A
Tihanyi-felsziget
a
Balaton
nagy
felszigete
, mely annak eszaki partjarol
Aszof?
tajan nyulik be a toba.
Magyarorszag
egyik legvaltozatosabb taja; itt hoztak letre az els?
tajvedelmi korzetet
.
[2]
Kozigazgatasilag a teljes felsziget
Tihanyhoz
tartozik,
[3]
legfontosabb kozutja a
71-es f?utbol
kiagazo es ugyanabba vissza is torkollo
7117-es ut
.
A felsziget atlagosan 2
km
szeles, es tulnyomoan
mocsaras
foldnyelv kapcsolja a szarazfoldhoz, mely foldnyelv csak 6
meterrel
emelkedik a to szintje fole. Maga a felsziget 5 km hosszu es legnagyobb szelessege 3,5 km.
A Tihanyi-felsziget terkepe
Partjait meredek dombsor alkotja, mely az egesz felszigetet ovezi es legmagasabb csucsaiban (Csucshegy 235 m, Ovar 214 m, Harmashegy 212 m) 120-130 meternyire emelkedik a Balaton szintje fole.
Ezek a hegyek egy volgykatlant vesznek korbe, amelyet egy harantos emelkedes ket melyedesre oszt; egyik a
Bels?-to
(131 m) kozvetlenul
Tihany
mellett, a masik a mocsaras
Kuls?-to
(116 m).
A felsziget k?zete
homokk?
, tufa-vulkan tevekenyseg
[4]
soran
bazalt
kiomlesekor a felszinre kerult
tefra
megszilardult es cementalodott bazisos, vulkani tormelekes k?zete a
bazalttufa
(Tihanyban az Ovar eszaki oldalan a Baratlakasoknal jol lathato ez a puha es faraghato k?zet)
[5]
es kovas
meszk?
.
A Tihanyi-felsziget deli resze legifoton
Tihany, Csucshegy - legi felvetel
A
Balaton
tektonikai sullyedesekkel keletkezett mintegy 25 ezer evvel ezel?tt. Ebbe nyulik be a Tihanyi-felsziget, amely a tavat ket medencere osztja. A taj arculatat a vulkanikus er?k evmilliokkal ezel?tt alakitottak ki, amelyr?l napjainkban a ket oriasi meret?
kaldera
tanuskodik. E kratermaradvanyokban alakult ki ket lefolyastalan to, a Bels?-to es a Kuls?-to. A vulkanikus utotevekenyseg soran feltor? h?forrasok tobb mint szaz
gejzirkupot
formaltak a felsziget teruleten, kozuluk legszebb az
Aranyhaz
.
A felsziget alapjat a
Pannon-tengerb?l
szarmazo uledekek, homok- es agyagretegek alkotjak. A pannon uledekek folott kulonboz? vastagsagu vulkanikus retegek fekszenek, ezek teszik ki a felsziget f? tomeget. A t?zhanyok tevekenyseget a kes?bbiekben hevforrasos utovulkani m?kodes kovette.
Balatoni kecskekorom
[
szerkesztes
]
A balatoni kecskekorom a kiedesed? viz? pannoniai beltoban mintegy 5 millio eve elt
Congeria ungula caprae
nev? kagylo lekoptatott maradvanyainak nepies elnevezese. A
miocen
es
pliocen
id?szakban a mai
Karpat-medence
teruleten a
Pannon-tenger
helyezkedett el, a kiedesed? tenger vizeben keves allatfaj elt, de ezek hihetetlen tomegben, leggyakoribb volt kozottuk a Congeria ungula caprae nev? kagylo, az ugynevezett kecskekorom. A Tihanyi-felsziget kornyeken a hullamok megtamadtak a partokat, alamostak, kimostak a retegekb?l a Congeria-kagylo hejat, mely a hullamzas koptato hatasa reven vette fel a kecskekorom format. Nagy szamban kerultek el? az Akaszto-domb alatt a Godrosben es a Feher-parton.
[6]
A tihanyi kecskekorom azonban nem csak
Tihanyban
, hanem a
Balaton
deli partjan is tobbfele megtalalhato: peldaul
Szantodon
es
Fonyodon
.
A balatoni kecskekorom ma mar igazi latvanyossag.
