A
tudomanyos fokozat
az
egyetemeken
megszerezhet? ismeretanyag elsajatitasanak es az ehhez kapcsolodo, tudomany teruleten vegzett kutatas elvegzesenek az igazolasara szolgalo titulus.
Magyarorszagon
jelenleg egyetlen tudomanyos fokozat szerezhet?: a
PhD
a
latin
?Philosophiæ Doctor”
(=
a filozofia tanitoja)
roviditese. Szervezett kepzes eseten feltetele tobbek kozott az un. abszolutorium megszerzese, tehat a tanulmanyi kotelezettsegek teljesitese, amely utan megkezd?dhet az un. fokozatszerzesi eljaras. A jelolt korabbi tudomanyos teljesitmenye alapjan ? az egyetem erre iranyulo dontese szerint ? egyeni uton is felkeszulhet a fokozatszerzesre (egyeni felkeszules). A fokozat megszerzesehez a doktori szigorlat eredmenyes letetele, valamint a PhD ertekezes sikeres megvedese szukseges. A fokozat hivatalos roviditesei
angolszasz orszagokban
a ?PhD”, ritkabban DPhil, mashol, peldaul
Nemetorszagban
es
Skandinavia
teruleten ?dr. phil.” (=
Doktor der Wissenschaften
), bizonyos szlav allamokban pedig ?CSc” (=
candidatus scientiarum
, kandidatus). A PhD m?veszeti megfelel?je, a csak neveben elter?
DLA
, amely a
Doctor of Liberal Arts
, latinul a
Doctor Liberalium Artium
roviditese. (Ez a tudomanyos fokozat csak a zenem?veszet, kepz?m?veszet, az iparm?veszet es az epit?m?veszet teruleten szerezhet? meg.)
A magyarorszagi (?uj tipusu”) tudomanyos fokozat elismert az
Europai Unioban
, viszont a tudomanyos fokozathoz kapcsolodo es egyeb tudomanyos, egyetemi titulusok hasznalatat engedelyeztetni kell. Ugyanakkor, bar a magyarorszagi PhD-fokozatokat elismerik az Europai Unio egyeb tagallamaiban, az ott, avagy barhol mashol szerzett PhD-fokozatokat, amennyiben visel?je Magyarorszagon kivan a tudomanyos eletben reszt venni, honosittatnia kell.
A tudomanyos fokozat tortenete
[
szerkesztes
]
Eredetileg az
egyetem
altal adomanyozott tudomanyos fokozat volt a
dr. phil.
a filozofia teruleten. A
doktori
(latin:
tanar)
cimet gyakran csak kozepkoruak kaptak meg a
tudomanynak
(azaz a tanulasnak, a tudasnak es a tudas terjesztesenek) szentelt elet elismeresekeppen. A
filozofiat
mint a
teologia
szolgaloleanyat
(ancilla theologiæ)
bevezet? tanulmanyoknak tekintettek, ezert a
philosophiæ doctor
sok egyetemen kihalt.
A fokozatot a
19. szazadban
a
Friedrich-Wilhelm Egyetemen
ujjaelesztettek. Annak adtak, aki eredeti kutatast vegzett a
termeszettudomanyok
vagy a
bolcseszettudomanyok
, majd a
20. szazad
els? felet?l a
tarsadalomtudomanyok
teruleten is. Nemetorszagbol terjedt el az
Amerikai Egyesult Allamokban
es az
Egyesult Kiralysagban
a
20. szazad
elejen.
Magyarorszagon, valamint nehany mas volt
szocialista
orszagban a
masodik vilaghaboru
utan a
szovjet
rendszert vezettek be, azaz megvontak az egyetemekt?l evszazados jogukat a fontosabb tudomanyos fokozatok adomanyozasara, amit a politikailag ellen?rzott testuleteknek, peldaul a tudomanyos akademiaknak adtak. Az 50-es evekben az egyetemek visszakaptak a doktori cimek adomanyozasanak lehet?seget, azonban ez nem min?sult tudomanyos fokozatnak. Magyarorszagon 1957-1993 kozott az egyetemi diploma utan az els?kent megszerezhet? fokozat az
egyetemi doktori
(kozkelet? neven ?kisdoktori”), illetve 1984-t?l a
?dr. univ.”
volt. Ett?l fuggetlenul szerezhet? volt, de az esetek elsopr? tobbsegeben a
dr. univ.
