A
titkosszolgalat
az allamok erdekeinek vedelmeben, titkos eszkozokkel dolgozo allami szervezetek osszefoglalo elnevezese. Feladataik koze tartozik els?sorban az
informacioszerzes
az adott allam ellen iranyulo, kuls? es bels? titkos tervekr?l es cselekedetekr?l, a potencialis ellenfelek strategiai es gazdasagi helyzetenek titkairol. Az informacioszerzes mellett gyakran titkos, ugynevezett
aktiv intezkedeseket
is vegeznek az ellenfel helyzetenek hatranyos befolyasolasa erdekeben. Ezek sajtobotranyok kelteset?l akar robbantasokig vagy celzott likvidalasokig is terjedhetnek.
A titkosszolgalatok fajtai
[
szerkesztes
]
A titkosszolgalatok a
kemkedes
?si mestersegeb?l alakultak ki. A modern titkosszolgalatok a 19. szazadban jelentek meg es a 20. szazadra fejl?dtek ki a vilag szamos orszagaban.
A modern titkosszolgalatok tevekenysegenek reszleteit, f?keppen kuls? egyuttm?kod?iket a szakma szabalyai szerint titokban kell tartaniuk feletteseikt?l, kormanyaiktol is, kulonosen demokratikus allamokban, ahol a kormanyok gyakran valtozhatnak. A kormanyok viszont nehezen t?rik a titkosszolgalatok viszonylag nagy fuggetlenseget e teren. Ezert is gyakori, hogy a nagyhatalmak tobb parhuzamos titkosszolgalatot is m?kodtetnek, a munkamegosztas mellett reszben annak erdekeben is, hogy e szolgalatok informacioit egymassal szemben is lehessen ellen?rizni. (A
KGB
es a
GRU
az egykori Szovjetunioban, a
Gestapo
es az
Abwehr
a hitleri Nemetorszagban. Az Egyesult Allamokban a ?
Hirszerz? Kozosseg
” 17 kulonboz? szervezetb?l all.
[1]
)
A titkosszolgalatok leggyakoribb felosztasai ketfelek. Az egyik a kuls? es a bels? feladatokat ellato szervezetek megkulonboztetese:
hirszerz?
szolgalatok (Magyarorszagon peldaul az
Informacios Hivatal
, az Egyesult Allamokban
CIA
, Nagy-Britanniaban az
MI6
), es
biztonsagi szolgalatok
, mint a (kem)elharitas (Magyarorszagon az
Alkotmanyvedelmi Hivatal
, az Egyesult Allamokban az
FBI
, Nagy-Britanniaban az
MI5
), illetve a bels? elharito szolgalatok, amelyeknek kulonosen a diktaturakban van nagy szerepe a bels? ellenzek elleni elharito tevekenysegben. (Politikai rend?rseg, (
Allamvedelmi Hatosag
(AVH), KGB, Gestapo,
Securitate
). Demokratikus allamok is vegeznek ? korlatok kozott, alkotmanyvedelmi jelleggel ? ilyen tevekenyseget, de altalaban egy szervezetben a kemelharitassal.
A titkosszolgalatok masik felosztasa a katonai jelleg? szervezeteket kulonbozteti meg (peldaul Magyarorszagon a
Katonai Biztonsagi Hivatal
, a Szovjetunioban, illetve Oroszorszagban a
GRU
, az Egyesult Allamokban a
DIA
) a ?polgari” jelleg? szervezetekt?l (KGB, CIA, Alkotmanyvedelmi Hivatal). A katonai szervezetek f? tevekenysege altalaban kulfoldre iranyul, de gyakran ezek latjak el a hazai katonai kemelharitast is.
Magyar titkosszolgalatok
[
szerkesztes
]
A titkosszolgalatok allomanya
[
szerkesztes
]
A titkosszolgalatok szamara a hivatasos allomanyuk mellett a legfontosabb a celjaiknak megfelel? kozegben tevekenyked?, t?luk eredetileg fuggetlen szemelyek beszervezese. Feladataikat a titkosszolgalatok az esetek nagy tobbsegeben csak ilyen egyuttm?kod?k reven tudjak megoldani.
A titkosszolgalatokkal egyuttm?kod?k sokasagat a szakmai zsargonban halozatnak nevezik, annak ellenere, hogy tagjai csak kiveteles esetekben ismerhetik egymast. A halozat a korabeli definicio szerint a titkosszolgalattal szervezetszer?en es titkosan,
konspiraltan
egyuttm?kod? kuls? segit?k osszessege.
