Tolnay Sandor
szobra a Kossuth teren
Szuletett	1748 . szeptember 8. Nagycsomote
Elhunyt	1818 . aprilis 25. (69 evesen) Pest
Allampolgarsaga	magyar
Nemzetisege	magyar
Foglalkozasa	allatorvos, egyetemi oktato
Iskolai	Kiralyi Magyar Tudomanyegyetem (?1784, orvostudomany) Becsi Allatorvostudomanyi Egyetem (?1786)
A Wikimedia Commons tartalmaz Tolnay Sandor temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Tolnay Sandor ( Nagycsomote , 1748 . szeptember 8. ^[1] ? Pest , 1818 . aprilis 25. ) az allatorvoslas els? egyetemi professzora.

Csaladja [ szerkesztes ]

Kisnemesi csaladban szuletett. Abbol a Tolnay csaladbol szarmazott, amely 1643-ban, III. Ferdinand magyar kiralytol nyert nemesseget. Katolikus anyakonyvi iratok szerint evangelikus vallasban 1748. szeptember 8-an Nagycsomote kozsegben szuletett, Vas megyeben . Szulei Tolnay Laszlo es Torok Maria kozepbirtokosok voltak. ^{[2] [3]}

1791. februar 27-en Pesten, a jozsefvarosi plebanian vette felesegul a husz eves budai hajadont, Fischer Antoniat; ^[4] hazassagabol ot gyermek szuletett. Kempelen Bela negyet sorol, ?k: Jozsef, Gabor, Antal es Sandor. ^{[5] [3]}

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Iskolait K?szegen es Trencsenben vegezte, majd az Udvari Haditanacs megbizasabol es tamogatasaval 1769 es 1775 kozott Parizsban es Franciaorszag mas varosaiban, valamint Londonban tanulmanyozta a lotenyesztest es -gyogyitast.

A tudomanyegyetem Pestre koltozesenek id?pontjaban II. Jozsef kotelez?ve tette az egyetem orvosi karan az allatgyogyaszat tanitasat, illetve hallgatasat. Egyuttal Johann Amadeus Wolstein professzor, a becsi allatorvosi tanintezet hirneves tanara megbizast kapott a pesti orvosi karon egy allatgyogyaszati tanszek felallitasara vonatkozo terv elkeszitesere. ? figyelt fel a jo kepesseg? es szorgalmas, allatorvoslasi tapasztalatokkal is rendelkez? orvosjeloltre, Tolnay Sandorra. A nagy hir? tudos javaslatara II. Jozsef evi 200 forint osztondijat biztositott Tolnaynak a becsi allatorvosi tanintezetben valo tanulas es kulfoldi allatgyogyaszati intezetekben folytatando tapasztalatszerzes celjabol.

Az allatorvosi tanszek szervez?je es els? tanara [ szerkesztes ]

Az id?kozben orvosi, majd Becsben allatorvosi diplomat is megszerz? Tolnay 1786 decembereben megbizast kapott a pesti egyetem orvosi karan a "baromorvoslas ismeretenek" tanitasara. A Helytartotanacs, melyhez kozvetlenul tartozott az egyetemi oktatas, a kovetkez? ev februarjaban utasitast adott a tanszek m?kodesenek megszervezesere. Ezt az id?pontot 1787. februar 6-at tekinthetjuk a hazai allatorvosi szakoktatas kezdetenek .

Tanitasi anyag es rend [ szerkesztes ]

1787 nyaran megtartotta tanszekfoglalo el?adasat a magyarorszagi allatorvoslas szuksegesseger?l es hasznarol. A feleves, heti haromszor 1 oras kizarolag elmeleti oktatast orvostanhallgatok reszere tartotta, akik e tanfolyam elvegzese nelkul hivatalos allast nem tolthettek be. Nem hivatalosan, gazdak reszere is tartott 4 honapos alapvet? allatgyogyaszati ismereteket nyujto el?adasokat. Az els? el?adas-sorozaton Pest megyeb?l 21 gazda vett reszt es szerzett bizonyitvanyt. A sikeres kezdemenyezesen felbuzdulva a Helytartotanacs a szomszedos megyeket is felszolitotta, hogy a kovetkez?, 1788. evi tanfolyamra kuldjenek irastudo gazdakat. Mindezt ugy tette Tolnay, hogy sem el?adoterme, sem asszisztense nem volt, es csak minimalis felszerelessel rendelkezett. Tolnay 1787-ben nagyszabasu tervet keszitett az oktatas rendjer?l, s mivel mintanak a becsi allatorvosi tanintezet m?kodeset, felepiteset vette, itt is keteves kepzesi id?t javasolt. Szuksegesnek tartotta tovabba egy allatkorhaz felallitasat is. Ezen kivul patkolokovacsok reszere is kivant egyeves tanfolyamot szervezni. Azt is javasolta, hogy csak az a kovacs kapjon mesterjogot, aki itt szerezte ismereteit.