cimet kovette az MTA Tudomanyos Min?sit? Bizottsaga altal adott
tudomanyok kandidatusa
fokozat (CSc.). A kandidatusi cimmel rendelkez? szemely a
tudomanyok doktora
(DSc.; az un. ?nagydoktori”) cimet szerezhette meg. E rendszer megsz?nese utan bizonyos megkotesek mellett a regi kisdoktorik egy (kisebbik) reszet az egyetemek PhD-fokozatta min?sithettek at, ezzel a lehet?seggel nem minden egyetem elt, mivel a kisdoktori fokozatok nem feleltethet?k meg kozvetlenul a PhD-nak (az alacsonyabb szint? publikacios kovetelmenyek, nyelvtudas es egyeb tudomanyos min?sitesek alacsonyabb elvart szintje miatt). 1995 ota a korabbi tudomanyok doktora cimnek felel meg az
MTA doktora
titulus, amelynek a megszerzesi folyamata es kovetelmenyei megegyeznek a tudomanyok doktora kovetelmenyrendszerevel, es azzal megegyez?en ezt a cimet is az MTA adomanyozza.
[1]
[2]
Magyarorszagon
1993
-ban vezettek be a fokozatosan, a megvaltozott es egysegesul? europai, illetve az azt akkor mar kozel egy evszazada alkalmazo amerikai szokasnak megfelel?en egyetlen tudomanyos fokozatkent a PhD-t, s az azzal egy szinten lev? DLA-t. (Ezzel egyutt kandidatusi fokozat elnyeresere utoljara 1997-ben lehetett jelentkezni, a folyamatban lev? ugyek a rakovetkez? egy-ket evben lezarultak.)
A megszerzes folyamata
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon a PhD-t megkaphatjak normalis korulmenyek kozott 8
szemeszter
un.
doktori iskolai
tanulmanyok, a
doktori szigorlat
(rigorosum)
, a
disszertacio
benyujtasa, majd megvedese utan
bolcseszek
,
teologusok
,
termeszettudosok
,
jogaszok
,
mernokok
,
kozgazdaszok
, egeszsegtudomanyi teruleten dolgozok (apolo, dietetikus, gyogytornasz, ment?tiszt, APN) valamint
orvosok
,
allatorvosok
es gyogyszereszek is. Mas orszagokban
gyogytornaszok
is megkaphatjak. Az Egyesult Allamokban a PhD-kepzes 4-5 eves, es altalanos vizsgat a masodik ev vegen kell tenni, es ezen ket evben reszesul oktatasban is a hallgato, mig Nagy-Britanniaban a kepzes 3-4 eves, a hallgato oktatasban kisebb mertekben reszesul es inkabb a kutatasra osszpontosit, bizonyos mertekben oktat (ami, ellentetben az amerikai rendszerrel, nem kotelez?) es vizsgat az els? ev vegen kell tennie. DLA-t Magyarorszagon 6-8 szemeszter doktoriskola utan szerezhetnek meg a gyakorlati es elmeleti kutatomunkat egyarant vegz? kepz?m?veszek es iparm?veszek.
A PhD-disszertacio vedesenek korulmenyeiben is jelent?s elteresek mutatkoznak attol fugg?en, melyik orszagrol is van szo. Magyarorszagon a konkret vedes alapvet?en egy formalis aktus, es kevesbe erdemi vita, hiszen a doktorjelolt el?re megkapja a ket opponensi velemenyt, amire a vedes soran erdemben reagalnia kell, altalaban el?re megirt szoveg alapjan. Az angolszasz orszagokban, peldaul Nagy-Britanniaban a vedes sokkal kevesbe formalis, hiszen alapvet?en a jelolt es a ket opponens vesz reszt benne, viszont sokkal hosszabb is:
Cambridge
es
Oxford
, es tobb masik intezmeny eseteben is a vedes nem ritkan tobb mint ot orat vesz igenybe, erdemi vitaval.
Az
elnyert
PhD-fokozatok min?sitese orszagonkent elter. Az angolszasz rendszerben a PhD-t nem min?sitik, az vagy megfelelt a kovetelmenyeknek, vagy nem, kulon ertekelesre a megfelelt disszertaciok eseteben nem kerul sor. Magyarorszagon jelenleg altalaban negy min?sites letezik:
insufficienter
(?elegtelen”),
rite
(?ill?, megfelel?"),
cum laude
(?dicserettel”),
summa cum laude
(?a legnagyobb dicserettel”). A
magna cum laude
(?nagy dicserettel”) fokozatot Magyarorszagon a szokasjog alapjan a hittudomany teruleten a Hittudomanyi Karok tovabbra is odaitelhetik (pl.
