Thomas Tallis
Thomas Tallis
Eletrajzi adatok
Szuletett	1505 [1] Kent
Elhunyt	1585 . november 23. (79-80 evesen) Greenwich [2]
Sirhely	St Alfege Church, Greenwich
Palyafutas
M?fajok	koruszene
Hangszer	orgona
Tevekenyseg	zeneszerz?
Thomas Tallis alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Thomas Tallis temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Thomas Tallis ( 1505 k. ? 1585 . december 3. ) angol zeneszerz?.

?As he did live, so also did he die,
in mild and quiet sort (O happy man!);
To God full oft for mercy did he cry,
wherefore he lives, let death do what it can.”

?Szelid es csendes volt, mig e foldon elt,
igy erte ?t a veg (o, boldog, kit ily sors talalt)
S mert Istenhez konyorgott kegyelemert
Orok elet varja ?t, s legy?zi majd a halalt.”
Forditas: Nemes Krisztian

Elete [ szerkesztes ]

Bar Thomas Tallis vitathatatlanul az angol egyhazi zene egyik legnagyobb alakja, szemelyer?l szinte csak annyit tudunk, amennyit sirfeliratanak utolso ket sora elarul ? csendes, istenfel? ember volt.

Zeneje azonban ennel lenyegesen tobbr?l tanuskodik. A korabeli Anglia politikai es vallasi legkore joval kiszamithatatlanabb volt, mint manapsag. Egy-egy uj uralkodo tronra lepesevel ? Thomas Tallisnak negyhez is szerencseje volt ? az allamvallas is minduntalan uj szinezetet oltott. Az epp hatalmon lev? uralkodoi elit a katolicizmus es a protestantizmus kozott ingadozva hol egyik, hol masik iranyba billentette a merleg nyelvet, mig hosszas harcok aran vegul az utobbi kerekedett felul. Az ?Egy Igaz Hit” vedelme mindket vallas oldalan szamos aldozattal jart, a kiralyok es kiralyn?k pedig minduntalan hituk szerint koveteltek maguknak h?seget ? ahogy az altaluk rendelt liturgikus zene is az eppen aktualis hitvallas szerint valtozott. Mindebb?l ket kovetkeztetes teljes bizonyossaggal levonhato Tallis szemelyet illet?en: egyfel?l a komponista felt?n? kreativitasa, masfel?l paratlan alkalmazkodokepessege. Legtobb szerzemenye inkabb borongos, meditativ hangvetel?, ugyanakkor olykor egeszen paratlan technikai keszsegr?l tesz tanubizonysagot. A 40 szolamu Spem in alium ? ami feltehet?en I. Erzsebet 40. szuletesnapjara keszult ? kaprazatos zenei szovete talan a legjobb es legismertebb peldaja ennek.

Magarol az emberr?l azonban keveset tudunk. Szuletesenek id?pontja homalyba vesz, meg a legkivalobb zenetudosok is csupan a bizonytalan 1505 koruli terminussal elnek. Zenei neveltetese sem ismert, bar feltetelezhet?en korista fiu lehetett valahol (sokak szerint a Chapel Royal korusaban enekelt), hisz akkoriban a legtobb komponista igy sajatitotta el a kor zenei nyelvezetet.

Zenei palyajanak kezdetet jelz? els? biztos datum 1532 , Tallist ekkor neveztek ki a Doveri bences kolostor orgonistajanak. 1537-ben mar a londoni St. Mary-le-Hillben jatszott, majd a Waltham-apatsagban, mig aztan 1540-ben, VIII. Henrik uralkodasa alatt elbocsatottak az allasabol. A munka nelkul maradt Tallis csak egy evvel kes?bb tudott ujra elhelyezkedni, 1541-ben a canterburyi katedralis kantora lett. Vegul a kiraly szolgalataba allt, es 1543 -ban elnyerte a ?Chapel Royal Gentleman”-je cimet. Enekelt a Chapel Royallal, orgonan jatszott, segitett a korus iranyitasaban, es tovabbra is komponalt. 1552 korul megn?sult, es velhet?en ugyanabban az evben maga melle vette tanitvanykent az ifju William Byrdot , akivel kozosen 1575-ben kizarolagos jogot szerzett a kottanyomtatasra Angliaban. 1585-ben bekovetkezett halalaig a Chapel Royalnal maradt. Tallis minden ketseget kizaroan mar a Chapel Royal-korszak el?tt is komponalt, am zenei karrierjenek valodi kezdetet az uralkodoi szolgalat jelzi, es ennek koszonhette, hogy az angol egyhazi zene els? szamu szerz?jeve valhatott. Thomas Tallis a katolikus es a protestans liturgikus zenenek egyarant kiemelked? mestereve valt. Bar katolikusnak szuletett, ugy t?nik, megmenekult az uldoztetesekt?l, s?t Anglia uj egyhazanak vezet? komponistaja lett. A katolikus egyhaz szamara irt latin nyelv?, polifon vokalis zeneben eppoly maradandot alkotott, mint az uj anglikan egyhaznak keszult, angol nyelv?, tiszta homofon muzsikaban, mely utobbiak kozul szamos m?ve ma is gyakran felhangzik a liturgiakon.

Meglehet, Tallis pragmatikusan viszonyult koranak vallasi kuzdelmeihez, m?veszete azonban ketsegkivul olyan magas fokon allt, hogy a kortarsak es az utodok is peldakent, mercekent tartottak szamon. Eppen ezert volt kepes darabjaival az akkori katolikusoknak es protestansoknak egyarant megfelelni, s zenejenek talan ugyanezert van uzenete korunk emberehez is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szabolcsi Bence ? Toth Aladar :  Zenei lexikon   III. (O?Z). F?szerk. Bartha Denes. Atd. kiadas. Budapest: Zenem?kiado. 1965.
• John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiado, Budapest, 2006.
• Meszaros Peter: Az Arpa d'Or es a Discantus Enekegyuttes Tallis szuletesenek 500. evforduloja alkalmabol megrendezett koncertsorozatanak szovegkonyve.