Az
Apati-hegy
a
kalderaperemnek
a Kuls?-tohoz legkozelebb es? egysege. Eszaki oldalan lathato a helyreallitott
Apati-templomrom
, jelezve az egykori Apati telepules helyet. Az Apati-hegy a felsziget egyik legertekesebb el?helye. A hegytet?n a reszben masodlagos gyepekben egesz sor mediterran-szubmediterran noveny el, koztuk a
vet?virag
, az
?szi csillagvirag
, a
borzas szulak
, a
hartyas galambbegy
. Tobb
arvalanyhaj
-faj talalhato meg a teruleten, valamint
toviskes lucerna
es
torpe n?szirom
is el?fordul. A keleti oldal sziklain virit a
cseh-tyuktarej
, a
pannon madarbirs
es a
bokros koronafurt
. A delszaki klima a rovaroknak is kedvez?, a hazankban ritka nagy termet? mediterran
kabocafajok
, az orias enekes kaboca es a mannakaboca is szep szamban el itt.
Az Apati-hegy deli oldalan talalhato a felsziget egykori
hires levendulasainak
maradvanya. A
levendulatovek
telepiteset
1924
-ben kezdtek, s a negyvenes evekre kozel szaz hektaros ultetveny alakult ki. A kes?bbiekben mandulafakat is ultettek, a terulet kett?s hasznositasuva valt. A hatvanas evekben felhagytak a m?velessel, s a levendulas java reszet sz?l?vel telepitettek be, a maradek mintegy husz hektaron pedig megindult a beerd?sodes. A kilencvenes evek kozepet?l a Nemzeti Park megkezdte a cserjek visszaszoritasat. A fasszaruak rendszeres irtasaval, legeltetessel tartjak fenn a regi levendulast. A m?veles felhagyasa ota az eredeti novenyzet reszben visszatert.
A
Bels?-to
A
Csucs-hegy
?
Nyereg-hegy
vonulat
A
Nyereg-hegy
a Csucs-hegyet az Apati-heggyel osszekot? keskeny, sziklas gerinc, melyr?l csodalatos panorama nyilik a
Balaton-felvidek
, a Balaton deli medenceje es a
Bozsai-obol
fele. A felsziget egyik legertekesebb foldtani kepz?dmenye ez az ek alaku hegygerinc. A bazalt-vulkanossag utom?kodesenek hatasara forro viz aramlott az egykori felszinre. A kisebb-nagyobb melegviz? tavakban novenymaradvanyokat ?rz? tavi hidrokvarcit es vekony lemezes, kovas meszk? kepz?dott. A meszk? lemezek szeszelyesen gy?rt formaja az egykori viz- es keregmozgasok eredmenye.
A heves utovulkani tevekenyseg hatasara egesz sor gejzirkup alakult ki a felszigeten, ezek egyike lathato a
Csucs-hegyen
. A forraskup es a feltor? forro viz vajta kurt? ma is szepen lathato a felsziget legmagasabb pontjan (235 m). A kupszer?en kiemelked? sziklak lemezes hidrokvarcitbol, kovas meszk?b?l es tomeges gejziritb?l allnak.
A felsziget peremenek hegyeit nagyreszt erd? boritja, ezek legszebbje a delnyugati oldalon fekv?
Szarkadi-erd?
. Jellemz? faallomanya a cseres?kocsanytalan tolgyes, melybe molyhos tolgy, viragos k?ris, mezei juhar es mezei szil elegyedik. Nehany kulonleges tolgy is el itt, igy olasz tolgy, ennek a molyhos tolggyel alkotott termeszetes hibridjei, valamint a kocsanytalan tolgy egyik szarazsagt?r? valtozata, a sokmagvu tolgy. A gazdag cserjeszint alatt sok ertekes lagyszaru noveny el, koztuk a vedett
biboros kosbor
es a
nagyezerjof?
. A Szarkadi-erd? allatvilaganak jellegzetes tagja a vedett nagy
h?scincer
, a
szarvasbogar
, az ejszakai lepkek kozul pedig a
tolgyfa-szender
. A mohos fatorzsek toveben rabukkanhatunk az apro termet? pettyes g?tere es a barna asobekara. A Szarkadi-erd? jellemz? hull?faja az
erdei siklo
, termetesebb peldanyai a ket meteres hosszusagot is elerhetik. A sokfele fafajbol allo, vegyes koru erd? valtozatos el?helyet kinal az enekesmadaraknak, nagy test? harkalyfajok ?
fekete harkaly
, szurke es
zold kull?
? nagy szamban figyelhet?k meg a teruleten, valamint a bubosbankak es
seregelyek
,
karvalyok
, erdei fulesbaglyok. Jellemez? allatfajok meg a
mogyoros pele
es az apro durvavitorlaju deneverek. A Szarkadi-erd? deli reszen, a mai rev folott talalhato az egykori
Ujlak
telepules templomanak romja.
A Szarkadi-erd? es a Bels?-to kozott elterul?