Debreceni Reformatus Hittudomanyi Egyetem
;
Karoli Gaspar Reformatus Egyetem
Hittudomanyi Kara;
Evangelikus Hittudomanyi Egyetem
). Az egyes min?sitesekhez szukseges atlagokrol a kari szabalyzatok dontenek, a szigorlati es vedesi jegyekb?l vagy pontokbol szamitott atlag alapjan. A Szegedi Tudomanyegyetemen peldaul erdemjegyekb?l (1?5) szamolnak atlagot,
[3]
a Miskolci Egyetemen pontokbol (0-3) szazalekot.
- insufficienter
: 3,0 alatt (SZTE),
[3]
60% alatt (ME),
[4]
KGRE HTK)
[5]
- rite
: 3,0?3,60 (SZTE),
[3]
60?79,9% (ME),
[4]
60?74,9% (KGRE HTK)
[5]
- cum laude
: 3,61?4,30 (SZTE),
[3]
80?89,9% (ME),
[4]
75?84,9% (KGRE HTK)
[5]
- magna cum laude
? Csak nehany helyen: 85?89,9% (KGRE HTK)
[5]
- summa cum laude
: 4,31-t?l (SZTE),
[3]
90?100% (ME),
[4]
KGRE HTK)
[5]
Tipusai egyes orszagokban
[
szerkesztes
]
Egyes orszagokban (pl.
Ausztria
,
Nemetorszag
) a konkret doktori cimben kulonbseg lehet a kulonboz? tudomanyteruletek konkret megnevezeseben. Peldaul a termeszettudomanyos teruletek doktorai a Dr. rer. nat. cimet (
rndr
: rural natural doctor), a mernoki tudomanyok doktorai a Dr. Techn., a kozgazdasagtudomanyok doktorai pedig a Dr. rer. pol., ill. Dr. rer. soc. oec. cimet nyerhetik el. Ezek a cimek azonban mind a PhD-cim megfelel?i.
A jogaszok
dr. jur.,
es az orvosok
dr. med.
(illetve a fogorvosok
dr. med. dent.
, a gyogyszereszek
dr. pharm.
es az allatorvosok
dr. vet.
)
foglalkozasdoktori cime
nem tudomanyos fokozat, hanem altalaban diplomajuk resze. Nemetorszagban az orvosi tipusu doktori fokozatok ugyan doktori fokozatszerzesi eljaras kereteben nyerhet?k el, azonban ezek tudomanyos megitelese vitatott, es tudomanyos m?helyenkent kulonboz?.
A PhD-fokozat Nemetorszagban, Ausztriaban, Svajcban, Franciaorszagban es nehany egyeb europai orszagban az egyetemi tanari kinevezes, a professzura megpalyazasanak elemi, nehol torvenyi kovetelmenye. A fokozat onmagaban azonban az egyetemi tanari kinevezeshez nem feltetlenul elegend? ? ahhoz a doktori fokozattal rendelkez? szemelynek
habilitacios eljarasban
kell reszt vennie, vagy azzal egyenertek? tudomanyos tevekenyseget kell felmutatnia. Szamos magyarorszagi egyetemen az egyetemi tanari kinevezeshez (ritkabb esetben a docensi kinevezeshez is) szukseges a habilitacio megszerzese.
A doktori fokozat altalaban onallo tudomanyos tevekenyseg vegzesere jogosit fel, tovabba egy adott orszag torvenyeinek, ill. az adott egyetem tanulmanyi es vizsgaszabalyzatanak ertelmeben jogosithat egyetemi kurzusokban valo vizsgaztatasra es egyetemi kurzusok onallo meghirdetesere. Utobbihoz a nemet nyelv? teruleteken altalaban a habilitacio, es esetlegesen az ennek kovetkezmenyekent megszerzett egyetemi magantanari cim (Privatdozent) is szukseges lehet.
A magyar rendszer sajatossagai
[
szerkesztes
]
A magyar tudomanyos min?sites tehat, ellentetben a 90-es evekben megfogalmazott tervekkel, tovabbra is haromosztatu, es immaron Europaban szinte pelda nelkuli rendszerkent otvozi az angolszasz, a nemet, es a szovjet tudomanyos min?siteseket. A kisdoktori es a kandidatusi osszeolvadasabol letrejott a
PhD
, amellyel szemben az angolszasz orszagokban, minthogy az egyetlen
tudomanyos fokozat
rol van szo, a legkomolyabb min?segi elvarasokat tamasztjak.