Harc az allatgyogyaszat elismerteteseert [ szerkesztes ]

1788 es 1794 kozott egyre csak koltozott az allatgyogyaszati tanszek az egyik terezvarosi elhanyagolt major rozoga epuleteib?l egy jozsefvarosi masikba. 1794-t?l hosszabb ideig (33 evig) nem vandorolt a tanszek, illetve "intezet", de a korulmenyek ezen a helyen is alig valamivel voltak kedvez?bbek, s csak akkor sikerult ujbol koltozni, amikor a roskatag epuletben kozvetlen eletveszely fenyegetett. Ez az elhelyezesi tortura csupan egyik jellemz?je volt annak a szelmalomharcnak, amit Tolnay az allatgyogyaszat elismerteteseert folytatott. 1790-re Tolnay terveib?l annyi valosult meg, hogy egy kis epuletb?l, kertb?l es egy istallobol allo telek berleti dijanak fedezetet biztositottak. Kes?bb lehet?seget kapott arra is, hogy egy tanarsegedet (akkor adjunktusnak neveztek) alkalmazzon Pohl Ignac szemelyeben, aki szinten a becsi allatorvosi tanintezetben tanult. Pohl halala utan Stulfa Peter orvosdoktor segitette munkajat. Nem volt indokolatlan Tolnay szivos igyekezete, hogy az allatorvoslas ugyet el?bbre vigye, hiszen a tanszeken ismeretet szerzett emberek tobbszorose is keves lett volna a magyarorszagi allattenyesztes gyogyaszati igenyeinek ellatasara. Pedig ekkor mar az 1797-ben Festetics Gyorgy altal alapitott keszthelyi Georgikonban is folyt allatgyogyaszati kepzes, bar egyel?re csak a Festetics birtokok szamara.

Hivatalos oktatasi tananyag [ szerkesztes ]

1799-ben vegul a Helytartotanacs rendeletileg is elismerte az allatgyogyaszati tanszek keretein belul m?kod? ketfele tanfolyamot. Vagyis az orvostan- es sebeszhallgatoknak feleves studium formajaban el?adott allatjarvanytant, illetve azt az egyeves ingyenes tanfolyamot, amelyre kovacsokat, menesmestereket, gazdakat vettek fel. Ez utobbit "cursus hippiatriae"-nek neveztek es ket feleves, 5-5 honapos oktatasi ciklusbol tev?dott ossze. Az els? felevben a lo kulsejevel, anatomiajaval es fiziologiajaval foglalkoztak. A masodik szemeszterben a lovak es mas haziallatok kortanaval, alapvet? m?teti es sebkezelesi eljarasokkal ismerkedtek meg. 1800-tol kovacsm?helyt allitottak fel, ahol egy kovacsmester segedjevel egyutt mutatta be a helyes patkolas es patakezeles modjat. A kuls? tulajdonsagokat Tolnay el? lovon ismertette. ? tanitotta a specialis kortant is.

Tolnay tanari palyafutasa kezdetet?l sikraszallt a magyar nyelven valo tanitas lehet?segeert, az 1800-as evek elejen szivos es kovetkezetes harcanak eredmenyekent a Helytartotanacs engedelyezte, hogy az orak felet magyar nyelven tartsa meg. Az 1810-es evek elejet?l egyre tobbet betegeskedett, az allatgyogyaszat szerencsejere 1811-t?l olyan kivano adjunktust kapott maga melle, mint Brunkala Roman , aki el?z?leg a keszthelyi Georgikonban tanitotta az allatorvoslast.

