A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Amerikai gyartmanyu tomahawk
A
tomahawk
(ritkan:
tomahauk
) az
eszak-amerikai
indianok
vago- es hajitofegyvere, amely leginkabb a
baltahoz
hasonlit.
Annyiban kulonbozik a baltatol, hogy a nyele rendszerint egyenes es hengeres, mig a baltae altalaban enyhen gorbitett, es a keresztmetszete sem kor alaku. A balta foka jellemz?en lapos, a tomahawke viszont kituremkedik, de nem feltetlenul hegyes, lehet
kalapacsszer?
is. (A kozelharc soran ezt az oldalat hasznaltak az ellenseg koponyajanak bezuzasara. Ebb?l a szempontbol a
buzogannyal
rokon.) A tomahawk feje korai formajaban k?b?l keszult, ezt azonban az europaiak megjelenesevel fokozatosan felvaltottak a
vasbol
, illetve
sargarezb?l
keszult fejek. A femeket a telepesekt?l kaptak az indianok, elelmiszerert vagy egyeb dolgokert cserebe. A nyelet tradicionalisan
hikorifabol
, esetleg
k?ris
- vagy
juharfabol
faragtak.
Ismeretesek olyan tomahawk-valtozatok is, melyeken a vagoellel ellentetes oldalon nem hegyes kituremkedes, hanem
pipafej
talalhato. A nyelben ennek megfelel?en furat van, mely lehet?ve teszi a
dohany
szivasat. Az ilyen tomahawkokat europai telepesek keszitettek, hogy megnyerjek veluk az indianok joindulatat. A kereskedelemben jo cserealapot jelentett, de diplomaciai celokbol is ajandekoztak. Egy ilyen targy a haborut es a beket egyarant szimbolizalta. Az indianok tradicionalis
bekepipaja
(a
kalumet
) egyebkent agyagbol keszult.
A tomahawk neve valoszin?leg az
algonkin nyelvcsaladhoz
tartozo
pohatanok
nyelveb?l kerult az
angolba
, a
17. szazad
folyaman.
[1]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