[2]
A halozat tagjai tudatosan, beszervezes utjan valnak a szolgalat segit?ive.
A halozat tagjain kivul a titkosszolgalatok es tagjaik lazabb kapcsolatokat is kialakitanak a tevekenysegukkel osszefuggesben a tarsadalom kulonboz? koreiben. Ezek kozul peldaul igen fontosak a hivatali kapcsolatok, amikor az allamigazgatas kulonboz? szintjein elhelyezked? vezet?k es beosztottak hivatalbol, sajat munkajukkal osszefuggesben, tudatosan nyujtanak segitseget a biztonsagi szolgalatok es tagjaik szamara. Mas kapcsolatok gyakran nincsenek tisztaban azzal, hogy titkosszolgalati szemelyeknek, szervezeteknek nyujtanak kisebb-nagyobb tamogatast.
Terminologiai kerdesek
[
szerkesztes
]
A titkosszolgalatok elnevezesei is hagyomanyosan sokfelek es megteveszt?k, de leggyakrabban szerepel bennuk az utalas a biztonsagra, informaciora, vedelemre. A diktaturakban regebben altalaban az allam vedelmet (peldaul az
Allamvedelmi Hatosag
), biztonsagat (peldaul a
KGB
) helyeztek el?terbe az elnevezesben, a demokratikus orszagokban ehelyett gyakrabban a nemzet vedelme, biztonsaga szerepel (peldaul a
Nemzetbiztonsagi Szakszolgalat
).
A titkosszolgalatok hivatasos tagjai gyakran katonai rendfokozatokat viselnek, mind a katonai, mind az ugynevezett polgari szolgalatok eseteben. Magyarorszag allamparti korszakaban a katonai titkosszolgalat a honvedseg, a polgari a rend?rseg resze volt, szovjet mintara, csakugy, mint a szovetseges szocialista orszagokban. Mas orszagokban ezek a szolgalatok altalaban fuggetlenek a hadseregt?l es a rend?rsegt?l, de bels? hasznalatra gyakran hozzajuk hasonlo vagy azokkal azonos rendfokozatokat alakitanak ki.
Az ugynok szo jelentese
[
szerkesztes
]
A titkosszolgalatok hivatasos tagjait az Egyesult Allamokban ugynoknek
(agent)
nevezik. Ez az elnevezes az amerikai angolbol az utobbi evtizedben beszivargott magyar nyelvbe is, ami sok ertelmezesi zavart okoz. Hagyomanyosan ugyanis magyarul a titkosszolgalat hivatasos tagjai, tisztjei altal beszervezett
kuls? szemelyeket
hivtak
ugynoknek
. Ez a helyzet a brit angolban is: a brit hirszerzes, a Secret Intelligence Service (regi, de a mindennapokban ma is hasznalt neven MI6) hivatasos munkatarsainak hivatalos elnevezese
officer
, a beszervezett, f?leg kulfoldi halozati szemelyeke
agents
.
[3]
Ugyanakkor a szigetorszagi koznyelvben is egyre inkabb terjed az amerikai szohasznalat. Az ugynok szonak a magyarban meglehet?sen pejorativ hangzasa is volt, ezert hivatalosan kerultek is, inkabb kulonboz?
eufemizmusokkal
irtak korul, mint ?titkos munkatars”; ?megnyert szemely”, es hasonlok. (Az amerikai angolban egyebkent a hasonlo pozicioban lev? szemelyeket ?forrasnak” ?
source
? vagy
asset
-nek nevezik.) A ?tiszt” szo a koznyelvben sokkal kedvez?bb csenges? volt. A rendszervaltas utan a sajtoban, tomegtajekoztatasban ezert a korabbi titkosszolgalatok hivatasos tagjait is tiszt helyett ugynoknek neveztek, ha negativ benyomast akartak kelteni, mint
Medgyessy Peter
emlekezetes ugyeben (D-209-es ?ugynok”, tulajdonkeppen
szigoruan titkos allomanyu hivatasos tiszt
). A kes?bbiekben az amerikai nyelvhasznalat alapjan egyre inkabb elmosodott az ugynok szo pejorativ jelentese, de a hivatasos allomany es a beszervezett szemelyek elnevezesei kozotti keveredes fennmaradt.
