한국   대만   중국   일본 
Tiltott Varos ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Tiltott Varos

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
  Ebben a szocikkben a mandarin nyelv? szavak pinjin es magyaros atirasa kozott ide kattintva szabadon lehet valasztani.
A Ming- es Csing -dinasztiak csaszari palotai Pekingben es Senjangban
Vilagorokseg
A Tiltott Város
A Tiltott Varos
Adatok
Orszag Kina
Vilagorokseg-azonosito 439-001
Tipus Kulturalis helyszin
Kriteriumok I, II, III, IV
Felvetel eve 1987
Elhelyezkedese
Tiltott Város (Peking)
Tiltott Város
Tiltott Varos
Pozicio Peking terkepen
e. sz. 39° 55′ , k. h. 116° 23′ Koordinatak : e. sz. 39° 55′ , k. h. 116° 23′
A Wikimedia Commons tartalmaz Tiltott Varos temaju mediaallomanyokat.

A Tiltott Varos ( Peking ) a Ming-dinasztiatol a Csing -dinasztia vegeig, csaknem otszaz even at szolgalt a kinai csaszarok lakohelyekent, Kina ceremonialis es hatalmi kozpontjakent.

Az 1406 es 1420 kozott epult komplexum 980 epuletb?l, bennuk 8707 szobabol all, [1] es 720 000 negyzetmeteren (ebb?l 150 000 m² beepitett) terult el. Az epuletegyuttes a hagyomanyos kinai palotaepiteszet remekm?ve, [2] es sok evszazadon at befolyasolta a kulturalis es epiteszeti iranyzatokat Kelet-Azsiaban es mashol is. 1987-ben lett a vilagorokseg resze, [2] az UNESCO a vilag legnagyobb regi faepulet-egyuttesekent tartja nyilvan.

1925 ota a Tiltott Varos a Palotamuzeum szervezeti keretebe tartozik. A muzeum hatalmas anyaga a Ming- es a Csing -dinasztiak csaszari gy?jtemenyein alapul, de a kollekcio egy resze a kinai polgarhaboru nyoman a tajpej i Nemzeti Palotamuzeumban talalhato.

Etimologia [ szerkesztes ]

A Tiltott Varos elnevezes a kinai Csecsin Csong (紫禁城) magyarul ? Biborszin? Tiltott Varos ”-bol ered. [3] A ? Csecsin Csong ” kifejezes tobbfele tartalmat is hordoz. Cse , vagy ?bibor”, az eszaki Sarkcsillag kinai elnevezese, amit a kinai asztrologiaban az ?egi csaszar” lakohelye. A Tiltott Varos ennek a foldi megfelel?je. A Csin , azaz ?tiltott” kifejezes arra utal, hogy senki nem lephetett be a teruletere engedely nelkul. A Csong fallal ovezett varost jelent. [4]

Az Isteni Hatalom kapuja , az eszaki kapu. Az also felirat jelentese "Palotamuzeum" (故?博物院)

A hely mai hetkoznapi elnevezese ? Ku Kung ” (故?), ami regi vagy volt palotat jelent. A muzeum hivatalos elnevezese ? Ku Kung Povujuan ”, (故?博物院).

Tortenete [ szerkesztes ]

Ming-dinasztia [ szerkesztes ]

A Tiltott varos egy Ming-dinasztia idejen keszult hagyomanyos kinai festmenyen

A Ming-dinasztia harmadik uralkodoja, Jung-lo csaszar helyezte vissza a birodalom szekhelyet Nankingbol Pekingbe , ahonnan a mongol hoditas miatt kellett elmenekiteni a f?varost 1369-ben.

A hatalmas epitkezes 1406-ban kezd?dott es a palota 1420-ra keszult el. [4] A terveket sok szakember keszitette a csaszar munkaugyi miniszteriumanak ellen?rzese alatt. A f? tervez?k, f?epiteszek Caj Hszin [5] [6] es Nguyen An, egy vietnami szarmazasu eunuch voltak. [7] Az epitkezesi munka vezet?i, f?mernokei Kuaj Hsziang es Lu Hsziang voltak. [5]

Az epitkezes 15 evig tartott. A viszonylag rovid epitesi id?hoz szazezres nagysagrendben volt szukseg kezm?vesekre es millios nagysagrendben epit?munkasokra. [8] [9]

A legfontosabb csarnokok pillerei eredetileg a Phoebe nanmu (楠木) nev?, Delnyugat-Kinaban honos orokzold tropusi kemenyfa egy-egy peldanyabol keszultek. A Csing-dinasztia idejen sorra kerult atepitesek soran ezt mar nem tudtak megismetelni; az uj oszlopokat tobb feny?fa torzseb?l allitottak ossze. [10]

A csarnokok alapjaul szolgalo terraszok k?boritasa Peking kornyeki banyakbol szarmazik. A legnagyobb kovek szallitasat csak telen tudtak megoldani, amikor is az ut menten asott kutakbol locsoltak a talajt, es az igy keletkezett jegfeluleten vontattak a helyszinre a koveket. [11]

A f? csarnokok padlozatat ugynevezett aranyteglakkal (金?, j?nzhu?n), burkoltak, amiket Szucsou es Szungcsiang kornyeken kitermelt agyagbol egettek. Egy-egy tetel kiegetese honapokig tarto folyamat volt, es ennek eredmenyekeppen rendkivul sima felulet? csempeteglak keletkeztek, amelyek utesre femes hangot adtak. [9] [12] A csarnokok bels? padloburkolata nagyreszt ma is eredeti, 600 eves.

A Tiltott Varost korulvev? csatornakbol kitermelt foldet egy mesterseges domb, a Szen-hegy letrehozasara hasznaltak az eszaki oldalon. [13]

Jung-lo csaszar mar az epitkezes ideje alatt a helyszinre latogatott. 1420-ban aztan hivatalosan is hasznalatba vette a palotarendszert, es Peking lett a csaszarsag f?varosa. [11] Azonban alig kilenc honappal kes?bb a harom f? csarnok a tronteremmel egyutt leegett, es ujjaepitesuk 23 evig tartott.

1420 es 1644 kozott a Tiltott Varos a Ming-dinasztia szekhelye volt. 1644 aprilisaban felkel?k foglaltak el Li Ce-cseng vezetesevel, aki a ? Sun -dinasztia” els? csaszaranak kialtatta ki magat. [14] Hamarosan azonban menekulnie kellett a Ming-csapatok es a mandzsuk egyesult er?i el?l, de el?tte felgyujtatta a csaszari palotat. [15]

Csing-dinasztia [ szerkesztes ]

1644 oktoberere az eredetileg a Mingek altal behivott mandzsuk atvettek a hatalmat Eszak-Kinaban, es az ifju Sun-cse csaszart egesz Kina uralkodojanak kialtottak ki, mint a Csing-dinasztia els? csaszarat. [16] A Csing uralkodok megvaltoztattak a palota nehany epuletenek nevet, hogy a ?harmoniat” hangsulyozzak a ?hatalom” helyett, [17] valamint a kinai mellett mandzsu nyelven is elhelyeztek a feliratokat. [18] Sajat vallasukbol kiindulva samanista elemeket is bevezettek a palota jelkeprendszerebe. [19]

1860-ban, a masodik opiumhaboru soran, angol-francia csapatok foglaltak el a Tiltott Varost. [20] 1900-ban Ce-hszi kinai csaszarne menekulesre kenyszerult a palotabol a boxerlazadas idejen, majd a lazadast lever? nyugati csapatok foglaltak el azt.