Gejzirmez?
sziklakepz?dmenyei mintegy harom millio evvel ezel?tt, a foldtorteneti negyedid?szakban keletkeztek. A bazaltvulkanossagot kovet? vulkani utom?kodes soran e teruleten m?kodott a legtobb hevforras. Az itt kialakult forraskupok kozul a legnagyobb az
Aranyhaz-gejzirkup
, mely nevet a tomegesen ratelepedett sarga szin? zuzmorol kapta. Az utovulkani kepz?dmenyek kimagaslo szama es kulonleges megjelenesi formaja volt az egyik dont? erv amellett, hogy a felsziget elnyerje az Europa Diplomat. A Harmashegyi-kup tetejer?l csodalatos kilatas nyilik a Bels?-tora es az ?skozsegre, az Aranyhaz toveben pedig, egy regi pinceben, k?zetbemutato lathato.
A Bels?-to a falukozpont fel?l
A
Bels?-to
kozvetlenul a falu kozeleben talalhato. A
Balaton
szintjenel 25 meterrel magasabban helyezkedik el,
[2]
a vulkani erupcio lesullyedt kalderajaban. Egykor gazdag noveny- es allatvilagarol volt hires. Az elmult evtizedekben azsiai novenyev? halfajok betelepitesevel az eredeti novenyzetet teljes egeszeben kipusztitottak, s az ott feszkel? madarak tulnyomo resze is a Kuls?-tora telepedett at. A taplalekul szolgalo novenyzet elt?nese utan aztan a betelepitett halfajok is kipusztultak, s azota a vegetacio lassan ismet meger?sodik. A Bels?-to ma kedvelt horgaszterulet.
A Kis-erd?-tet?
A felsziget kozponti reszen, a Kuls?- es a Bels?-to kozott emelked?
kalderaperem
-maradvany. A vulkani m?kodes soran letrejott
bazaltsziklakat
a kes?bbi foldmozgasok kibillentettek eredeti helyzetukb?l. A szel a puhabb k?zetanyagot elbontotta, a szilardabb kot?anyagu retegek azonban ellenalltak a pusztito er?knek. Igy jottek letre az itt lathato ?szelmarta sziklak”. A hegy tetejet sziklagyep es pusztafuves lejt?sztyepp boritja, oldalain cserszomorces ? molyhos tolgyes bokorerd? fut korul.
A
Kuls?-to
a felsziget egykori vulkanjanak f?kratereben keletkezett, er?sen feltolt?dott, sekely to, a tengerszint felett 116 m magassagban. Az 1800-as evek elejen levezet? csatornakat astak, hogy a to vizet az
Aszof?i
-seden keresztul a
Balatonba
vezessek. A lecsapolt teruletet kaszalokent hasznositottak.
1976
-ban az akkori termeszetvedelmi hatosag vette at a terulet kezeleset. A levezet? csatorna lezarasaval ekkor kezd?dott meg a to eredeti allapotanak visszaallitasa. Az azota eltelt harom evtized alatt a vizi novenyzet teljesen visszatelepult, s megjelentek a vizes el?hely jellegzetes allatfajai is. Gazdag a vizhez kot?d? rovarvilag, kulonosen sok ritka szitakot?faj talalta itt meg eletfelteteleit. Nagyszamu ketelt? es hull? el a toban, a
mocsari tekn?s
allomanya kiemelked?. A madarak kozul a
nyari lud
, a
bolombika
vagy a
barna retiheja
hosszabb ideje kolt itt, az utobbi evekben pedig a
nagy kocsagok
voros es
szurke gemek
nagy kolt?telepe jott letre.
A felszigetet keleti oldalrol hatarolo markans gerinc, a
Balaton
fele nez? fest?i bazalttufa-alakzatokkal, tetejen fut vegig a Balaton-kornyek legszebb vaskori foldsanc-maradvanya.
Az egykori foldvar maradvanyai kozeleben un. pannon-gyepek talalhatok, bennuk tavasszal a
kisfeszk? hangyabogancs
, a
nagy pacsirtaf?
es a
tavaszi herics
csoportjai, ?sszel a
csillag gerepcsin
lila viragtomege diszlik. Itt el a hazankban csak ket helyen el?fordulo
nyugati ajtoscsiga
is. Az Ovar keleti oldalan a 20 meter magas
bazalttufa
-sziklaba vajt barlangok sorozata huzodik, ezek a
Baratlakasok
. Egykor azok a bazilita szerzetesek keszitettek es laktak, akiket
I. Andras
kiralyunk felesege hozott magaval a
Kijevi Nagyfejedelemsegb?l
, Kr. u.
