| Trpimirovi?-haz
|
| Kiralyi uralkodohaz
|
 |
| Tomiszlav megkoronazasa, Oton Ivekovi? festmenye
|
| Orszag
| Horvat Kiralysag
|
| Nemzetiseg
| horvat
|
| Alapitva
| 9. szazad
|
| Alapito
| I. Trpimir
|
| Kihalt
| 1091
|
| Utolso tag
| II. Istvan horvat kiraly
|
 |
A
Trpimirovi?-haz
a legnagyobb horvat uralkodohaz, amelyb?l a kora kozepkorban horvat fejedelmek, majd kes?bb kiralyok sora szarmazott. Nevet ?ser?l,
I. Trpimir horvat fejedelemr?l
kapta, aki a
9. szazad
els? feleben elt, es akinek uralkodasa alatt jegyeztek fel el?szor a horvat nepnevet (Dux Chroatorum).
[1]
Azt tartjak, hogy a dinasztia
1074
-ig folyamatosan uralkodott, bar nem er?sithet? meg, hogy Tomiszlav es I. Kre?imir rokonsagban alltak volna el?deikkel. Az egyetlen erv, amely I. Trpimirt es fiait, Zdeszlavot es Muncimirt a 10. szazad uralkodoival koti ossze II. Trpimir neve. A vervonal ketsegtelenul csak Trpimirt?l fiaig, Muncimirig vezethet? vissza, majd Tomiszlav orokoseit?l tovabb. A legtobb uralkodo eseteben azonban az uralkodas pontos eve sem hatarozhato meg.
[2]
A Trpimirovi?ok patrimonialis birtokai a
Trau
es
Spalato
, valamint a Spalato es
Omi?
(Poljica) kozotti partmenti teruleten helyezkedtek el, de kes?bb mas teruletekre is kiterjedtek.
[3]
Ezekr?l a birtokokrol szedtek be az uralkodok a jobbagyok altal fizetett adot (tribatum). Els? szamu szekhelye
Klissza vara
volt, de
frankok
h?berese leven gyakran harcolt a frankok oldalan.
Trpimir fejedelem halala utan a hatalmat ideiglenesen
Domagoj
szemelyeben egy masik uralkodohaz, a
Domagojovi?-haz
vette at, majd
878
-ban Trpimir fia
Zdeszlav
Domagoj ismeretlen nev? fiat el?zve visszaszerezte a hatalmat. Ezt azonban nem tudta megtartani, mert
879
-ben Domagoj masik fia
Branimir
fellazadt ellene es megolte. Testvere,
Muncimir
892
-ben szerezte vissza a hatalmat, akinek mar sikerult meg?riznie a fejedelemsege fuggetlenseget a regio nagyhatalmaival szemben. A dinasztia uralkodoi ugyanis eleinte frank vazalluskent uralkodtak. Osszecsaptak a
Velencei Koztarsasaggal
es a
Bizanci Birodalommal
, de a 9. szazad vege fele nagyobb fuggetlensegre tettek szert.
A
10. szazadban
Tomiszlav kiraly
egyesitette a pannoniai es a tengerparti Horvatorszagot, es letrehozta a Horvat Kiralysagot. Uralkodasara vonatkozo sz?kos tortenelmi forrasok szerint ekkor Horvatorszag mar er?s allam volt. Kulpolitikai szinten kapcsolatokat apolt a Szentszekkel es sikeresen vedekezett a magyar betoresek ellen, hazai szinten pedig reszt vett a
925
-ben es
928
-ban Spalatoban tartott egyhazi zsinatokon.
[4]
A 10. es
11. szazadban
is folytatodott a harc a dalmat varosokert Bizanccal es a Velencei Koztarsasaggal. Tomiszlav utodai nem tudtak stabil uralmat fenntartani, igy az orszagot a 10. szazad kozepen dinasztikus valsag sujtotta. A ket testver,
Miroszlav
es
Mihajlo Kre?imir
harcaban Pribina ban ez utobbi javara kozbelepett, aminek kovetkezteben
949
-ben meggyilkoltak Miroszlav kiralyt.
[5]
[6]
Az orszag politikai es tarsadalmi fellendulese
Stjepan Dr?islav
uralkodasa alatt ment vegbe, akir?l
Tamas spalatoi f?esperes
azt irja, hogy megkapta a kiralyi tisztelet jeleit, es hogy ? koratol kezdve Dalmacia es Horvatorszag kiralyainak nevezik a horvat uralkodokat.
[7]
Stjepan Dr?islav kiraly
997
-ben bekovetkezett halala utan a tronon harom fia kovette:
Szvetoszlav Szuronja
,
III. Kre?imir
es
Gojszlav
. Ket fiatalabb testver fellazadt Szvetoszlav Szuronja ellen, ami ujabb tronharcot eredmenyezett, mely Szvetoszlav megdontesevel ert veget. III. Kre?imir es Gojszlav kozosen vette at a hatalmat. Szvetoszlavtol es fiatol, Stjepantol szarmazott a Szlavoniat uralo Svetoslavi?-ag, mig a masik agat III. Kre?imir leszarmazottai, a Kre?imirovi?ok alkottak, akik tovabbra is uraltak a Horvat Kiralysagot.
A dinasztia
IV. Kre?imir
uralkodasa alatt erte el csucspontjat, aki megszilarditotta es kiterjesztette a kiralysagot, de fia
II. Istvan
halalaval
1091
-ben kihalt, mert nem hagyott hatra fiu orokost.
A Trpimirovi?-haz uralkodoi
[
szerkesztes
]
A Tengerparti Horvatorszag fejedelmei
[
szerkesztes
]
Horvatorszag kiralyai
[
szerkesztes
]
- ↑
Goldstein:
Ivo Goldstein:
Hrvatski rani srednji vijek.
Zagreb: Novi Liber. 1995.
ISBN 953-6045-02-8
- ↑
Hrvatska enciklopedija:
Hrvatska enciklopedija:
Trpimirovi?i.
www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krle?a (Hozzaferes: 2021. november 23.)
- ↑
?i?i?:
Ferdo ?i?i?:
Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio.
Split: (kiado nelkul). 2004.
ISBN 953-214-197-9
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- John Van Antwerp Fine:
The late medieval Balkans : a critical survey from the late twelfth century to the Ottoman Conquest.
Ann Arbor: University of Michigan Press. 1987.
- Vjekoslav Klai?:
Povijest Hrvata, Knjiga Prva.
Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985.
ISBN 9788640100519
- Franjo ?anjek es masok:
Povijest Hrvata ? Srednji vijek 1. kotet.
(hely nelkul): ?kolska knjiga. 2003.
ISBN 978-953-0-60573-2