Koztarsasagi kor [ szerkesztes ]

1912-ben, Pu Ji csaszar lemondasaval a Tiltott Varos ? miutan osszesen 24 csaszarnak (14 a Ming-dinasztiabol, 10 a Csing -dinasztiabol) adott otthont ? megsz?nt a kinai hatalom kozpontja lenni. A koztarsasagi Kina 1924-ig biztositotta Pu Ji szamara a bels? udvar hasznalatat, de 1924-ben, egy puccs utan Feng Ju-hsziang hadur nyomasara onnan is tavoznia kellett. [21] [22]

A Palota Muzeum 1925. oktober 10-en nyilt meg a Tiltott Varosban. [23] Els? igazgatoja Ji Pej-cse (1880?1937) volt, es az 1925?1931-es id?szakban a gy?jtemenyt bekes korulmenyek kozott mutathattak be a latogatok tomegeinek. [24]

Japan kinai agresszioja azonban egyre szelesebb mereteket oltott, es 1933-ban, a masodik kinai?japan haboru el?szelei miatt evakualni kellett a nemzeti kincseket a muzeumbol. 1934. januar 31-re 19 557 ladaba csomagoltak a muzeum gy?jtemenyet, es azt ot csoportra osztva, kulonboz? utvonalakon Szecsuan ba szallitottak. [24] A gy?jtemeny kezel?inek a haborus korulmenyek kozott meg arra is volt erejuk, hogy egy reprezentativ kollekciot Moszkvaba es Leningradba kuldjenek kiallitani 1937-ben. Ezek a darabok vegul 1942 decembereben erkeztek vissza Szecsuan ba, akkor pedig Kina meg nem szallt reszeire utaztattak kiallitasokra.

A gy?jtemeny azonban a masodik vilaghaboru utan ket reszre szakadt. Nagyobb reszuket ujra a Tiltott Varosban helyeztek el, de egy masik reszet a Kuomintang er?i Tajvan szigetere szallitottak 1947-ben. [24] Ezt a viszonylag kis meret?, de nagyon ertekes kollekciot 1965-ig raktarban tartottak, majd a tajpeji Nemzeti Palotamuzeumban tartak ujra a nyilvanossag ele. [25]

A Dics?seges Keleti kapu felujitas alatt a 16 eves restauracios munka kereteben

Kinai Nepkoztarsasag [ szerkesztes ]

A Kinai Nepkoztarsasag kikialtasa utan (az esemenyre 1949. oktober 1-jen, a Tienanmen teren , a Tiltott Varos f?bejarata el?tt kerult sor) csak kisebb karok ertek a palotat, bar a kovetkez? ket evtizedben ijeszt? javaslatok is elhangzottak hasznositasara (tobbek kozott szorakoztato park vagy kozlekedesi csomopont kialakitasat is javasoltak a helyen). [26] [27]

A kulturalis forradalom idejen, 1966 -ban a vorosgardistak itt is megjelentek es provokativ akciokat hajtottak vegre, tobbek kozott nehany m?kincset megsemmisitettek, es ?forradalmi” agyagszobrokat allitottak a helyukre. Csou En-laj miniszterelnok azonban egy zaszloalj katonat kuldott oda a m?emlek megvedesere, akik 1966-tol egeszen 1971-ig hermetikusan zarva tartottak a Tiltott Varost. [28]

Az UNESCO 1987-ben felvette a vilagoroksegi listara ? a Ming es Csing dinasztiak csaszari palotai ” neven. [29] 2004-ben a Senjang varosban lev? palotat is csatoltak ehhez a vilagoroksegi helyszinhez, aminek a neve igy ? a Ming es Csing dinasztiak csaszari palotai Pekingben es Senjangban ” lett. [30]

A Palota Muzeum a 2000-es evekben nagyszabasu felujitasi munkakba kezdett az epuletegyuttes teruleten azzal a cellal, hogy 16 ev alatt minden egyes epuletet az 1912 el?tti allapotban allitsanak helyre. [31]

A kereskedelmi letesitmenyek megjelenese a Tiltott Varos teruleten a kilencvenes evekt?l nagy vitakat valtott ki. [32] 2000-ben egy Starbucks kavezo nyilt meg, ami fokozta a kritikakat. Ez az uzlet vegul 2007-ben bezart. [33] [34] A kinai sajto tobbszor tamadta azt a gyakorlatot is, hogy az emlektargyuzletekb?l kizarjak a kinai vasarlokat, azzal a cellal, hogy a kulfoldieknek magasabb aron ertekesithessek arujukat. [35]

2005 -ben az IBM es a Palota Muzeum bejelentette, hogy kozos projektben elkeszitik a Tiltott Varos haromdimenzios virtualis modelljet. A munka 2008-ra keszult el. [36]

F?bb epitmenyek [ szerkesztes ]

A Tiltott Varos eszakrol, a Szen-hegyr?l nezve
A Tiltott Varos alaprajza. A piros bet?jelekhez lasd a jelmagyarazatot
- ? - A bels? es a kuls? udvarok kozotti megkozelit? valasztovonal.

A. Deli kapu
B. Az isteni hatalom kapuja
C. Nyugati dics?seges kapu
D. Keleti dics?seges kapu
E. Saroktornyok
F. A legf?bb harmonia kapuja
G. A legf?bb harmonia csarnoka

H. A katonai dics?seg csarnoka
J. Az irodalmi dics?seg csarnoka
K. A harom deli hely
L. Az egi tisztasag palotaja
M. Csaszari kert
N. A szellemi m?vel?des csarnoka
O. A csendes orokkevalosag palotaja

A Tiltott Varos a vilag legnagyobb fennmaradt palotaegyuttese, 72 hektaros teruleten. Alaprajza teglalap alaku, hossza eszakrol delre 961 meter, keletr?l nyugatra 753 meter. 980 epuleteben 8707 helyiseg talalhato. [1] A Tiltott Varost epit?i az ?si, fallal korulvett Peking kozpontjanak, egyben a birodalom kozpontjanak, es egyuttal a vilag kozeppontjanak is szantak. (Kina nevenek jelentese sajat nyelvukon magyarra forditva ? A kozep birodalma ”.) A palotarendszert a csaszari varos , ez utobbit a bels? varos vette korul, ett?l delre terult el a kuls? varos .

