한국   대만   중국   일본 
Theresianum (Becs) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Theresianum (Becs)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Theresianum
Orszag Ausztria
Telepules Becs
Elhelyezkedese
Theresianum (Bécs)
Theresianum
Theresianum
Pozicio Becs terkepen
e. sz. 48° 11′ 35″ , k. h. 16° 22′ 16″ Koordinatak : e. sz. 48° 11′ 35″ , k. h. 16° 22′ 16″
A Theresianum weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Theresianum temaju mediaallomanyokat.
Maria Terezia csaszarn? udvaroncai koreben
Georg Matthaeus Vischer: A becsi Favorita palota 1670-es evek
A Theresianum latkepe az akademia parkja fel?l
?Theresianum” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Theresianum (egyertelm?sit? lap) .

A Theresianum (eredetileg Collegium Theresianum , majd Theresianische Akademie) egy, Maria Terezia f?hercegn? , csaszarne nevet visel? nevel?intezet, akademia volt Becsben , eredetileg nemes szarmazasu ifjak nevelesere, amely 1938 -ig allt fenn. 1767 -ben Vacott is letrehoztak egy Theresianum nev? intezetet, amely a becsi mintat kovette. Ma egy maganiskola m?kodik Becsben az epuletben (Offentliches Gymnasium der Stiftung Theresianische Akademie) .

Magyar elnevezese [ szerkesztes ]

A Theresianum mellett valaha Terez-akademia (pl. A Pallas nagy lexikona szerint) volt a neve, neha Terezianum neven is emlegetik. (A ?Therezianum” vagy ?Therezianum” irasmodok helytelenek.)

Az akademia parkja ma

Az epulet [ szerkesztes ]

A nevel?intezet Becs mai 4. keruleteben a Favorita palotaban nyert elhelyezest, amelynek el?dje elpusztult az 1683 . evi torok ostrom alatt; az epuletet 1687 es 1690 kozott Lodovico Ottavio Burnacini (wd) tervei szerint, barokk stilusban epitettek ujja. Az iskolanak ma is 50 000 m² (5 hektar ) terulet? parkja van.

Alapitasa [ szerkesztes ]

A Collegium Theresianum letrejottet az 1746 . februar 24-en alairt szerz?dessel rendelte el az osztrak jezsuita rendtartomany kezdemenyezesere a Habsburg csaszari udvar. [1] A nevel?intezet 1746 novembereben nyilt meg a jezsuita atyak vezetese alatt. Kezdetben csak fizet? nemes novendekeket vettek fel evi 100 arany osszeg? ?tartasdij” mellett. Megnyitasakor a Collegium Theresianum huszonnegy tanulot fogadott be, a nevsorban ket magyar nemesifjuval, Niczky Jozseffel es grof Perenyi Andrassal . Maria Terezia 1749 . december 30-an kelt alapitoleveleben kizarolag nemesifjak reszere 10 alapitvanyi helyet szervezett, es addig is, amig erre felhasznalhato egyhazi javadalmakat bocsathat az intezet rendelkezesere, ideiglenesen kincstari javadalmazast biztositott, azzal a kikotessel, hogy az intezet orokke az ? nevet viselje, es annak szervezetet az ? es utodai beleegyezese nelkul ne valtoztathassak meg. Nem sokkal ezutan az intezet mar negy (egy magyar, harom osztrak) meguresedett egyhazi javadalom birtokaban volt; ezekkel, valamint maganszemelyek altal es a Magyarorszag javara tett ujabb alapitasokkal egyutt az alapitvanyi helyek szama 178-ra emelkedett. Alapitasatol 1772 -ig 724 diakja kozott 117 magyar volt. [2] A jezsuita akademiakhoz hasonloan a Theresianum tanrendje harom szintb?l allt: grammatikabol, humaniorabol (latin-gorog irodalomelmelet es irodalomtortenet, a humanistak szerint e tanulmanyok humanior ra, ?emberiesebbe” teszik a novendekeket) es filozofiabol. A csaszari udvar keresere azonban harom-, majd kes?bb negyeves jogi studium is helyet kapott a kepzesben. Az akademian az 1770-es evek vegeig a Habsburg Birodalom legnevesebb tudosai tanitottak.

