaszul kinyilvanitotta az Ukran Nepkoztarsasag fuggetlenseget. Alig egy honappal kes?bb, februar 9-en a Voros Hadsereg elfoglalta Kijevet. Emiatt kenytelenek voltak nemzetkozi segitseget kerni, es alairtak a breszt-litovszki beket annak erdekeben, hogy az osztrak-magyar illetve nemet hadseregt?l kerjenek segitseget. A nemetek segitsegevel sikerult is ki?zni a Voros Hadsereget az orszagbol. 1918. februar 20-an az allam foderaciora lepett a Kubani Nepkoztarsasaggal .

A breszt-litovszki bekenek az volt az ara, hogy az Ukran Nepkoztarsasag lenyegeben a Nemet Csaszarsag protektoratusa lett, ami azonban meg igy is vonzobb lehet?seg volt, mint a szovjet megszallas. A nemetek, akik ekkor mar ketsegbeesetten probaltak elkerulni a haboru elveszteset, eleskamranak akartak hasznalni Ukrajnat, amit von Eichhorn marsall iranyitasa mellett meg is probaltak kifosztani ^[2] . Amikor aztan a nemetek ervenyre akartak juttatni a bekefelteteleket, az ukranok ellenalltak. Aprilis 28-an ezert feloszlattak a torvenyhozast es tagjait letartoztattak, ahogy terrorvadakkal a miniszterelnokot, Vszevolod Holubovicsot is.

A puccsot kovet?en Pavlo Szkoropadszkij vezetesevel a Hetmanatus vette at a hatalmat, az orszagot pedig Ukran Allamra neveztek at. Szkoropadszkij valamikor az orosz hadsereg tisztje volt, es nyiltan kedvezett a foldbirtokosoknak, emellett meger?sitette a kozponti hatalmat. Ugyan a kormany belfoldi tamogatottsaga csekely volt, legalabb kepes volt kiepiteni egy m?kod? kozigazgatast, nemzetkozileg is elismertek, es beket kotott Szovjet-Oroszorszaggal is. Ukran nyelv? konyveket nyomtattak, ukran iskolakat nyitottak, es meg ket egyetemet, tovabba letrehoztak az Ukran Tudomanyos Akademiat. A Hetmanatus emellett elkobozta a korabban parasztok reszere juttatott, korabban foldbirtokosok tulajdonat kepez? foldteruleteket, sokszor a nemet csapatok segitsegevel. Ez elegedetlenseghez, majd lazadasokhoz vezetett. Julius 30-an Borisz Mihajlovics Donszkoj, helyi forradalmarok segitsegevel fenyes nappal megolte von Eichhornt Kijevben.

Ezutan megint ujraszervez?dott a Hetmanatus, amelybe oroszparti kepvisel?k kerultek, es nem zartak ki a lehet?seget egy majdani, bolsevikoktol mentes Oroszorszaggal valo foderaciora lepesnek. Valaszul a szocialistak Direktoriumot alakitottak november 14-en. A Direktorium rendkivul nepszer? es tamogatott volt, igy alig harom het alatt lemondattak Szkoropadszkijt, december 19-en pedig bevonultak Kijevbe. Ugyanebben az id?ben Kurszk fel?l a Voros Hadsereg ismet betort, ezert 1919. januar 16-an az ukranok hivatalosan is hadat uzentek Szovjet-Oroszorszagnak, noha azok tagadtak, hogy invazios cellal erkeztek. Januar 22-en az Ukran Nepkoztarsasag es a Nyugat-Ukran Nepkoztarsasag egyesultek, habar utobbinak ennek ellenere is fennmaradt a sajat hadserege es kormanya. Februar 5-en a bolsevikok elfoglaltak Kijevet ^[3] .

1919 soran Ukrajna terulete teljes kaoszba sullyedt: egymas ellen haboruztak a nepkoztarsasagiak, a bolsevikok, a feherek, s?t az antant es a lengyel seregek is, valamint az anarchistak, Nesztor Mahno vezetesevel. A lengyel-ukran szovetseges seregek is keptelenek voltak urra lenni a helyzeten. 1920. november 10-en a Direktorium elveszitette az utolso uralma alatt allo teruletet is, vezet?i Lengyelorszagba menekultek. 1921 marciusaban a teruleteket felosztottak Lengyelorszag, Szovjet-Oroszorszag es Szovjet-Ukrajna kozott. Igy kerult Galicia es Volhinia nagy resze Lengyelorszaghoz, a keleti es deli reszek pedig Szovjet-Ukrajnahoz.

A Direktorium azonban nem adta fel a harcot, es Habsburg?Tescheni Vilmos Ferenc Jozsef f?herceg vezetesevel 1921 oktobereben invaziot tervezett, de november 17-ere ez is kifulladt. Emigrans kormanykent azonban tovabbra is fennmaradt, Varsoban, Parizsban, Weimarban, Kissingenben, Munchenben, majd Philadelphiaban. Tarasz Bulba-Borovecs vezetesevel, az akkori emigrans miniszterelnok Andrij Livickij tamogatasaval hadsereget is probaltak toborozni a masodik vilaghaboru kitoresekor. Vegul aztan 1991-ben, Ukrajna fuggetlenne valasakor mondtak le es adtak at jelkepesen is a hatalmat az els? ukran elnoknek ^[4] .

Forrashivatkozasok [ szerkesztes ]

1. ↑ Europa Publications – 4th 1999: Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States, 1999. 1999. ISBN 978-1-85743-058-5 Hozzaferes: 2024. februar 7.  
2. ↑ https://dash.harvard.edu/handle/1/11181181
3. ↑ Orest Subtelny: Ukraine : a history. Internet Archive. 2000. ISBN 978-0-8020-8390-6 Hozzaferes: 2024. februar 7.  
4. ↑ ДЕРЖАВНИЙ ЦЕНТР УНР НА ЕМ?ГРАЦ?? . resource.history.org.ua . (Hozzaferes: 2024. februar 7.)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Ukrajna tortenelme