A palotaegyuttes a mai varos szerkezeteben is kozponti helyet foglal el. Eszak-deli tengelye egybeesik az egesz varos hasonlo tengelyevel, athaladva a Mennyei beke teren , a legnagyobb unnepi rendezvenyek helyszinen. [37] A tengely csillagaszatilag nem pontosan eszak-deli iranyu, attol 2 fokkal elter. Egyes felvetesek szerint a palota letrehozasakor, a Juan-dinasztia idejen ezt a tengelyt a csaknem pontosan eszakra fekv? nyari f?varossal, Xanaduval ( Sangtu ) akartak egyeztetni. [38]

Falak es kapuk [ szerkesztes ]

A deli kapu, a Tiltott Varos f?bejarata, ket el?reugro szarnnyal
Az eszaknyugati saroktorony

A Tiltott Varost 7,9 meter magas biborszin? fal, [17] valamint egy hat meter mely, 52 meter szeles arok veszi korul. A falak vastagsaga az alapnal 8,62 meter, tetejukon 6,62 meter. [39] A falak a vedelmi szerepen tul a bels?, magasabb terszint megtamasztasara is szolgalnak. Anyaguk belul dongolt fold, amit kivul mindket oldalukon harom reteg specialis tegla borit, a teglak kozeben habarccsal. [40]

A komplexum negy sarkan bonyolult tet?zet? tornyok (E) vannak, mindegyik tetejen 72 gerinc-red?vel, ahogy az a Szung-dinasztia korabeli Teng herceg pavilonja es a Sarga Daru tornya tetejenek regi abrazolasairol ismert. [40] Ezek a tornyok lathatok leginkabb kivulr?l, es szamos nepi hagyomany kapcsolodik hozzajuk. Az egyik legenda szerint a korai Csing -dinasztia idejen egy felujitas utan a kezm?vesek nem tudtak visszaepiteni a tet?zetet, csak a halhatatlan, legendas Lu Pan acsmester segitsegevel. [17]

A Tiltott Varos minden oldalan egy-egy kapu talalhato. A deli falon nyilik a f?kapu, a Meridian-kapu (Vu Men, Vu-kapu) (A). (A Tiltott Varos el?tt, a Meridian-kaput eltakaro Tienanmen-kapu, ami a bejarat feletti Mao-kepr?l ismert a pekingi fotokrol, szigoruan veve nem resze a Tiltott Varosnak; az a regi ?bels? varoson” beluli ?csaszari varos” bejaratakent szolgalt.)

Az eszaki oldal kapujanak neve: isteni hatalom kapuja . A keleti (D) es nyugati dics?seges kapuk (C) a megfelel? oldalakon talalhatok. Minden kaput kilencszer kilenc aranyszegecs diszit, kiveve a keleti kaput, ahol csak nyolc sor van ezekb?l. [41]

A Meridian-kapu alatt ot atjaro nyilik. A kozeps?n csak a csaszar haladhatott at, illetve a csaszarne a hazassagkotes napjan, valamint a haromevente megrendezett csaszari versenyvizsga els? harom helyezettje, vizsgajuk napjan. [41] A 35,6 meter magas, ot bastyabol allo Meridian-kapu ket el?reugro szarnya egy teret formaz (A) ( Vumen -ter, vagy a Meridian-kapu tere), [42] ahol allami szertartasokat tartottak, itt vonultattak fel a hadifoglyokat, itt vessz?ztek meg a vetkes hivatalnokokat. [43]

Kuls? udvar [ szerkesztes ]

A Legfels? Harmonia csarnoka
A Legfels? Harmonia csarnokanak felirata
A tronterem a Harmonia meg?rzesenek csarnokaban
A kozponti harmonia csarnoka (el?ter) es a harmonia meg?rzesenek csarnoka

A Tiltott Varost hagyomanyosan ket reszre osztjak. A kuls? udvar (外朝) mas neven eluls? udvar (前朝) a palota deli reszeit foglalja magaban, es ceremonialis celokra hasznaltak. A bels? udvar (?廷) vagy hatso palota (后?) az eszaki reszre terjed ki, ahol a csaszar es csaladja elt es intezte napi ugyeit. (A megkozelit? valasztovonalat voros szaggatott vonal jelzi az alaprajzon.) Emellett a Tiltott Varosnak harom eszak-deli tengelye van. A legfontosabb epuletek a kozeps? tengelyen helyezkednek el. [41]

A Meridian-kapun belepve egy nagy terre jutunk, amelyen egy kanyargos (termeszetesen mesterseges) vizfolyas, az Arany viz halad keresztul. A folyocskan ot marvanyhid ivel at a Meridian-kapu ot nyilasanak folytatasakeppen. Beljebb, a bejarati kapuval szemben all a Legfels? Harmonia kapuja ( Taj Ho Men ) (F). Ez a palota legnagyobb kapuja, alapterulete 1800 negyzetmeter. [44] A kapun athaladva jutunk a palotarendszer legnagyobb, 3,6 hektaros terere, amelynek neve a Legfels? Harmonia tere . [45] Ennek kozepen egy harom fokozatban emelked?, 8 meter magas, lepcs?s feher marvany terasz talalhato. A teraszon harom csarnok all, ezek kepezik az egesz palotarendszer kozpontjat, sorrendben delr?l: a legfels? harmonia csarnoka ( Taj Ho Tien , 太和殿), a kozponti harmonia csarnoka ( Csung Ho Tien , 中和殿) es a harmonia meg?rzesenek csarnoka ( Pao Ho Tien , 保和殿). [46] A terseg szelen korbefuto galeriak szarnyepuletei a csaszari udvarban felhalmozott kincsek raktaraikent szolgaltak. [44]

A legfels? harmonia csarnoka (G) 2300 negyzetmeteres alapteruletevel Kina legnagyobb fabol keszult csarnoka. Mintegy 30 meterrel emelkedik a kornyez? terseg fole. 1669-ben epult, azota tobbszor atepitettek. Ez volt a birodalmi hatalom ceremonialis kozpontja. A csarnoknak szelessegeben kilenc, melysegeben ot osztata van; ezek a szamok szimbolikusan kapcsolodnak a csaszar szemelyehez.

A 64 meter szeles, 34 meter mely es 27 meter magas epuletet 86 faoszlop tartja. A kozepen ketmeteres alapzaton helyezkedik el az aranylakkal festett tronus. Mellette hat, sarkanyokkal diszitett, egy meter atmer?j?, 13 meter magas sarkanyokkal diszitett oszlop all. A tron mogott diszes ellenz? lathato. [44]

A csarnok kozeppontjaban a mennyezetbe sullyesztve egy bonyolult sarkanydiszes kazetta lathato, [47] amelyb?l egy femgombokb?l allo, csillarszer? szerkezet fugg lefele, amit a Sarga Csaszar tukrenek neveznek.

A Ming-dinasztia idejen a csaszar ebben a csarnokban targyalta meg az allamugyeket az allamtanacs kereteben. A Csing -dinasztia idejen, amikor a csaszarok gyakrabban tartottak allamtanacsot, ezeket az ulesezeseket egy kevesbe ceremonialis teremben tartottak, es a Legfels? Harmonia csarnokat csak igazan unnepelyes alkalmakra tartottak fenn, mint a koronazas es fontos eskuv?k. [48]

A kozponti harmonia csarnoka kisebb, negyzetes alaprajzu epulet, amelyet a csaszar a nagyobb unnepsegek el?tti felkeszulesre, illetve a hosszu ceremoniak kozben pihenesre hasznalt. [49]

A mogotte lev? epuletet, a harmonia meg?rzesenek csarnokat (mas forditasban ?gondvisel? osszhang csarnoka”) a nagy unnepsegek probaira alkalmaztak, valamint itt tartottak meg a csaszari vizsgak utolso szakaszat is. [50] Ebben maradt meg a legtobb eredeti, Ming-kori forma. Mindharom csarnokban van csaszari tron, a legnagyobb es a legszebben kidolgozott a Legfels? Harmonia csarnokaban. [51]

