한국   대만   중국   일본 
Theravada ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Theravada

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A sorozat temaja
Theravada
Sablon:Theravada buddhizmus
A sorozat temaja
Buddhizmus

Korvonalakban
Buddhizmus portal

Sablon:Buddhizmus

Korai
buddhizmus
Szovegek

Gandharai szovegek
Agamak
Pali kanon

Zsinatok

1. zsinat
2. zsinat
3. zsinat
4. zsinat

Iskolak

Els? szangha
└   Mahaszanghika
　├   Ekavjavaharika
　├   Lokottaravada
　├   Bahusrutija
　├   Pradzsnaptivada
　└   Csaitika
└   Szthaviravada
　├   Mahisaszaka
　├   Dharmaguptaka
　├   Kasjapija
　├   Szarvasztivada
　└   Vibhadzsjavada
　　└   Theravada

.

A theravada a buddhizmus egyik aga, amelyben a pali kanon tanitasait hasznaljak. A hatalmas terjedelm? kanonban szerepelnek a legregibb fennmaradt buddhista szovegek. A buddhizmus ezen formaja hivatalos vallas Kambodzsaban , Laoszban , Sri Lankan , Thaifoldon es Burmaban , valamint kisebbsegi vallas Vietnamban , Bangladesben es Kinaban . El?bbieken tul ezen csoportok diaszporai es az egyeb vallasvaltok a vilagban szinten a theravada buddhizmust gyakoroljak.

Hivek [ szerkesztes ]

A theravada buddhizmus hivei vilag minden reszer?l szarmazo kulonboz? orszagok es nepek embereib?l tev?dnek ossze:

Ma a theravada buddhistak, mas neven theravadinok szama a vilagon tobb mint 150 millio f? es az elmult nehany evtizedben ez az iranyzat gyokeret eresztett Nyugaton [web 1] es Indiaban is. [web 2]

Tortenete [ szerkesztes ]

Eredete [ szerkesztes ]

A theravada nev a korai buddhista iskolak egyik ?si iskolaja, a szthavirija neveb?l ered. A theravadinok t?luk szarmaztatjak magukat. Miutan a masodik buddhista zsinat alkalmaval nem sikerult megreformalni a kozosseg tagjainak ( szangha ) magaviseletet szabalyzo szovegeket ( Vinaja ), "id?sebb szerzetesek" egy kis csoportja kulonvalt a mahaszanghika iskolatol. Igy alakult ki a szthaviravada szekta. [1] A theravada sajat elbeszelesei szerint az iskola alapvet?en a vibhadzsjavada (vagy "az elemzes tana") csoportbol szarmazik, [2] amely a sztavirija egy aga volt. Tanait az Asoka kiraly tamogatasaval i.e. 250-ben osszehivott harmadik buddhista zsinaton targyaltak szerint orokolte. Ezeket a tanokat ugy neveztek, hogy vihadzsjavada. [3] Asoka velhet?en szerepet jatszott a szangha megtisztitasaban, azzal, hogy elzavarta azokat a szerzeteseket, akik nem fogadtak el a harmadik tanacskozason elhangzott tanokat. [4] Kes?bb a vibhadzsjavadinok is negy agra oszlottak szet: mahisaszaka , kasjapija , dharmaguptaka es tamraparnija.

Sri Lanka [ szerkesztes ]

Ugy tartjak, hogy a theravada a tamraparnija szektabol ered, amelynek jelentese "sri lankai vonal". Sri Lankaba Indiabol kuldtek hitterit?ket Asoka kiraly idejen. A kiraly fiat, Mahindat, illetve lanyat Szanghamittat tartjak a szigetorszagban a buddhizmus misztikus alapitoinak. A tudosok szerint ez a tortenet torvenyesiteni igyekszik azt a feltetelezest, hogy a theravada a legregebbi es a leghitelesebb buddhista iskola. [4] Allitolag Szanghamitta alapitotta a Mahavihara kolostort Anuradhapura varos mellett. A 7. szazadi Hszuan-cang es Ji-csing kinai szerzetesek a sri lankai buddhista iskolat ugy nevezik, hogy Sang-co-pu ( kinai : 上座部), amely a szanszkrit "szthaviravada" es a pali "Theravada" megfelel?je. [[#cite_note-FOOTNOTEHiuen_Ciang_szerint_a_szingalez_buddhistak_"Buddha_tanitasait_kovetik,_a_szthavira_(Sang-co-pu)_iskola_dharmaja_szerint".'"`UNIQ--ref-0000000D-QINU`"'-8|[6]]] [[#cite_note-FOOTNOTEJi-csing_azt_irja,_hogy_"Sri_Lankan_csak_a_szthavira_iskola_viragzik;_a_mahaszanghikakat_el?ztek".'"`UNIQ--ref-0000000F-QINU`"'-10|[8]]] A theravada iskola legkes?bb a 4. szazadtol kezdve irasosan is a theravada nevet hasznalja. A nev el?szor a Dipavamsza kronikakban szerepel. [9]