1050
korul.
1994
-ben a sziklafalat es a meg meglev? cellakat stabilizaltak, helyreallitottak. Az egykor itt elt szerzetesekr?l kapta nevet a felsziget egyetlen felszinre bukkano retegforrasa, a kozeli Orosz-kut. (Ma gyakrabban hasznaljak a
Cyprian-forras
elnevezest.)
Balatoni panorama a tihanyi Rege kavezo teraszarol
A noveny- es allatvilag ritka ertekei a viszonylag enyhe, mediterran jelleg? tihanyi klimanak koszonhetik jelenletuket. A szaraz, molyhostolgyes- viragosk?rises- cserszomorces erd?k kulonosen ?sszel fest?iek. A felsziget ritka feszkel? madara a delies elterjedes?
fuleskuvik
, az
enekes
es
mannakabocak
is ezekben az erd?kben elnek.
Apati templomrom
A szaraz pusztafuves lejt?sztyeppekben tobb szubmediterran ritka, vedett noveny talalhato (
vet?virag
,
?szi csillagvirag
,
borzas szulak
,
hartyas galambbegy
). A hajdan jobban legeltetett pannon ?sgyepek mara kezdenek spontan visszaerd?sulni, peldaul az Ovar oldalaban. Az aktiv tajkezeles modszerekent, a Csucs-hegy alatt 1990-ben letesitett, tajba ill? nadfedeles birkahodaly lakoival (fekete
rackak
es
merinok
) tartja karban a termeszetvedelem az elhanyagolt tihanyi legel?ket.
Kulonlegesen gazdag a felsziget melegkedvel? rovarfaunaja is (kozel 1000 faj). A lepkek kozel 800 faja el
Tihanyban
, koztuk tobb igen ritka faj (
szurke medvelepke
, pusztai
piros bagolylepke
,
lapi araszolo lepke
). Erdekes a felsziget Balatonra letor? meredek homokos-agyagos partjainak foldi meh- es darazsfaunaja (
orias kurtos darazs
,
lopodarazs
,
falu bundasmeh
) is.
A felszigetet
1952
-ben nyilvanitottak vedette, ez volt az els?
tajvedelmi korzet
az orszagban. Terulete ma 1562 ha, ebb?l 195 ha fokozottan vedett.
[2]
Ket fokozottan vedett resze a
Bozsai-obol
es a
Kuls?-to
. Ma a
Balaton-felvideki Nemzeti Park
kezeleseben all. 2003. julius 1-jen
Tihany
az Europa Tanacstol megkapta az
Europa Diploma
dijas terulet kituntetest.
1990
-ben a
Csucs-hegy
alatt birkahodalyt alakitottak ki, hogy legeltetessel tartsak karban az elhanyagolt legel?ket. A baratlakasokat
1993
-ban allitottak helyre.
[2]
2011
-ben nyilt meg a
Bels?-to
partjan a nemzeti park latogatokozpontja, a
Levendula Haz
.
[7]
A tihanyi apatsag legi felvetelen
Az indulopontja a
Sajkod
melletti Apati-templomromnal van, innen az
Apati-hegyen
, a
Nyereg-hegyen
es a
Csucs-hegyen
keresztul a szarkadi-erd?be, majd a gejzirmez? es az
Aranyhaz
erintesevel az ?skozsegbe vezet. Onnan a Kiserd?-tet?-Ovar-Baratlakasok utvonalon a tihanyi hajoallomasra visz. A tanosvenyen 7 megallot alakitottak ki, ezek egy-egy nevezetesseghez kot?dnek. A tanosveny nevet
id. Loczy Lajosrol
, a kivalo magyar geologusrol, geografusrol kapta, aki a teruletet sokaig vizsgalta, a Balaton-kutatasainak ket evtizedes eredmenyet
A Balaton tudomanyos tanulmanyozasanak eredmenyei
c. m?ben tettek kozze.
[8]
A felszigeten
I. Andras kiraly
1055
-ben
bences
apatsagot alapitott. A
11
?
12. szazadban
valoszin?leg
Kijev
kornyeker?l erkezett
keleti ritusu
szerzetesek eltek az
Ovar
Balaton fel?li oldalanak tufasziklaiba vajt
baratlakasokban
. A bences apatsag mai helyen a
18. szazadig
vegvar allt, melyet a torok nem tudott bevenni.
[2]
A felszigeten ma csak egy kozseg,
Tihany
talalhato; hajdan meg ket falu (Apati es Ujfalu) allott ott, de ezek elpusztultak es lakosaik
Somogyba
es
Zalaba
koltoztek.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]