A harom f? csarnok kozos teraszara felvezet? lepcs?k kozepen delen es eszakon egyarant egy-egy diszesen kifaragott rampa huzodik, a csaszari ut resze. Ezek felett vittek a csaszar gyaloghintojat. Az eszaki rampa, a Harmonia Meg?rzesenek csarnoka mogott, egyetlen, 16,57 meter hosszu es 3,07 meter szeles, 1,7 meter vastag k?tombb?l all. Sulya mintegy 200 tonna, es a legnagyobb faragott k? Kinaban. [9] A deli rampa, a legfels? harmonia csarnoka el?tt, meg hosszabb, de ket k?tombb?l illesztettek ossze. Az illesztest olyan gondosan elrejtettek a felszint borito faragasokkal, hogy azt csak a 20. szazadban fedeztek fel, amikor az id?jaras viszontagsagai nyoman a res kitagult. [52]

A kuls? udvar delkeleti es delnyugati reszen allnak a katonai kivalosag (H) valamint az irodalmi dics?seg (J) csarnokai. Az el?bbi eleinte a csaszar egyik fogadoterme volt, majd a palota sajat nyomdajanak adott helyet. Az utobbit kezdetben tekintelyes konfucianus tudosok unnepelyes el?adasaira alkalmaztak, majd a csaszari ?nagy titkarsag” helyezkedett el benne. A Sziku Csuansu elnevezes?, a Csing dinasztia fenykoraban, a 18. szazadban osszeallitott csaszari konyvtar egy peldanyat is itt ?riztek.

A kuls? udvar eszakkeleti reszen talalhato a deli harom hely nev? palotaresz (南三所) (K), a mindenkori tronorokos lakhelye. [45]

Bels? udvar [ szerkesztes ]

Az Egi Tisztasag kapuja ( Csien Csing Men , 乾??) a bels? udvarba vezet, ahol a csaszar es csaladja lakohelye volt. A palotarendszer f? tengelyen egy mer?leges, hosszukas ter valasztja el a Kuls? udvartol. A Csing -dinasztia idejen a csaszar csaknem kizarolag a bels? udvarban elt es dolgozott, a kuls? udvart csak ceremonialis celokra hasznaltak. [53]

Az Egi Tisztasag palotaja

A bels? udvar kozepen ujabb harom csarnok all (L). Akarcsak a kuls? udvar csarnokai, ezek is kozos, de csak egyszintes marvany alapra epultek. Delr?l ezek nevei: az egi tisztasag palotaja ( Csien Csing Kung , 乾?宮), az egyseg terme ( Csiao Taj Tien , 交泰殿) es a foldi nyugalom palotaja ( Kun Ning Kung , 坤寧宮). Ezek a csaszar es a csaszarne hivatalos rezidenciai voltak, kisebbek, mint a kuls? udvar csarnokai. A csaszar, aki a Jang es az eg megtestesit?je a kinai mitologiaban, a egi tisztasag palotajaban lakott, a csaszarne, a Jin es a fold megtestesit?je a foldi nyugalom palotajaban elt, a koztuk lev? pedig a talalkozoikra, a Jin es Jang egyesulesere, azaz a tokeletes harmonia letrehozasara szolgalt. [54]

A tron az egi tisztasag csarnokaban

Az egi tisztasag palotaja 1420-ban epult; 1655-ben, majd 1669-ben atepitettek. Kes?bb leegett, de 1797-ben ujjaepitettek. A Ming-dinasztia idejen a csaszar tenylegesen ebben lakott. A Csing -dinasztia Jung-cseng csaszaratol kezdve a csaszarok egy kisebb, nyugatra fekv? epuletben, a szellemi epules csarnokaban (N) laktak. Ezt a valtoztatast nagy el?djuk, Kang-hszi csaszar emlekenek tiszteletevel magyaraztak. [17] A mennyei tisztasag csarnoka ett?l kezdve a csaszar fogadoterme lett. [55] Itt ravataloztak fel a csaszarokat, es itt ?riztek azt a kis dobozt is, amelybe az uralkodok Kang-hszi t kovet?en utoduk nevet rejtettek, es amit csak halaluk utan volt szabad felnyitni. Utoljara 1922-ben toltott be csaszari feladatkort, amikor a hatalmatol mar megfosztott utolso csaszar, Pu-ji itt tartotta az eskuv?jet. [56]

A kett?s eresz? epuletet a delre fekv? Egi Tisztasag kapujaval emelt szint? atjaro koti ossze. Az epulet mennyezeteben egy kazettaban osszetekeredett sarkany lathato. A tron felett az ?Igazsag es becsulet” felirat olvashato (正大光明, zhengdagu?ngming). [57]

A foldi nyugalom palotaja 1420-ban epult, jelenlegi alakjat 1655-ben kapta. Ez is kett?s eresz? epulet, szelessegeben 9, melysegeben 3 osztatu. A Ming-dinasztia idejen a csaszarnek rezidenciaja volt. A Csing -dinasztia koraban a palota nagy reszet atalakitottak a mandzsu uralkodo samanista kultuszanak celjaira. Itt mutattak be a csaszari t?zhely istenenek szolo aldozatokat, allitolag evi 1300 disznot. [56] Jung-cseng csaszar uralkodasatol kezdve a csaszarne kikoltozott a palotabol, de ket termet fenntartottak benne a csaszari naszejszaka celjara. [58]

? A hagyomany el?irja, hogy a csaszari par a naszejszakat a Foldi Nyugalom palotajaban, egy meglehet?sen kis szobaban tolti. Ebben a szobaban alig volt butor, a szoba egynegyedet a kang-fekhely foglalta el. A padlon kivul minden pirosra volt festve. Miutan kiuritettuk a naszkupat, ettunk a ?fiuk es unokak sutemenyeib?l” es beleptem ebbe a sotetvoros szobaba, fullasztonak ereztem a leveg?t. A menyasszony lehajtott fejjel a kangon ult. Ahogy korulneztem, korulottem minden piros volt; az agyfuggony, a parnak, a ruhak, a szoknya, a viragok es a felesegem arca is. Mintha olvadt voros viaszgyertyahoz hasonlitott volna. Zavarban voltam, nem tudtam, uljek-e vagy alljak, ugy gondoltam, jobb lesz nekem a Janghszin palotaban. Kinyitottam hat az ajtot es visszamentem a lakosztalyomba.
”
? Pu-ji emlekirataibol idezi Polonyi Peter [56]

A ket palota kozott all az egyseg termenek negyzetes alaprajzu, satortet?s epulete. Ez 1420-ban epult, jelenlegi kulsejet 1797-ben kapta. Egy id?ben a csaszarne trontermekent szolgalt, es itt unnepeltek a csaszarnek szuletesnapjat is. Ebben az epuletben ?rzik a Csing -dinasztia huszonot csaszari pecsetjet es mas ceremonialis targyakat. Itt tartottak azt az orat, ami a Tiltott Varos hivatalos id?mer?je volt ? eleinte egy viziora, kes?bb egy europai ingaora. Mindkett? ma is a teremben all. [59] [56]

A kilenc sarkanyt abrazolo ellenz?fal a csendes orokkevalosag palotaja el?tt

A bels? udvar harom csarnokanak terseget a Foldi Nyugalom kapuja zarja. Mogotte fekszik a viszonylag kis meret?, kompakt Csaszari kert (Ju Hua Juan) (M). [60] A hangulatos kert kozepen all az 1553-ban epult csaszari beke terme (Csin An Tien), meghozza eredeti, Ming-kori alakjaban. A park hagyomanyos kinai kertepiteszeti elemei, bronzfustol?k, k?sziklak, pavilonok es termeszetesen evszazados fak kozott kis mesterseges domb tetejen all az az 1583-ban epult pavilon, ahol a csaszarne hagyomanyosan a kilencedik holdhonap kilencedik napjat unnepelte. [56]

A kertt?l eszakra talalhato az Isteni Hatalom (vagy Isteni Fegyverek) kapuja ( Sen Vu Men ), az egesz palotarendszer eszaki bejarata. 1420-ban epult, majd a mandzsuk idejen atepitettek. Tornyaban valamikor id?jelz? dobok alltak, amelyeket minden reggel es este 108-szor vertek meg. [61]

A harom f? csarnoktol keletre es nyugatra onallo kisebb udvarokban, szerenyebb hazakban eltek a csaszar agyasai es gyermekei.