1773 -ban az egyetemet m?kodtet? Jezus Tarsasaga (Societas Jesu) katolikus szerzetesrend feloszlatasat itt, az akademia epuleteben hirdettek ki, ami a jezsuitak szamara nagy csapast jelentett. 1783-ban a Theresianumot II. Jozsef feloszlatta es az epuleteben mernoki akademiat nyittatott. 1797 -ben II. Ferenc ujra megnyitotta a Theresianumot es a piaristakra bizta a m?kodteteset. [3]

Celjai [ szerkesztes ]

  • A Maria Terezia-fele alapitvanyok szerint az intezetnek kett?s celja volt: megkonnyiteni a nemeseknek, hogy fiaik magasabb m?veltseghez jussanak, es a kozszolgalat szamara kivalobb ferfiakat nevelni. Eredetileg csak a kes?bbi gimnazium keretebe tartozo tantargyakat tanitottak; kes?bb azonban a modern nyelveket es jogi tanulmanyokat is felolelte az oktatas, es az intezet akademia elnevezest nyert. A gimnaziumi tanulmanyok befejeztevel a novendekek a jogi tanfolyam els? es masodik eveben mint bentlakok jartak a Becsi Egyetemre ; a jogi tanfolyam harmadik es negyedik evet a magyar novendekek a Pesti Egyetemen vagy fels?bb engedellyel mas, de feltetlenul magyar jogi tanintezetben voltak kotelesek vegezni.
  • Az intezetnek eredetileg kizarolagosan nemesi jelleget I. Ferenc Jozsef 1849 . szeptember 29-en megszuntette. Ett?l fogva polgari realgimnazium volt, amely a Monarchia f?tisztvisel?i utanpotlasanak nevelesere szolgalt.
  • A gimnaziumi tanulok az Ausztriaban kotelez? tanterv szerint nyertek oktatast es tettek le az erettsegit; a magyar novendekek ezenfelul magyar nyelv es irodalomtortenetb?l, Magyarorszag foldrajzabol es torteneteb?l kulon magyar nyelv? oktatast kaptak, es e targyakbol kotelesek voltak erettsegi vizsgat is tenni. Az alapitvanyos novendekeket mellekkoltsegek cimen legfeljebb evi 200-300 Ft-tal terheltek. Az onkoltseg?ekert evi 1500 forintot kellett fizetni. Ennek fejeben az intezet minden tantargy oktatasarol es teljes ellatasrol maga gondoskodott. Mint nevel?intezet az osztrak kozoktatasugyi miniszter f?hatosaga alatt allt. A magyar erdekeket a magyar kiralyi kozoktatasi miniszter javaslatara a kiraly altal kinevezett magyar kormanybiztos kepviselte. A magyar kozalapitvanyi helyek szama a 19. szazad vegeig osszesen 31 volt, a kiraly azonban 1896 . marcius 17-en kelt elhatarozasaval, Magyarorszag ezredeves fennallasanak emlekere ot uj magyar teljes alapitvanyi es tiz, egyenkent 500 forinttal segelyezend? felfizeteses hely szervezeset rendelte el. A regebbi alapitvanyi helyekre csakis katolikus, a Ferenc Jozsef es Rudolf tronorokos nevet visel? alapitvanyi helyekre barmelyik bevett kereszteny hitfelekezethez tartozo ifjak palyazhattak, ha magyar allampolgaroknak Magyarorszagon szuletett fiaik voltak. Az alapitvanyi es felfizeteses helyeket a kiraly adomanyozta a kozoktatasugyi miniszter javaslatara. Az intezetben mindenkor ket magyar szuletes?, a magyar nyelvben teljesen jartas tanitot, valamint ket ugyanilyen nevel?t (praefectus) kellett alkalmazni. A novendekek el?meneteler?l az akademia igazgatosaga minden felev befejezese utan 14 napon belul koteles volt a magyar kiralyi kozoktatasugyi miniszternek jelentest tenni. Az 1894?95-i tanevben 36 alapitvanyos es 31 fizet? magyar novendeke volt az intezetnek.

A 20. szazadban [ szerkesztes ]

  • A 20. szazad elejen az intezetet a bataszeki foldbirtok jovedelmeb?l tartottak fenn. Magyar novendekek 1920 utan is jartak ide; tanulmanyaikat allami osztondijjal tamogattak.
  • Az eredeti intezmeny 1938 -ban sz?nt meg.
  • Ma egy maganiskola m?kodik Becsben az epuletben (Offentliches Gymnasium der Stiftung Theresianische Akademie) .

Hires diakjai [ szerkesztes ]

Magyar oktatoi es diakjai [ szerkesztes ]

Ismert magyar oktatoi [ szerkesztes ]

Ismert magyar diakjai [ szerkesztes ]

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ Theodor Cicalek: Beitrage zur Geschicte des Theresianums. Mayer, Wien, 1872
  2. ↑ Fraknoi Vilmos: Szechenyi Ferenc
  3. ↑ Magyar katolikus lexikon - Theresianum

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Theresianum_(Becs)&oldid=26924398 ”