A
The New York Times
(
NYT
vagy
NY Times
) Arthur Ochs Sulzberger, Jr. altal
New Yorkban
kiadott, nemzetkozileg terjesztett
napilap
. A
The New York Times Company
tulajdona, mely tizenot masik lapot is kiad, tobbek kozott az
International Herald Tribune
-t es a
Boston Globe
-ot. Az
USA
-ban a legnagyobb nagyvarosi ovezethez kapcsolhato
ujsag
. A komoly, higgadt megjelenese es stilusa miatt
?Szurke Holgynek”
(?Gray Lady”)
becezett sajtotermekre sokan tekintenek ugy, mint az egyik leghitelesebb amerikai hirforrasra.
[4]
1851
-es alapitasatol napjainkig 130
Pulitzer-dijat
nyert, tobbet, mint barmely mas lap.
[5]
Nevet gyakran roviditik
The Times
-ra, akarcsak mas hasonlo nev? ujsagoket, mint a
londoni
The Times
vagy a
Los Angeles Times
. A cimlap bal fels? sarkaban talalhato az ujsag mottoja:
?Minden hir, ami megjelenesre erdemes”
(?All the news that's fit to print.”)
.
Az ujsag 1896 ota a Sulzberger csalad tagjainak iranyitasa alatt all.
Szerkezetileg az ujsag reszekre bonthato. Kulon reszben jelennek meg a hirek, a velemenyek, az uzleti elet, a m?veszetek, a tudomany, a sport es a stilus. A
Times
sok evig meg a hagyomanyos 8 oszlopos szerkezetben jelent meg, annak ellenere, hogy az ujsagok nagy resze attert a 6 oszlopos formatumra. A kes?bbiekben a
Times
is kovette ezt. A
Times
komolyan gondolta komoly es higgadt megjeleneset es a ?Szurke Holgyhoz” meltoan, az egyik legutolso ujsag volt, amelyik szines kepeket kozolt.
A
New York Times
tortenelme 1851. szeptember 18-an kezd?dott, amikor az ujsagiro es politikus
Henry Jarvis Raymond
, a Nemzeti Republikanus Bizottsag masodik elnoke, es
George Jones
korabbi bankar megalapitotta azt. A lap eredeti neve
New-York Daily Times
volt. Az eredeti 1 centes arral, a bemutato szam a lap korul terjed? spekulaciokat volt hivatott eloszlatni, melyek a lap helyzetet es szandekat kommentaltak.
?Konzervativaknak kell lennunk minden olyan esetben, amikor a konzervativizmus a kozjot szolgalja, es radikalisok leszunk mindenben, ami szerintunk radikalis hozzaallast es reformot kivan. Nem hiszunk abban, hogy a tarsadalomban valami vagy helyes vagy helytelen ? arra torekszunk, hogy ami jo azt megtartsuk es fejlesszuk, ami gonosz azt kiirtsuk vagy megreformaljuk.” ? idezet az els? szambol. A lap 1857-ben vette fel a
The New York Times
nevet. Eredetileg vasarnapot kiveve naponta jelent meg, de a polgarhaboru alatt a tobbi nagy napilappal egyutt elkezdtek kiadni a vasarnapi peldanyokat is. A napilap befolyasa nagyban n?tt 1870-71-ben annak koszonhet?en, hogy politikai beszamolokat adtak kozze ?Boss Tweed”, azaz
William Marcy Tweed Jr
-rol., New York allam egyik legbefolyasosabb politikus-uzletemberer?l, amivel lelepleztek es veget vetettek ?Tweed Ring” dominanciajanak
New York
politikai es uzleti eleteben. Mint kiderult, Tweed 40-200 millio dollart sikkasztott kozpenzb?l (mai erteke 1,5-2 milliard dollar).
Az
1880-as evekben
a
Times
felhagyott a republikanus jeloltek tamogatasaval es politikailag fuggetlenne nyilvanitotta magat, de 1884-ben tamogatta a demokrata
Grover Clevelandet
elnoki kampanya soran. Bar a
Times
sok olvasojat vesztette el, nehany even belul visszanyerte tamogatottsagat es befolyasat.