Nyugatra helyezkedik el a szellemi m?vel?des csarnoka (N). Eredetileg mindossze egy kisebb palota volt a sok kozul, de Jung-cseng idejet?l ez lett a csaszarok de facto rezidenciaja es irodaja. A Csing -dinasztia utolso evtizedeiben az anyacsaszarnek, koztuk Ce-hszi kinai csaszarne , e csarnok keleti reszeben tartottak udvart. A csarnok korul talalhatok a csaszari Nagy Tanacs es mas kormanyzati szervek hivatalai. [62]

A bels? udvar eszakkeleti reszet a csendes orokkevalosag palotaja ( Juancsincsaj , 寧壽宮) foglalja el (a terkepen O jelzessel). Ezt a komplexumot Csien-lung csaszar epittette, visszavonulasara keszulve. Az 1771 es 1776 kozott epult palota felepitese kicsinyitve koveti a Tiltott Varos egeszet: vannak kuls? es bels? udvarai, kertjei es templomai. A 27 epulet es berendezesuk extravagans megoldasai tukrozik a leghosszabb ideig uralkodott kinai csaszar szeles kor? m?veltseget es kit?n? izleset. A palotak es butorzatuk a kor legjobb anyagaibol jottek letre a legkit?n?bb kinai mesterek keze munkajaval, es sok korabeli europai elemet, technikat is alkalmaznak, mint pl. a trompe-l’oeil . A palota bejarata el?tt all a Kilenc Sarkany ellenz?fala , fenyezett csempevel kirakva. [63] Ez a kisebb palotarendszer a csaszarsag bukasa ota viszonylag erintetlenul allt, soha nem nyitottak meg a kozonseg el?tt. M?emlekvedelmi szempontbol ezert kulonosen fontos, mert pontosan tukrozi a korabeli allapotokat. A Tiltott Varosnak ezt a reszet a Palotamuzeum es a World Monuments Fund egyuttm?kodesevel egy hosszu tavu, egeszen 2017-ig tervezett projekt kereteben korunk elenjaro tudomanyos modszerei segitsegevel restauraljak. [64]

Szentelyek [ szerkesztes ]

A vallas nagy szerepet jatszott a csaszari udvar eleteben. A Csing -dinasztia idejen a Foldi Harmonia palotaja a mandzsu samanista szertartasok helye lett. A taoizmus szerepe is fontos volt, a Ming es a Csing -dinasztiak idejen egyarant. Ket fontos taoista szentely volt a Tiltott Varosban, az egyik a csaszari parkban, a masik a bels? udvar kozponti teruleten. [65]

Tovabbi fontos vallas volt a buddhizmus . Szamos buddhista templom es szentely volt a Bels? udvar teruleten, koztuk a tibeti buddhizmus vagy lamaizmus szentelyei. A buddhista ikonografia elemei s?r?n szerepelnek az epuletek diszitmenyein. [66] Ebb?l a szempontbol a legfontosabb a Virages? pavilonja , itt igen sok buddhista szobor, ikon , mandala talalhato, ritualis rendszerben elhelyezve. [67]

Szimbolizmus [ szerkesztes ]

A legmagasabb rangot jelz? dekoracio a Legfels?bb Harmonia csarnokanak tet?zeten

A Tiltott Varos tervez?i az altalanos koncepciotol kezdve az apro reszletekig pontosan kovettek a kinai filozofiai es vallasi elveket, kiemelve a csaszari hatalom szerepet. Ennek a szimbolizmusnak nehany peldaja:

  • A csaszari szin, a sarga alkalmazasa. A Tiltott Varosban csaknem az osszes tet?zetet fenyezett sarga cserepek boritjak, ket kivetellel: az irodalmi kivalosag pavilonjat (文??), illetve az ott elhelyezett konyvtarat fekete cserepekkel fedtek, mert a fekete szin a kinai szimbolikaban az ot elem kozul a vizhez kapcsolodik, es igy a t?z elleni vedelem szerepet kapta. A tronorokos palotaja pedig zold boritast kapott, mert a zold szin az ot elem kozul a fahoz, es igy a novekedeshez kapcsolodik. [68]
  • A Kuls? es a Bels? udvar f? csarnokai harmas, a rezidenciak hatos csoportokban epultek. A harmas szam a taoista kozmologiaban (Ba Gua) az eg jelehez kapcsolodik, mig a hatos a fold jelehez. [17]
  • A tet?zetek ereszked? gerinceit kis szobrok diszitik, amelyek sorat egy f?nixen lovagolo emberfigura nyitja meg, majd csaszari sarkanyfigurakkal folytatodik. A szobrocskak szama jelzi az epulet rangjat ? peldaul egy alacsonyabb statusu palota tet?zeten 3 vagy 5 lathato. A Legfels?bb Harmonia csarnokan van egyedul tiz darab bel?luk. Az ilyen modon az egesz birodalomban egyedulallo tizedik szobrocskanak kulon neve is volt, " Hangsi " (行十), azaz "tizes rangu". [59] [69]
  • Az epuletek szerkezete is a Szertartasok konyveben rogzitett regi szokasokat kovet. Az ?sok templomai igy a palotak el?tt helyezkednek el. A raktarteruletek is a palotak els? reszeben vannak, a lakohelyek hatul talalhatok. [70]

Kornyezete [ szerkesztes ]

A Tiltott Varos (kek csatornaval korulvett negyszog) elhelyezkedese a Csaszarvarosban
A Csaszarvaros (sarga szinnel jelolve) a Bels? Varosban

A Tiltott Varost a regi Pekingben a Csaszarvaros vette korul. [71] Itt helyezkedtek el a csaszari udvar feny?z? eletenek kiszolgalasat biztosito szolgaltato m?helyek. A keleti kapun tul allt a nagy csaszari konyha, ahol mar a Ming-korban is negyezren dolgoztak, es evi koltsegvetese 360 000 ezustre rugott. [72] A ? termeszetesen fallal korulvett ? Csaszarvaros korul pedig az ugyancsak fallal ovezett regi Bels? Varos terult el. T?luk delre volt a regi Kuls? Varos. Mara az egesz terulet Peking centrumahoz tartozik.

A palotakomplexumot harom oldalrol csaszari kertek oveztek, amelyek nagyreszt maig parkok maradtak. Eszakra terul el Csingsan park, amelyben a varos epitese idejen egy mesterseges dombot (mai nepszer? elnevezese Szen-hegy ) emeltek a fengsuj elveinek megfelel?en a palotakomplexumot korulvev? arkokbol es a parkokban letrehozott tavak medreb?l kitermelt foldb?l. [13]

Nyugatra fekszik a Csongnanhaj , egy korabbi park ket toval, amely a kommunista hatalomatvetel ota a legfels? part- es allami vezet? elit szigoruan ?rzott lako- es munkahelye. Eszaknyugatra van a nyilvanos Beihai park, szinten egy to korul, amely osszekottetesben all a Csongnanhaj tavaival.