Allattenyesztesi felvilagosito tevekenysege [ szerkesztes ]

Tolnay oktatoi tevekenysege mellett az orszag allattenyeszteseben is szerepet vallalt. 1792-ben helytartotanacsi felhivasra ket terjedelmes utasitast dolgozott ki a marhavesszel kapcsolatos teend?kr?l. A nyomtatasban is megjelent utasitasok az allatveszek megel?zesehez es a gyogyitashoz adnak hasznos tanacsokat.

Tolnayt (hiaba volt professzori cime) nem tartottak az egyetemi orvosi kar egyenrangu tagjanak es a kari ulesekre sem kapott meghivot. Fizetese pedig soha nem erte el az orvosi kar tobbi tagjanak berszintjet, kinevezese utan 12 evig valtozatlan osszeget kapott.

Betegsege, valamint az allando harc a meg nem ertessel es a kozonnyel, egyre inkabb alaasta egeszseget es 1818 tavaszan Pesten meghalt.

M?vei [ szerkesztes ]

Elete nagy resze az allatorvoslas elismerteteseert folytatott harc jegyeben telt el. Jelent?s irodalmi munkassagot fejtett ki.

• A marha-veszelr?l valo konyv, mellyet a paraszt embereknek kedvekert nemet nyelven Wolstein Amadeus Janos... irt, ford... Becs, 1784. (2. kiadas. Uo. 1786. 3. k. Buda, 1816.).
• A barom-allatok seb-gyogyitasa tudomanyarol irt konyvek, mellyeket Wolstein Amadeus Janos... nemet nyelven kiadott, most pedig... magyar nyelven kibocsattatott. Becs, 1785.
• A pusztai, hadi es hazi menesekr?l irt konyv, mellyet Wolstein... nemet nyelven kiadott, most pedig... magyarra forditott. Uo. 1786. Ket kotet.
• A lovak neveleser?l irt konyve (Fugger Marknak), melyet Wolstein... az 1578. kolt editio szerint nemely jegyzesekkel egyutt es masodik reszszel megtoldva ekesebb nemet nyelven kiadott, most pedig... magyarra forditott es kir. privilegium alatt kibocsatott. Uo. 1786. Ket kotet.
• A falusi embereknek irt oktatas, melyb?l kiki megtanulhatja, mikepen kellessek a vizben holt, felakasztott, megfulladt, megfagyott, a hevsegben elajult es a menyk?t?l uttetett szerencsetlen felebaratjan segiteni es mit?l ?rizkedjek leginkabb a szabadito, hogy maga eletenek ne artson; melyet Schosulan Janos Mihaly nemet nyelven kiadott, most pedig ... magyarra forditott. Uo. 1786.
• Von der Nothwendigkeit und dem Nutzen der Thierarznei besonders fur Ungarn. Eine akademische Rede bei Antritt seines Lehramtesgehalten. Pest, 1787.
• Barmokat orvoslo-konyv, melyet a kozjonak hasznara kibocsatott ... Uo. 1795. Harom tablazattal es egy rezmetszettel.
• Artis veterinariae compendium pathologicum de cognoscendis, de curandis animalium epidemico contagiosis, et praecipuis sporadicis morbis. Cum adnexis formulis et tabellis... Pestini, Posonii et Lipsiae, 1799. Egy tablazattal es tabla rajzzal. (E munkat a koppenhagai tudos tarsasag elismer? okirattal tuntette ki. A pesti egyetemen ez volt a koteles allatorvosi tankonyv 1805-t?l 1823-ig. Totul: Beszterczebanya, 1808. Ism. N. Annalen der Literatur Wien, 1809.).
• A lovak kuls? szep vagy rut termetek es hibai megismereser?l es azoknak bels? es kuls? betegsegeik orvoslasarol. Pozsony es Pest, 1804. Ket tabla rajzzal. (Ujabb kiadasa. Buda, 1816.).
• Institutiones de praecavendis luibus cornutorum pecorum epidemico contagiosis et quibusdam sporadicis morbis. Budae, 1816. (Nevtelenul. Nemetul: ford. Halitzky Andras. Uo. 1816. Magyarul: ford. Uo. 1816.).
• Praktisches Handbuch der Erkenntniss und Heilung der Seuchen, Kontagionen u. der vorzuglichsten sporadischen Krankheiten der Rinder, Pferde, Schafe u. Schweine, u. der Hundswuth. Aus dem Latein. von Joh. Jos. Wilhelm Lux. Nebst einer vorangehenden Abhandlung, wie ein Thierhospital mit einer popularen vieharztlichen Anstalt in jeder grossen Stadt ohne Kosten der Regierung zu errichten sei. Neueste Auflage. Leipzig, 1817. (Ezen czimmel is: Sammlung der besten okonomischen Werke XXIII. Band). Tobbi munkai reszben totul is megjelentek.