Theravada aliskolak [ szerkesztes ]

A sri lankai buddhizmus korai tortenetenek nagy reszeben a theravada harom aliskolaja letezett: a Mahavihara , az Abhajagiri vihara , es a Dzsetavana vihara. [10] Legel?szor a Mahavihara hagyomanyt alapitottak meg, a masik kett?t az els?b?l kivalt szerzetesek hoztak letre kes?bb. [10] A.K. Warder szerint a theravada mellett az indiai mahasiszaka szekta szinten letezett Sri Lankan, amely kes?bb beleolvadt az el?bbibe. [10] A sziget eszaki reszen id?r?l id?re felbukkantak egyeb indiai buddhista szektak is. [10]

Buddha festmeny a sri lankai Dambulla barlangtemplomban . A barlangtemplom-egyuttest az i.e. 3. szazadban hoztak letre es buddhista kolostorkent uzemelt. Mintegy ket evszazaddal kes?bb alakitottak at templomma. [11]

Amikor Fa-hszien kinai szerzetes ellatogatott a szigetre az 5. szazadban, akkor az Abhayagiri kolostorban 5000, a Mahavihara kolostorban 3000 es a Csetijapabbatavihara kolostorban 2000 szerzetesr?l szamol be. [12]

Mahajana hatasok [ szerkesztes ]

Az evszazadok soran az Abhajagiri theravadinok szoros kapcsolatokat apoltak az indiai buddhistakkal, akikt?l atvettek sok tanitast. [13] Ezek kozott mahajana tanitasok is szerepeltek. A Dzsetavana theravadinok kisebb mertekben vettek at mahajana tanokat. [12] [14]

Hszuan-cang a sri lankai theravada ket f? csoportjarol szamolt be. Az Abhajagiri hagyomanyt "Mahajana szthaviranak", a Mahavihara hagyomanyt pedig " Hinajana szthaviranak" nevezi. [15] Hszuan-cang igy ir: [12]

?A Mahavihara tagjai elutasitjak a mahajanat es hinajana gyakorlatokat vegeznek, az Abhajagiri Vihara tagjai a hinajana es a mahajana tanokat es a Tripitakat hirdetik.”

Akira Hirakawa ugy veli, hogy ha megvizsgaljuk alaposan a mahavihara iskola pali szovegmagyarazatait ( Atthakatha ) felfedezhetunk benne nehany mahajana tanitas. [16] Kalupahana ugyanerre a kovetkeztetesre jut a Viszuddhimaggaval kapcsolatban. [17]

Elfogadott teny, hogy a 8. szazadban Sri Lankan mar gyakoroltak a buddhizmus mahajana es vadzsrajana iranyzatait is, valamint ebben az id?ben a kinai ezoterikus buddhizmus terjeszteser?l ismert ket kinai szerzetes, Vadzsrabodhi es Amoghavadzsra , is megfordult a szigeten. [18] A theravada mahajana es vadzsrajana tanok kozpontja velhet?en az Abhajagiri vihara volt. [19]

Terjedese Delkelet-Azsiaban [ szerkesztes ]

Bagan romjai, Burma ?si f?varosa. Tobb mint 2000 buddhista templom. Bagan aranykoraban mintegy 13 000 templom allt. [web 3]

A sir lankai Mahavansza kronikak szerint a harmadik buddhista zsinat utan ket szerzetest (Szona es Uttara) kuldtek a misztikus Szuvannabhumi foldjere ("Aranyfold"), hogy terjesszek a buddhizmust. [20] Szuvannabhumi pontos foldrajzi elhelyezkedeset illet?en nem ertenek egyet a tudosok, mindenesetre Burma deli resze, Thaifold , a Malaj-felsziget es Szumatra is lehetseges helyszinnek szamit.

A 12. szazad el?tt Thaifoldon, Burmaban, Laoszban es Kambodzsaban is kulonboz? indiai buddhista szektak leteztek, koztuk a mahajana iranyzat is. [21] [22] A 7. szazadban Ji-csing utazasai soran feljegyezte, hogy ezeken a teruleteken az indiai buddhizmus osszes jelent?s iskolaja viragzott. [21]

Annak ellenere, hogy nehany korai elbeszeles alapjan ugy ertelmeztek, hogy letezett a theravada iranyzat is Burmaban, a fennmaradt bizonyitekok alapjan a burmai buddhizmus inkabb a mahajana tanokat kovette es pali helyett szanszkrit nyelv? volt. [22] [23] [24] Miutan a buddhizmus hanyatlasnak indult Indiaban a sri lankarol erkez? hitterit?k a theravada buddhizmust terjesztettek el fokozatosan Burmaban. A kovetkez? ket evszazadban a hitterit?k eljutottak Thaifoldre, Laoszba es Kambodzsaba is, ahol ezutan a theravada buddhizmus felulmulta a buddhizmus egyeb iranyzatait. [25]