1896
-ban
Adolph Och
-nak, a
The Chattanooga Times
kiadojanak sikerult megszereznie a
New York Times
-t. A kovetkez? evben megalkotta a
Times
uj szlogenjet, ami a ?Minden hir, ami megjelenesre erdemes” ("All The News That's Fit To Print") volt. Ez hatalmas el?relepes volt a tobbi neves versenytars ujsaggal szemben, mint a
New York World
es a
New York Journal American
, melyekre a tulzasok es ertektelen hirek voltak jellemz?ek.
Och felugyelete alatt a
The New York Times
nemzetkozi piacra es hirnevre tett szerzett. 1904-ben, a
Times
fogadta az els? drot nelkuli (wireless)
taviron
leadott adast egy vizi utkozetr?l, amelyben az orosz flotta elpusztitasat jelentettek a port arthur-i csataban.
[6]
A jelentest a
Sarga-tengerr?l
kuldtek, a Haimun sajtohajorol, az orosz-japan haboru alatt. 1910-ben kezd?dott el a
Times
kiszallitasa
Philadelphiaba
. A
Times
els? transzatlanti kezbesitesere 1919-ben kerult sor, amikor is a lap megjelent
Londonban
is. 1919-ben a ?16 orai repul?gep-kiadas” (4 A.M. Airplane Edition) kerult kiszallitasra repul?geppel
Chicagoba
, igy az estere a republikanus gy?les tagjai kezeben lehetett. Az 1940-es evekben a lap kib?vitette a terjesztes szelesseget es elerhet?seget. 1942-t?l a keresztrejtveny rendszeresen a lap resze lett, ugy mint a divat rovat. A
Times
1946-ban kezdte meg a nemzetkozi terjesztest, aminek vege is lett 1967-ben, amikor csatlakozott a
New York Herald Tribune
es a
The Washington Post
tulajdonosaihoz, hogy egyutt adjak ki az
International Herald Tribune
-t
Parizsban
. 1946-ban a
Times
megvasarolt egy klasszikus radio adot, a WQXR-t, ami FM frekvenciatartomanyban sugarzott. Emellett, tulajdonosa lett a WQXR AM frekvenciatartomanyban sugarzott kistestverenek, a WQEW-nak. A kilencvenes evekben mindket csatorna gazdat cserelt.
A lap tartalmilag harom nagy reszre bonthato. Az els? reszben a hirek kaptak helyet, ezen belul a nemzetkozi, a belfoldi, a
washingtoni
(
Feher Hazi
hirek), az uzleti elet hirei, a technologiai hirek, a tudomanyos hirek, az egeszseg, a sport, a metro-resz (New York kulvarosai es azok kozeleben lev? nagyobb varosok regioja), az oktatas-neveles, az id?jaras es a nekrolog reszek. A masodik resz a velemenyeknek ad helyet, melyben az Editorial rovat, amelyben a
The New York Times
ujsagiroja fejti ki a velemenyet valamilyen id?szer? temaban. Egy hasonlo rovat is helyet kapott ebben a reszben, az ?Op-Eds” (opposite the editorial page), azaz a kuls? velemenyeknek fenntartott rovat, melyben egy magat megnevez? szerz? irasat publikaljak. Tehat a ket rovat abban ter el, hogy az Editorial rovat az ujsag egyik nevtelen irojanak a velemenye, ezzel szemben az Op-Ed ennek ellenkez?je, hiszen e rovat szerz?je minden esetben megnevezi magat, es a szerz? nem az ujsag szerkeszt?je. Az utolso rovat ebben a reszben a ?level a szerkeszt?nek”, amely egy olvaso velemenyet, reakciojat irja le az Editorial rovatban megjelent cikk kapcsan.
A harmadik reszt a m?veszetek, filmek, szinhaz, utazas,
New York City
-kalauz, gasztronomia, otthon es kert, divat es stilus, keresztrejtveny, New York Times-konyvismertet?, New York Times Magazin es a Heti Visszapillantas temakhoz kapcsolodo cikkek toltik ki.