Szeladon vaza az Eszaki dinasztiak korabol, i. sz. 386?581

A Palotamuzeum gy?jtemenyei [ szerkesztes ]

A Tiltott Varosban talalhato a Csing -dinasztia csaszari m?gy?jtemenyenek az a resze, amely a kinai polgarhaboru lezarasa utan a szarazfoldi Kina teruleten maradt. Ezt a kollekciot aztan a temaba vago alkotasokkal az elmult evtizedek soran jelent?sen b?vitettek.

Az eredeti gy?jtemeny egy 1925-os leltar szerint, [73] mintegy 1,17 millio m?targyat szamlalt. Ezen kivul a csaszari konyvtarakban volt a regi kinai konyvek es dokumentumok egyik legnagyobb gy?jtemenye, beleertve a Ming- es a Csing -dinasztiak kormanyzati leveltarat.

1933 utan a fenyeget? japan invazio el?l a gy?jtemeny legertekesebb reszeit, osszesen 13 427 ladaban Kina bels? tartomanyaiba evakualtak. A polgarhaboru vegen a menekul? nacionalista er?k a keszletb?l 2972 ladanyit magukkal vittek Tajvanra. Ez az anyag ma a tajpej i Nemzeti Palotamuzeumban van. Csaknem tizezer ladanyi kincs visszakerult Pekingbe, 2221 lada anyaga pedig veglegesen a nankingi muzeumban kerult elhelyezesre. [25]

1949 utan a muzeum uj leltart keszitett valamint alapos kutatasokat vegzett a Tiltott Varos teruleten, es egy sor tovabbi m?kincset tart fel. Emellett az orszag mas reszeib?l is hoztak targyakat a Palotamuzeumba, valamint vasarlasok es adomanyok reven is gyarapodott a gy?jtemeny. [74]

2005-os adatok szerint osszesen 1 052 653 keramia, festmeny, bronztargy, udvari dokumentum es mas m?targy volt a muzeum tulajdonaban. [75] [76]

2004 es 2010 kozott ujabb reszletes leltart keszitettek a muzeum allomanyarol. Eszerint a Palotamuzeum birtokaban 1 807 558 targy van. Ebb?l 1 684 490 tetelt allamilag vedett kulturalis emlekkent hataroztak meg, 115 491 volt az ugynevezett kozonseges m?targyak szama, es 7577 darab tartozott a csaszari porcelankeszletekhez. [77]

Arany- es ezusttargyak [ szerkesztes ]

A ketezres evek elejen felujitott ? nagy ragyogas palotaja ” idealis kornyezetet biztosit a muzeum arany- es ezusttargyainak kiallitasahoz. A Csing -dinasztia korabol szarmazo 122 szettet negy csoportban mutatjak be: vallasi, aldozati edenyek, eszkozok; disztargyak; napi hasznalati eszkozok; ruhadiszek es ekszerek. A kiallitas kepet ad az nemesfem targyak el?allitasanak technologiai folyamatairol is. [78]

Bronztargyak [ szerkesztes ]

A kinai civilizacioban ?sid?kt?l ? ertelemszer?en a bronzkortol ? kiemelt szerepe van a bronzbol keszult kultikus targyaknak, edenyeknek. A Palotamuzeum bronz-gy?jtemenyenek legregebbi darabjai a Sang -dinasztia korszakabol szarmaznak.

Az osszesen csaknem tizezer darabot szamlalo gy?jtemenyb?l mintegy 1600 targy a Csin -dinasztia el?tti id?b?l ( i. e. 221 . el?ttr?l) valo. A kollekcio jelent?s resze a csaszari szertartasok eszkozekent szolgalt. [78]

Jade [ szerkesztes ]

Az ?si kinai jadem?veszet sok nagy korszaka korul a legkiemelked?bb talan a Csing -dinasztia Csien-lung korszaka (1736-1795) volt. A Palotamuzeum allando jade-kiallitasa ebb?l a korbol mutat be 155 egyuttest, attekintest adva az akkoriban hasznalatos jadetargyak fajtairol es az udvari szertartasokban betoltott szerepukr?l. [78]

Keramiak [ szerkesztes ]

A Palotamuzeum 340 000 darabos keramia- es porcelangy?jtemennyel rendelkezik. Ezek kozott a Tang-dinasztia es a Szung-dinasztia korabol szarmazo darabok is vannak, valamint szamos olyan alkotas, amit a csaszari udvar, esetenkent maga a csaszar rendelt meg. A keramiak allando kiallitasan 429 kiemelked? targy tekinthet? meg, modern, interaktiv megoldasokat tartalmazo kiallitoterben. Ezek a kutatasok legujabb eredmenyei alapjan reprezentaljak a kinai keramia tobb ezer eves tortenetet. [79]

  • Kerámia a Sang (Shang)-dinasztia korából, i. e. 1600–1100.
    Keramia a Sang -dinasztia korabol, i. e. 1600?1100.
  • Tang-kori teveábrázolás, a nyeregben perzsa kereskedővel 618–907
    Tang-kori teveabrazolas, a nyeregben perzsa keresked?vel 618?907
  • Ming-kori váza, kék sárkányokkal, CsiaCsing (Jia Jing) periódus, 1522–1566
    Ming-kori vaza, kek sarkanyokkal, CsiaCsing periodus, 1522?1566
  • Kerámia a Ming-dinasztia Van-li (Wanli) korszakából, 1573–1620.
    Keramia a Ming-dinasztia Van-li korszakabol, 1573?1620.

Festmenyek, kalligrafiak [ szerkesztes ]

A Palotamuzeumban csaknem 50 000 festmeny es kalligrafia van, kozuluk 400 a Juan -dinasztia (1271?1368) el?tti korbol. [78] A kollekcio gerincet a Ming- es a Csing -dinasztiak csaszari gy?jtemenye adja, bar ennek a keszletnek a jelent?s resze elveszett az id?k soran, es 1948-ban a maradek gy?jtemeny javat Tajvanra vittek. Az utobbi evtizedekben a muzeum festmenyallomanyat jelent?sen b?vitettek vasarlasokkal, adomanyokkal, mas muzeumokbol tortent athelyezesekkel. A gy?jtemeny igy jelenleg jol reprezentalja az egymassal allando kolcsonhatasban fejl?dott kinai festeszet es kalligrafia minden korszakat.

  • Sen Csou (Shen Zhou): Őszi látkép. 15. század
    Sen Csou : ?szi latkep. 15. szazad
  • Udvari jelenet. 16. század, vagy a 17. század eleje.
    Udvari jelenet. 16. szazad, vagy a 17. szazad eleje.
  • Jung-cseng (Yongzheng) császár. 1723–1735 között.
    Jung-cseng csaszar. 1723?1735 kozott.
  • Csien-lung (Qianlong) császár. Giuseppe Castiglione festménye 1739–1758 közötti időből.
    Csien-lung csaszar. Giuseppe Castiglione festmenye 1739?1758 kozotti id?b?l.