A szovjet tipusu tudomanyos min?sit? rendszer elt?nesevel szinkronban, a 90-es evek kozepen Magyarorszagon ujra bevezettek a
habilitacio
t, amely bevett tudomanyos min?sites volt a szocialista era el?tt. Ez kepezi a rendszer masodik elemet, amely a gyakorlatban csupan az MTA kutatointezeteiben dolgozok szamara nem szukseges, minthogy a habilitacio eredetileg az oktatas min?seget vizsgalja, es a kutatointezetekben oktatas nem folyik.
A rendszer harmadik eleme az MTA doktora
cim
, amely teljesseggel megegyezik a korabbi, szovjet tipusu rendszer "tudomanyok doktora" min?sitesevel, csupan immaron nem tudomanyos fokozatnak, hanem cimnek min?sul. Bar szamos kritika erte ezt a rendszert (amely olyan paradoxonokat szulhet, mint peldaul, hogy a Cambridge-i Egyetemen PhD-t szerzett, es a Harvard Egyetemen professzori statusban lev? kutatot elmeletileg nem lehetne kinevezni egyetemi tanarra egyetlen magyar egyetemen sem, hiszen nem habilitalt, es/vagy nem rendelkezik az MTA doktora cimmel) amely a korabbi tervekkel ellentetben eppen ugy haromosztatu mint a korabbi, erdembeli valtozas nem varhato Magyarorszagon a tudomanyos min?sitesekkel kapcsolatban.
A 2016. szeptember 1-t?l hatalyos fels?oktatasi torveny szerint a doktori kepzes 2 eves kepzesi es kutatasi, valamint tovabbi 2 eves kutatasi es disszertacios szakaszbol all. A negyedik szemeszter vegen komplex vizsgat kell tenni, melynek sikeressege eseten lehet megkezdeni a kovetkez? ket eves doktorjelolti szakaszt. A kepzes 4 eve soran osszesen 240 kreditet kell szerezni, atlagosan felevente 30-at. A reszleteket a torveny 53. § (1)-(4) pontjai adjak meg.
Kulfoldon szerzett tudomanyos fokozatok belfoldi elismerese
[
szerkesztes
]
Ha valaki kulfoldon tudomanyos (PhD, DBA, CSc) fokozatot szerzett, akkor kerheti annak honositasat (nosztrifikaciojat). Az eljarast az adott tudomanyteruleten doktori fokozat kiadasara jogosult, tehat akkreditalt doktori kepzessel rendelkez? egyetemen a honositando fokozat oklevelenek, ill. hiteles masolatanak es a honositas iranti kerelem egyidej? benyujtasaval lehet kezdemenyezni. Az eljarast vegz? egyetem teruletileg illetekes doktori tanacsa jogosult egyeb okiratokat is bekerni (pl. a doktori kepzes soran vezetett leckekonyvet). A honositasi eljaras vizsgalja a kulfoldi fokozatszerzes korulmenyeit, ill. magat a disszertaciot, s megallapitja, hogy a doktori ertekezes, ill. a kulfoldi fokozatszerzesi eljaras az adott egyetem doktori iskolajaban alkalmas lett volna-e a tudomanyos fokozat (PhD) szerzesre. Ha igen, akkor a fokozat honositasarol okiratot allitanak ki.
A habilitalt doktori cim honositasa hasonlokeppen tortenik.
A szovjet tomb bizonyos utodallamaiban (pl.
Csehorszagban
es
Szlovakiaban
) megszerezhet? akademiai doktori cim (DSc) a kilencvenes evek vege ota nem honosithato Magyarorszagon. Erdekesseg, hogy ez a szigor forditott iranyban mar nem all fonn: a cseh es a szlovak tudomanyos elet a
Magyar Tudomanyos Akademian
szerzett akademiai doktori cimet (DSc) nagyvonaluan nosztrifikalja (Csehorszagban: DSc, Szlovakiaban DrSc roviditessel).
Magyar jogszabalyok
[
szerkesztes
]
- 2001. evi C. torveny a kulfoldi bizonyitvanyok es oklevelek elismereser?l
[6]
- 2011. evi CCIV. torveny a nemzeti fels?oktatasrol
[7]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]