Az
ugroiskola
,
ickazas
vagy
santika
a vilagon mindenutt elterjedt ugyessegi gyerekjatek, melyet a foldre rajzolt vagy karcolt abran meghatarozott szabalyok szerinti, tobbnyire fellabon valo vegigugralassal jatszanak. A jateknak igen sok valtozata van, videkenkent, orszagonkent mas-mas valtozat nepszer?bb.
Az ugroiskola egyes feltetelezesek szerint tortenelem el?tti id?kb?l szarmazik, amikor kultikus jelentese lehetett. Bizonyos vallasos (ma mar kereszteny) vonatkozasai ma is vannak: nemelyik ugroiskola a templomok alaprajzat utanozza, es az egyes mez?k neve
mennyorszag
vagy
pokol
. Els? ismert megjelenese Britanniabol szarmazik, ahol a romai katonak kikepzesenek resze volt. Az ugroiskolat akkor teljes fegyverzetben es menetfelszerelessel teljesitettek. Feltevesek szerint innet terjedt el, ma a vilag csaknem minden reszen a gyerekek kedvenc jatekava lett, sok valtozatban es neven ismerik. Els? leirasa
Francois Rabelais
1500
korul irott
Gargantua es Pantagruel
cim? regenyeben szerepel, Pantagruel egyik jatekakent.
Ez a leggyakoribb valtozat hazankban, nevet a templomok alaprajzat masolo elrendezeser?l kapta. A jatekos egy kavicsot dob el?szor az els? negyzetbe, majd fellabbal utana ugrik. Felveszi a kovet, vigyazva, hogy masik laba ne erjen a foldre es a masodik negyzetbe dobja, majd utanaugrik fel labon, es igy tovabb. A kett?s negyzetbe mindket terpesztett labaval egyszerre kell ugrani, az utolso el?tti negyzetet viszont ki kell hagyni. Ha a vegere ert, ugrasbol meg kell fordulnia es most mar kavics dobasa nelkul visszafele is vegig kell ugralni a mez?ket. Ha nem a megfelel? negyzetbe sikerul dobni a kovet vagy ugras kozben leer a laba, vagy a vonalra lep illetve az utolso el?tti negyzetet barmilyen modon megserti, kiall, es a kovetkez? jatekos jon. A tiltott mez? neve
pokol
. A jatekot neheziteni lehet, ha az els? sikeres teljesites utan keresztbe tett labbal vagy guggolva kell vegigugralni a palyat.
A csigavonal alaku palyat kivulr?l befele vegig kell fellabon ugralni. A kozeps? negyzeten le lehet tenni mindket labat es pihenhet a jatekos. Innet visszafele is fel labon ugralva kell kimenni. Utana hatat forditva a csiganak kavicsot kell dobni, ahova esik az a negyzet a jatekos haza, ahova ezutan csak ? ugorhat, a tobbieknek ki kell hagyniuk. Az nyer, akinek a vegen legtobb haza lesz. Valoszin?leg ez a valtozat a leg?sibb, a jatek a lekuzdend? nehezsegekkel teli eletut vegigjarasat szimbolizalta.
Az angol ugroiskolaban
mintasakat
kell ugrani. Itt is kavicsot kell dobni a kovetkez? mez?be, de minden kockaba mas-mas modon kell ugrani: az els?be fellabon, a masodikba szinten fellabon, de keresztezett labakkal, utana ugyanigy, de a masik fellabbal, majd az el?z? kett?t valtogatva. Visszafele ugyanezt kell tenni, de hatrafele ugorva.
-
Burswood park,
Ausztralia
-
Egy portugal valtozat
-
Eredeti darab
-
Aszfaltra kretaval
-
Beepitett holland peldany
-
Kubai gyerekek
-
Itt a francia gyerekeknek veszelyesebb hibazni
-
Kozepkor
-
Hagyomanyos angol
-
Egyszer? angol
-
Amerikai
-
Modern amerikai
-
Regi valtozat Bostonbol
-
Angliabol hagyomanyos mondokaval
-
Katalan valtozat
-
Barcelona, Guel-park
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
- Bujj, bujj, zold ag... Nepi gyermekjatekok
Mora Ferenc Konyvkiado Budapest, 1976.
ISBN 963-11-3480-6