Mechanikus orak [ szerkesztes ]

A mechanikus orakat el?szor a 16. szazadi europai misszionariusok vittek be Kinaba. Matteo Ricci olasz misszionarius 1601-ben Ming Van-li csaszarnak (uralkodott: 1573?1620) ajandekozott ket harangjatekot jatszo orat, ami nagy felt?nest keltett az udvarban. A Csing -dinasztia idejen (1644?1911) Kang-hszi csaszar (uralkodott: 1662-1722) mutatott nagy erdekl?dest a tudomanyok irant es gy?jtotte a nyugati szerkezeteket, koztuk kulonosen az orakat. Ekkoriban minden Kinaba erkez? misszionarius hozott ilyen szerkezeteket ajandekba a csaszarnak vagy a magas rangu tisztsegvisel?knek. Ezek a targyak fontos szerepet jatszottak a nyugati kultura kinai terjeszteseben. Kes?bb mar a csaszari udvar kereskedelmi uton is vasarolt orakat holland es angol tarsasagoktol, s?t a csaszari udvar izlese szerinti rendeleseket is feladtak.

A Palotamuzeum orai f?leg angol, francia es svajci gyartmanyuak, a 18. es 19. szazadi europai ipar kulonosen gazdag kidolgozasu csucstermekei. [80]

A Tiltott Varos kulturalis hatasai [ szerkesztes ]

A Kina egyik jelkepeve valt pekingi csaszari palotaegyuttes az epiteszet teren a legkozvetlenebb hatast a vietnami Hu?ban az 1800-as evekben epult csaszari palotara gyakorolta. Az egyesult allamokbeli Seattle varosaban egy nagy szinhazepulet bels? dekoraciojanal vettek at a Tiltott Varos csarnokaiban hasznalatos elemeket. [81]

A palotaegyuttes szamos filmhez is temakent vagy helyszinkent szolgalt:

  • The Forbidden City (Tiltott Varos) (1918), amerikai film egy kinai csaszarrol es egy amerikairol.
  • The Last Emperor (Az utolso csaszar) (1987), eletrajzi film Pu Ji csaszarrol, az els? nagyfilm, amelyet a Tiltott Varosban forgathattak.
  • Marco Polo az NBC Universal es a RAI tv-sorozata az 1980-as evek elejen, szinten helyszini felvetelekkel ? bar Marco Polo idejen a Tiltott Varos meg nem letezett.
  • Szamos filmben a vilag legnagyobb terulet? filmstudioja, a Hengdian World Studios eleth? Tiltott Varos-masolatat hasznaljak diszletkent. [82] [83]

A palotaegyuttes el?adohelykent, illetve serulekenysege miatt inkabb hatterkent is szolgalt nagy szabadteri el?adasokhoz. Giacomo Puccini operajat, a Turandot ot, amely egy kinai hercegn?r?l szol, 1998-ban adtak el? el?szor a Tiltott Varos falai el?tt. [84]