Emlekezete [ szerkesztes ]

• A budapesti Allatorvostudomanyi Egyetem Allatorvosi Kara 1937-ben az egyetem parkjaban egy diszkutat emelt tiszteletere, mert addigi ismereteik szerint nem ismertek arckepet. ^[6]
• Festett portreja az Allatorvos-tudomanyi Konyvtar olvasotermeben lathato 1988. szeptember 8. ota. Csizmadia Emil fest?m?vesz festette Donat Janos eredeti alkotasrol. ^[7]
• Szul?foldjen, a Gyongyosfalusi Altalanos Iskola felvette Tolnay Sandor nevet. 1988. szeptember 8-an avattak fel a kozsegben Marosits Istvan emlekm?vet az els? magyar allatorvos-professzor emlekezetere az iskola ?sparkjaban. ^[8]
• Szombathelyen (Hereny) utcat neveztek el rola. ^[9]
• Szul?helyen, Nagycsomoten, a kes?bbi Lukacshazan is utca viseli nevet, tovabba a kozseg 1998. oktober 16-an a M?vel?desi Otthon udvaran kialakitott jubileumi emlekparkjaban egy ?t abrazolo szobrot is allittatott. ^[10] Az 1990-es evek eleje ota szeptember 10-e korul - Tolnay Sandor szuletesenek evforduloja apropojan - megemlekezest tartanak. ^[9]
• A Foldm?velesugyi Miniszteriumban 1992. januar 27-en Tolnay Sandor-dijat alapitottak, mellyel evente a kiemelked? allatorvosi tevekenyseget, kutatast dijazzak. Ebb?l alkalmankent 3 adomanyozhato (egy intezetnek es ket szemelynek). ^{[11] [9]} Ugyanebben az evben augusztus 19-en avatta fel Gergatz Elemer foldm?velesugyi miniszter emlektablajat es bronz mellszobrat a Kossuth Lajos teri Foldm?velesugyi Miniszterium epuletenek arkadja alatt, amit az 1980-as evekben el?kerult, Tolnay professzort abrazolo festmeny alapjan Marosits Istvan szobraszm?vesz keszitett. ^[12]
• 1962-ban az allategeszsegugyi szakoktatas 175. evfordulojanak alkalmabol ermet bocsatottak ki. Az ontott bronzerem Csucs Ferenc szobraszm?vesz alkotasa volt. ^[13]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar Mez?gazdasagi Pantheon
• Pinter Janos: Tolnay Sandor. In: Magyar Agrartorteneti Eletrajzok R-Zs. Kiad. Magyar Mez?gazdasagi Muzeum, Budapest, 1989. 435-440. old.
• Szinnyei Jozsef : Magyar irok elete es munkai.  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Alexander TOLNAY (1748?1818) professor artis veterinariae Magantulajdonban lev? festmenyr?l keszult fenykep ( adt.arcanum.com ), Magyar Allatorvosok Lapja 42. evfolyam 4. szam - 1987.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Kossa Gyula: Magyar allatorvosi konyveszet 1472-1904 . Bp., 1904.
• Gy?ry Tibor: Az orvostudomanyi kar tortenete. Bp., 1936.
• Bencze Jozsef: Tolnay Sandor, az els? magyar allatorvos. In: Vasi Szemle, 1958. I.
• Kovacs Janos: Tolnay Sandor emlekezete. 1748-1818 . In: Vasi szemle 42. 1988. 3. 438-441. lap
• Halmai Janos: Tolnay Sandor. In: Orvosi Hetilap, 1963, 4. sz.
• Bencze Jozsef: Tolnay Sandor. In: Orvosi Hetilap, 1963, 4. sz.
• Karasszon Denes: A magyar allatorvoslas kulturtortenete. I-II. Torteneti attekintes. + Az allatorvostortenet-iras szakirodalma 1944-ig. Piliscsaba, 2005.
• A Tudomanyos Gy?jtemeny 1818. evi szamaban megjelent nekrologja

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Lukacshaza
• Gyongyosfalu
• Allatorvos-tudomanyi Konyvtar