A
Times
a stilusat tekintve konzervativnak mondhato. Egyik fontos stilisztikai eleme hogy a cikkekben szerepl? embereket csak az els? emliteskor nevezi a teljes neven, a kes?bbiekben mindig valamilyen megtisztel? cimmel illeti, ami leggyakrabban az ur vagy holgy (Mr, Mrs, Miss, Ms). Ezeket a
Times
es az amerikai sajto ?Honorifics” neven emliti. A kezdetekben a lap hirosszefoglaloi es cimsorai reszletesek es b?beszed?ek voltak, es nemelyik cimlapsztori alcimeket is tartalmazott, amelyek meg tobb reszletet ismertettek az olvasokkal. A kes?bbiekben a lap probalta elhagyni ezt a reprezentativ stilusjegyet. Mint arrol mar szo esett, a
Times
egeszen 1976 szeptembereig megtartotta a 8 hasabos oldalrendezest annak ellenere, hogy a korabeli lapok tobbsege evekkel azel?tt mar valtott a 6 hasabos oldalrendezesre. A
Times
konzervativ ideologiajat jol jellemzi, hogy a szines kepeket gyakorlatilag a legutolso lapkent adaptalta. Az els? szines cimlapot
1997
.
oktober 16
-an adtak ki. Meghatarozo cimlapsztori hianyaban, a lap a nap legfontosabb hireit vagy tortenetet jellemz?en a cimlap jobb fels? reszere pozicionalta. A cimsor bet?kepe a ?Cheltennham” kulonboz? variacioibol allt, a szoveg pedig az ?Imperial” bet?kepet kovette, 8.7 pontos meretben.
A lap sok tamadast is at kellett eljen, sok biralat erte a tul sok vagy akar keves reszlet miatt, amiket kulonboz? esemenyekr?l irtak. A biralat targya az volt, hogy a reszletek kifejtesenek, vagy ki nem fejtesenek indokai nem kapcsolodtak az objektiv ujsagirashoz. A
masodik vilaghaboru
el?tt es alatt a
Times
csak reszben kozolt tenyeket a naci Nemetorszag zsidok kiirtasaval kapcsolatos celjairol. A haboru alatt a
Times
ujsagirojat, William L. Laurence-t azzal vadoltak, hogy a fizeteset a korabeli Egyesult Allamok Haboru Hivatalatol kapta. Egy masik komoly vad volt, hogy a
Times
Walter Durantz ujsagiron keresztul segitett eltitkolni az ukrajnai ehinseget.
A
The New York Times
korabbi el?fizetesi programja, a TimesSelect evente 49,95 dollarert vagy havi 7,95 dollarert engedett hozzaferest az ujsag archivumahoz. 2007-ben az el?fizeteseken mar 10 millio dollart keresett az ujsag, de ha minden, a
fizetesi falat
eler? felhasznalo belepett volna az oldalra, a reklambevetelek meg magasabbak lehettek volna. 2007-ben a
New York Times
feloldotta az 1980 utani archivumahoz vezet? fizetesi falat. Az 1980 el?tti,
PDF
formatumu cikkek fizet?fal mogott maradtak, de legtobbjuk kivonatos formaban ingyen olvashato volt.
[7]
Jelenleg a TimesMachine internetes alkalmazassal erhetik el el?fizet?k a szkennelt archivalt cikkeket.
[8]
- ↑
a
b
?
The Masthead of The New York Times
”,
The New York Times
, 2021. januar 1. (Hozzaferes: 2021. januar 5.)
- ↑
Rogers, Katie:
New York Times Co. to Offer Buyouts to Employees
.
The New York Times
, 2016. majus 25.
- ↑
Daily News reports steep decline in circulation
(PDF). Keith J. Kelly, 2016. november 16. (Hozzaferes: 2017. januar 23.)
- ↑
Historical New York Times
. Saginaw Valley State University. [2005. december 4-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2006. julius 4.)
- ↑
?
Pulitzer Prizes
”,
The New York Times Company
(Hozzaferes: 2017. november 5.)
- ↑
The World's Work ...: A History of Our Time
. Doubleday, Page, 5844?5845. o. (1905)
- ↑
Perez-Pena, Richard. ?
Times to Stop Charging for Parts of Its Web Site.
”,
New York Times
, 2007. szeptember 18. (Hozzaferes: 2008. aprilis 14.) ?These indirect readers, unable to get access to articles behind the paywall and less likely to pay subscription fees than the more loyal direct users, were seen as opportunities for more page views and increased advertising revenue.”
- ↑
Archives ? The New York Times
(angol nyelven).
www.nytimes.com
. (Hozzaferes: 2017. januar 26.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]