  • 1988-ban Marty Friedman amerikai gitarost dal irasara ihlette a Tiltott Varos. [85]
  • 2004-ben Jean-Michel Jarre francia zeneszerz? 260 zenesz kiseretevel el? koncertet adott a Tiltott Varos el?tt, a kinai francia kulturalis ev kereteben. [86]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b ? 故?到底有多少?房 (How many rooms in the Forbidden City) ”, Singtao Net , 2006. szeptember 27.. [2007. julius 18-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  2. ↑ a b UNESCO World Heritage List: Imperial Palaces of the Ming and Qing Dynasties in Beijing and Shenyang (angol nyelven). UNESCO. (Hozzaferes: 2010. november 27.)
  3. ↑ Gan, Guo-hui (1990. aprilis 19.). ? Perspective of urban land use in Beijing ”. GeoJournal 20 (4), 359?364. o. (Hozzaferes: 2007. julius 12.)  
  4. ↑ a b Yu, Zhuoyun. Palaces of the Forbidden City . New York: Viking, 18. o. (1984). ISBN 0-670-53721-7  
  5. ↑ a b Vatican City and the Forbidden City; St. Peter's Square and Tiananmen Square: A Comparative Analysis. Page 5 ( PDF ). Asia-Pacific Perspectives and the University of San Francisco. [2010. junius 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 26.)
  6. ↑ Stefan Czernecki and reviewed by Dave Jenkinson: The Cricket's Cage . CM Magazine . University of Manitoba. [2016. marcius 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 26.)
  7. ↑ Tsai, Shih. Perpetual Happiness: The Ming Emperor Yongle . Seattle : University of Washington Press, c2001, p126 (2002. marcius 1.). ISBN 9780295981246  
  8. ↑ Polonyi Peter, i. m. 127. o.
  9. ↑ a b c Yang, i. m. 15. o.
  10. ↑ Az egyetlen, a Phobe nanmu torzseib?l keszult oszlopokkal epult csarnok Zhu Di sirjanal maradt fenn Peking mellett (Ming-sirok). Ez az epulet kisse elmarad mereteiben a Legfels? Harmonia csarnoka mogott. China.org.cn: The Thirteen Ming Tombs in Beijing
  11. ↑ a b China Central Television, The Palace Museum.  Gugong: "I. Building the Forbidden City"  [Documentary]. China: CCTV.
  12. ↑ p 21, Yu (1984)
  13. ↑ a b p 20, Yu (1984)
  14. ↑ Yang, i. m. 69. o.
  15. ↑ Wu, Han. 朝?李朝??中的中?史料 (Chinese historical material in the Annals of the Joseon Yi Dynasty) . Beijing: Zhonghua Book Company, 3734. o.. CN / D829.312 (1980)  
  16. ↑ Guo, Muoruo. ?甲申三百年祭 (Commemorating 300th anniversary of the Jia-Sheng Year)”, New China Daily , 1944. marcius 20. (kinai nyelv?)  
  17. ↑ a b c d e China Central Television, The Palace Museum.  Gugong: "II. Ridgeline of a Prosperous Age"  [Documentary]. China: CCTV.
  18. ↑ ? 故?外朝?殿?何无?文？ (Why is there no Manchu on the halls of the Outer Court?) ”, People Net , 2006. junius 16.. [2008. december 1-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. julius 12.) (kinai nyelv?)  
  19. ↑ Zhou Suqin: 坤?? (Palace of Earthly Tranquillity) (kinai nyelven). The Palace Museum. [2007. szeptember 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. julius 12.)
  20. ↑ China Central Television, The Palace Museum.  Gugong: "XI. Flight of the National Treasures"  [Documentary]. China: CCTV.
  21. ↑ Yang, i. m. 137. o.
  22. ↑ Yan, Chongnian. ?民??犯?公民 (National - War criminal - Citizen), 正??朝十二帝 (True Stories of the Twelve Qing Emperors) (kinai nyelven). Beijing: Zhonghua Book Company (2004). ISBN 7-101-04445-X  
  23. ↑ Cao Kun. ? 故?X?案: ?院?票 ?五毛?可?? (Forbidden City X-Files: Opening admission 50 cents) ”, Beijing Legal Evening , People Net , 2005. oktober 6.. [2011. julius 19-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  24. ↑ a b c National Palace Museum - Tradition & Continuity (angol nyelven). National Palace Museum. [2012. junius 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. november 27.)
  25. ↑ a b ? 三大院?南京?文物 (Three museum directors talk artefacts in Nanjing) ”, Jiangnan Times , People Net , 2003. oktober 19.. [2008. december 1-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. julius 5.) (kinai nyelv?)  
  26. ↑ Chen, Jie. ? 故?曾有多?可?改造方案 (Several horrifying reconstruction proposals had been made for the Forbidden City) ”, Yangcheng Evening News , Eastday , 2006. februar 4.. [2019. majus 27-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. majus 1.) (kinai nyelv?)  
  27. ↑ Wang, Jun. ? Forbidden City reconstruction plans ”, Guangming Daily , 2006. szeptember 1.. [2007. szeptember 30-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  28. ↑ Xie, Yinming, Qu, Wanlin. ? “文化大革命”中?保?了故? (Who protected the Forbidden City in the Cultural Revolution?) ”, CPC Documents , People Net , 2006. november 7.. [2011. majus 19-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  29. ↑ Imperial Palace of the Ming and Qing Dynasties " (Official Document) ]. (Hozzaferes: 2011. januar 28.)
  30. ↑ UNESCO World Heritage List: Imperial Palaces of the Ming and Qing Dynasties in Beijing and Shenyang . (Hozzaferes: 2010. november 27.)
  31. ↑ Palace Museum: Forbidden City restoration project website . [2007. aprilis 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. november 27.)
  32. ↑ ? ?丘露薇：星巴克???的故?？(Luqiu Luwei: How did Starbucks get into the Forbidden City) ”, People Net , 2007. januar 16.. [2011. julius 19-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. julius 25.) (kinai nyelv?)  
  33. ↑ Mellissa Allison. ? Starbucks closes Forbidden City store ”, The Seattle Times , 2007. julius 13. (Hozzaferes: 2007. julius 14.)  
  34. ↑ Reuters. ? Starbucks brews storm in China's Forbidden City ”, CNN , 2000. december 11.. [2007. majus 2-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2007. majus 1.)  
  35. ↑ ? Two stores inside Forbidden City refuse entry to Chinese nationals ”, Xinhua Net , 2006. augusztus 23. (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  36. ↑ Palace Museum: Virtual Forbidden City . [2010. december 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. november 27.)
  37. ↑ ? 北京?立城市?展?? 重塑7.8公里中?? (Beijing to establish civic development network; Recreating 7.8km central axis) ”, People Net , 2006. majus 30.. [2018. oktober 29-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  38. ↑ Pan, Feng. ? 探秘北京中?? (Exploring the mystery of Beijing's Central Axis) ”, Science Times , Chinese Academy of Sciences , 2005. marcius 2.. [2007. december 11-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2010. november 27.) (kinai nyelv?)  
  39. ↑ Yang, i. m. 25. o.
  40. ↑ a b p. 32, Yu (1984)
  41. ↑ a b c p. 25, Yu (1984)
  42. ↑ p. 33, Yu (1984)
  43. ↑ Polonyi Peter, i. m. 128. o.
  44. ↑ a b c Polonyi Peter, i. m. 130. o.
  45. ↑ a b p. 49, Yu (1984)
  46. ↑ p. 48, Yu (1984)
  47. ↑ p. 253, Yu (1984)
  48. ↑ A Palota Muzeum: 太和殿 (Hall of Supreme Harmony) (kinai nyelven). [2007. junius 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 17.)
  49. ↑ Palota Muzeum: 中和殿 (Hall of Central Harmony) (kinai nyelven). [2007. majus 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 17.)
  50. ↑ Palota Muzeum: 保和殿 (Hall of Preserving Harmony) (kinai nyelven). [2007. szeptember 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 17.)
  51. ↑ p. 70, Yu (1984)
  52. ↑ p. 213, Yu (1984)
  53. ↑ p. 73, Yu (1984)
  54. ↑ p. 75, Yu (1984)
  55. ↑ p. 78, Yu (1984)
  56. ↑ a b c d e Polonyi Peter, i. m. 131. o.
  57. ↑ p. 51, Yang (2003)
  58. ↑ pp. 80-83, Yu (1984)
  59. ↑ a b China Central Television, The Palace Museum.  Gugong: "III. Rites under Heaven "  [Documentary]. China: CCTV.
  60. ↑ p. 121, Yu (1984)
  61. ↑ Polonyi Peter, i. m. 132. o.
  62. ↑ p. 87, Yu (1984)
  63. ↑ p. 115, Yu (1984)
  64. ↑ World Monuments Fund ? Juanqinzhai-Qianlong-garden projekt (angol nyelven). (Hozzaferes: 2011. januar 19.)
  65. ↑ p. 176, Yu (1984)
  66. ↑ p. 177, Yu (1984)
  67. ↑ pp. 189-193, Yu (1984)
  68. ↑ The Palace Museum: Yin, Yang and the Five Elements in the Forbidden City (kinai nyelven). (Hozzaferes: 2007. julius 5.)
  69. ↑ The Palace Museum: Hall of Supreme Harmony (kinai nyelven). (Hozzaferes: 2007. julius 5.)
  70. ↑ Steinhardt, Nancy Shatzman (1986. Dec). ? Why were Chang'an and Beijing so different? ”. The Journal of the Society of Architectural Historians 45 (4), 339?357. o. DOI : 10.2307/990206 . (Hozzaferes: 2008. december 25.)  
  71. ↑ http://www.china.org.cn/english/features/museums/139293.htm
  72. ↑ Polonyi Peter, i. m. 134. o.
  73. ↑ Wen, Lianxi (ed.). 故?物品点??告 [Palace items auditing report] . Beijing: Caretaker Committee of the Qing Dynasty Imperial Family. Reprint (2004): Xianzhuang Book Company (1925). ISBN 7-80106-238-8  
  74. ↑ ? 北京故??台北故? ?的文物藏品多？ (Beijing Palace Museum and Taipei Palace Museum: which collection is bigger?) ”, Guangming Daily , Xinhua Net , 2005. januar 16. (Hozzaferes: 2007. julius 5.) (kinai nyelv?)  
  75. ↑ The Palace Museum . China.org, 2005. majus 1.
  76. ↑ Jackie Craven: Forbidden City in Beijing, China . About.com: Architecture. [2010. december 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 22.)
  77. ↑ ? Palace Museum puts its house in order ”, China.org.cn , 2011. januar 27. (Hozzaferes: 2011. januar 27.)  
  78. ↑ a b c d The Palace Museum: Exibitions (angol nyelven). [2014. november 10-i datummal az / eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 28.)
  79. ↑ The Palace Museum: Ceramics in the Collection of the Palace Museum (angol nyelven). [2011. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 28.)
  80. ↑ Archivalt masolat . [2011. junius 12-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 26.)
  81. ↑ The 5th Avenue Theater: Our Historic Theater - 5th Avenue Theater . [2007. junius 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. januar 29.)
  82. ↑ 3 Days in Zhejiang: Hengdian Film Studios . Travel China Guide, 2007. junius 25. (Hozzaferes: 2011. februar 10.)
  83. ↑ Hengdian World Studios . crienglish.com, 2008. januar 15. [2011. februar 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. februar 10.)
  84. ↑ Turandot at the Forbidden City, Beijing 1998 . [2006. december 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. majus 1.)
  85. ↑ Marty Friedman - Interview by Space
  86. ↑ Jean-Michel Jarre lights up China . BBC, 2004. oktober 11. (Hozzaferes: 2007. majus 1.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Forbidden City cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a History of the Forbidden City cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Imperial City, Beijing cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Collections of the Palace Museum cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiltott_Varos&oldid=26306351 ”