Hirszerzes, kemkedes, felderites
[
szerkesztes
]
Esetenkent felreertest tukroz a
hirszerzes
es a kemkedes megkulonboztetese is. Fontos latni, hogy ezek szinonimak; a kemkedes pejorativ hangzasa miatt azonban a ?sajat oldalra” ezt a szot altalaban nem hasznaljak. Masreszt az ujkori nagy szervezetek vezet?ire, vagy olyan tagjaira, akik nem vegeznek ?terepmunkat”, nem is illik ez a szo. Celszer? tehat a kem szot es szarmazekait csak a 19. szazad el?tti hirszerz?kre hasznalni.
Hasonlokeppen keveredik gyakran a hirszerzes es a felderites szo hasznalata. Az esetek tobbsegeben a ket szo jelentese azonos vagy kozelallo, de a katonai felderites ertelmeben lenyeges kulonbsegek is vannak. Ebben az esetben a felderites nem csak az ellenfel titkainak megszerzesere iranyulo tevekenyseg, hanem a katonai tevekenyseghez szukseges foldrajzi, id?jarasi es egyeb nyiltnak tekinthet?, de az adott helyzetben nehezen hozzaferhet? adatok beszerzese is.
Egyes szakszovegek bels? es kuls? hirszerzesr?l is beszelnek, ebben az esetben a bels? hirszerzes megfelel a mashol (kem)elharitasnak vagy bels? elharitasnak nevezett tevekenysegnek. Gyakran keveredik a
bels? elharitas
es a
belbiztonsagi tevekenyseg
fogalma is. Az el?bbi a hivatalos szohasznalatban
az alkotmanyos rend elleni szervezkedesek
felszamolasara iranyulo tevekenyseg, az utobbi pedig a fegyveres testuleteken beluli b?ncselekmenyek feltarasara iranyulo titkosszolgalati jelleg? munka, mint a magyar
Nemzeti Vedelmi Szolgalat
tevekenysege.
A titkosszolgalatok tevekenysegenek dokumentacioja, irodalma
[
szerkesztes
]
A nemzetkozileg fontosabb hirszerz? es biztonsagi szolgalatok altalaban jelent?s befolyast gyakoroltak es gyakorolnak nem csak a sajat orszaguk tortenelmere, hanem bizonyos fokig a vilagtortenelem alakulasara is, bar a nagy nemzetkozi konfliktusok vegkifejletet mindig az alapvet? er?viszonyok, es nem a titkosszolgalatok ilyen vagy olyan huzasai dontik el. Jelent?s tortenelmi szerepuk ellenere a titkosszolgalatok dokumentacioi altalaban tenylegesen titokban maradnak, gyakran akar vegleg is, mint a brit vagy a volt szovjet szolgalatok iratai.
[4]
Ennek oka a titkosszolgalatoknak a nyilvanossagtol valo irtozasan kivul f?leg az, hogy a latszolag teljesen elavult ugyekb?l is lesz?rhet?k olyan kovetkeztetesek, amelyek az ellenerdekelt feleknek segitseget nyujthatnak az adott titkosszolgalat eszkozeinek, modszereinek elemzesere. Azt is szem el?tt kell tartani, hogy a titkosszolgalatokrol megis megjelen? tenyek es adatok altalaban engedellyel kerulnek nyilvanossagra, es megszovegezesuknel legtobbszor kozrem?kodnek az adott szervezet szakert?i is, felugyelve arra, hogy az iras ne sertse erdekeiket, viszont lehet?leg rossz szinben tuntesse fel az ellenfelet. Az ugynevezett ugynoklistak nyilvanossagra hozatalanak egyik fontos akadalya is az, hogy az aktualisan m?kod? titkosszolgalatok szamara az ilyen kozzetetel vegletesen megnehezitheti a tevekenysegukhoz egyebkent elengedhetetlenul szukseges uj kozrem?kod?k beszervezeset, mivel az erintettek lathatjak, mi tortenhet veluk.
- ↑
About the Intelligence Community
(angol nyelven). [2013. majus 2-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. majus 4.)
- ↑
Balint
125. o.
- ↑
Secrets of Her Majesty's Secret Sercice, TV documentary, produced by Pioneer Productions for the Public Broadcasting Service, 2014
- ↑
Hejja
5. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]