A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Turoc varmegye
kozigazgatasi egyseg volt a
Magyar Kiralysag
eszaki reszen
, utolso szekhelye
Turocszentmarton
volt. Terulete jelenleg
Szlovakia
resze.
A
varmegye
terulete tulajdonkeppen a
Turoci-medence
, amelyet mindenhol a
Kis-Fatra
hegyseg csoportjai vesznek korul. Legfontosabb folyoi a
Vag
es a
Turoc
. A varmegye a
Magyar Kiralysag
legkisebb varmegyei koze tartozott.
Eszakrol
Trencsen
es
Arva
, keletr?l
Zolyom
,
Lipto
es
Arva
varmegyek, delr?l
Bars
, nyugatrol pedig
Nyitra varmegye
hatarolta.
Turoc megye teruleten a
nepvandorlas korabol
ot foldvarat ismerunk: Visegrad,
Prekopa
,
Jeszen
,
Szklabinya
es
Blatnica
kornyeken. Ezek a foldvarak voltak az itt el?
szlav
lakossag kozpontjai. A magyar
honfoglalas
a szlav kozpontok eleteben nem hozott valtozast, a lakossag falvai nevet meg?rizte es atvitte a
Magyar Kiralysag
koraba. A medence deli reszere telepedett le a magyarsag legel?szor. A
Divek nemzetseg
alapitotta meg Turocban az els?
kereszteny
egyhazat
, a szentmariait (
Kisszococ
). Turoc a
zolyomi
uradalom resze. Visegrad vara a
13. szazadban
elveszitette jelent?seget, neve a kornyez? hatalmas erd?seg neveve valt. Szklabinya els? emlitese
1309
-b?l szarmazik.
A varmegye a
15. szazadban
alakult.
1918
-tol gyakorlatilag,
1920
-tol pedig hivatalosan is
Csehszlovakia
teruletehez tartozott. Az
I. becsi dontes
nem erintette a varmegye teruletet.
1993
-tol
Szlovakia
resze.
Az egykori Turoc varmegye fekvese a mai Szlovakian belul
A varmegye osszlakossaga
1910
-ben 55 700 szemely volt, ebb?l:
A varmegye ket jarasra volt felosztva:
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Rudolf Pokorny
1883: Z potulek po Slovensku. Praha
- Visegradi Janos
(1911). ?Turocz varmegye egyhazi m?emlekei”.
Arch. Ert.
31
, 97-107. o.
- Malyusz Elemer
.szerk.: Barany Attila:
Turoc megye kialakulasa (Historia Incognita sorozat)
. Mariabesny?-Godoll?: Attraktor Kiado [1922] (2005).
ISBN 9639580406
- Malyusz Elemer
.
Turoc megye kialakulasa
. Budapest: Budavari Tudomanyos Tarsasag (1922)
- Jan ?ikura
1932: Zaniknute osady v Turci. Sbornik muzealnej slovenskej spolo?nosti XXVI.
- Melich Janos
1934: Mohamedan-torok szemelynevek Turoc megye XIII. szazadi nemessegenel. Nemzeti Kultura II/4, 193-199.
- 1936 Sbornik Muzealnej slovenskej spolo?nosti XXX
- Iva ?makalova
1936: Integralna dedina - ?tudia slovenskej zemianskej dediny v Turci. Praha.
- Jan ?ikura 1937: Po?iatky panstva Revayovcov v Turci.
- Jer?ova, M. 1937: Rod Ivanka z Jordanu a Dra?koviec. Tur?iansky sv. Martin.
- Al?beta Guntherova-Mayerova
1941: Prispevky k dejinam vytvarneho umenia v Turci. Sbornik Muzealnej slovenskej spolo?nosti XXXIV-XXXV.
- Andrej Polonec
1941: Turiec s narodopisneho h?adiska. Sbornik Muzealnej slovenskej spolo?nosti XXXIV-XXXV.
- Jan ?ikura 1942: Revizia zemianstva v Turci roku 1755. In: Sbornik Matice slovenskej - Historia XX/1.
- Jan ?t. ?ikura 1944: Miestopisne dejiny Turca. Bratislava.
- Darina Lehotska 1947: Nemecka kolonizacia v Turci.
- 1973 Pramene k starym dejinam Tur?ianskych obci - pomocka pre pracu kronikara. In: Kubov?ik, J. a kol.: Kronikar IV. Metodicky material pre obecnych kronikarov. Martin, 29-38.
- Branislav Varsik
1988: Otazky vzniku a vyvinu slovenskeho zemianstva.
- Neumann Tibor
2004: Nemes vagy jobbagy? Egy Turoc megyei kes? kozepkori jogszokas elemzese.
Leveltari Kozlemenyek
75, 93?116.
- Toma? Janura
-
Kristina Zvedelova
-
Marek Sobola
2015: Vidiecke ??achticke sidla v Tur?ianskej stolici
- Julius Bartl
2017: Tur?ianske mesta a meste?ka v stredoveku. In: Ingenii laus - Zbornik ?tudii venovany jubilujucemu prof. PhDr. Janovi Luka?kovi, CSc.
- M. Hor?ak: Najkraj?ie praveke nalezy z Turca.