Modernizacio es terjedes nyugat fele [ szerkesztes ]

Lasd meg: Buddhista modernizmus es Vipasszana mozgalom

A 19. szazadtol kezdve fokozatosan megn?tt a nyugati tarsadalmak erdekl?dese a theravada buddhizmus iranyaban. Els?sorban a Teozofiai Tarsulat alapitoi, Helena Blavatsky es Henry Steel Olcott jatszottak fontos szerepet a ket kultura kozotti kozvetitesben. A theravada orszagokban kialakultak a vilagi vipasszana gyakorlatok. Az 1970-es evekt?l kezdve a nyugati erdekl?des fokozodasaval letrejott az un. Vipasszana mozgalom . [26]

Ezzel egy id?ben a sri lankai theravadinok a nyugati kultura fele fordultak, hogy ilyen modon frissitsek fel sajat hagyomanyaikat es annak feler?sitesen keresztul kivantak ellenallni a brit gyarmatositasnak. A kereszteny hitterit?k veszelyeztettek a helyi kulturat, [27] igy a theravadinok is terjeszteni kezdtek a theravada buddhizmust. Tamogattak ?ket a teozofistak , akik ?si forrasokban kerestek a bolcsesseget, amelyek kozott szerepelt a buddhizmus es a pali kanon is. Anagarika Dharmapala volt az egyik theravada vezet?, aki megprobalta a Nyugat segitsegevel helyreallitani a Viszuddhimagga es a pali kanon alapjan a vipasszana hagyomanyt. Dharmapala a kozeposztalynak ajanlott vallasi gyakorlatot es vallasi onazonossagot, hogy ellenalljanak a brit imperialistaknak. Dharmapala er?fesziteseinek koszonhet?en a vilagi buddhistak elkezdtek a meditacios gyakorlatokat, amelyek korabban csak a szerzetesek gyakoroltak. [28]

Theravada tobbseg? orszagok listaja [ szerkesztes ]

Rangsor Orszag Lakossag Buddhistak %-a Osszes buddhista Vallas jelent?sege
1   Thaifold 66,720,153 [web 4] 94,6% [web 5] 63,117,265 97% [web 6]
2   Burma 60,280,000 [web 7] 89% [web 8] 53,649,200 96% [web 6]
3   Sri Lanka 20,277,597 70,2% 14,222,844 100% [web 6]
4   Kambodzsa 14,701,717 [web 9] 96,4% [web 9] 14,172,455 95% [web 6]
5   Laosz 6,477,211 [web 10] 67% [web 10] 4,339,731 98% [web 6]

Galeria [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Skilton, Andrew. A Concise History of Buddhism. 2004. 49, 64. o.
  2. ↑ Lasd: "On the Vibhajjav?dins", Lance Cousins, Buddhist Studies Review 18, 2 (2001)
  3. ↑ Hirakawa Akira (ford. es szerk. - Paul Groner), A History Of India Buddhism , Motilal Banarsidass Publishers, Delhi, 1993, 109. o.
  4. ↑ a b Crosby, Kate (2013), Theravada Buddhism: Continuity, Diversity, and Identity , Wiley-Blackwell, pp. 1?3, ISBN 9781405189071
  5. ↑ Samuel Beal, "Si-Yu-Ki ? Buddhist Records of the Western World ? Hiuen Ciang (629) eredeti m?veb?l forditva", Tuebner and Co, London (1884), ujra nyomatatva, New Delhi, (1983), digitalis verzio: Chung-hwa Institute of Buddhist Studies, Taipei.
  6. [[#cite_ref-FOOTNOTEHiuen_Ciang_szerint_a_szingalez_buddhistak_"Buddha_tanitasait_kovetik,_a_szthavira_(Sang-co-pu)_iskola_dharmaja_szerint".'"`UNIQ--ref-0000000D-QINU`"'_8-0|↑]] [[#CITEREFHiuen Ciang szerint a szingalez buddhistak "Buddha tanitasait kovetik, a szthavira (Sang-co-pu) iskola dharmaja szerint". [5] |Hiuen Ciang szerint a szingalez buddhistak "Buddha tanitasait kovetik, a szthavira (Sang-co-pu) iskola dharmaja szerint". [5] ]].
  7. ↑ Samuel Beal, "The Life of Hiuen-Tsiang: By the Shaman Hwui Li. With an introduction containing an account of the works of I-tsing", kiado: Tuebner and Co, London (1911), digitalis verzio: University of Michigan.
  8. [[#cite_ref-FOOTNOTEJi-csing_azt_irja,_hogy_"Sri_Lankan_csak_a_szthavira_iskola_viragzik;_a_mahaszanghikakat_el?ztek".'"`UNIQ--ref-0000000F-QINU`"'_10-0|↑]] [[#CITEREFJi-csing azt irja, hogy "Sri Lankan csak a szthavira iskola viragzik; a mahaszanghikakat el?ztek". [7] |Ji-csing azt irja, hogy "Sri Lankan csak a szthavira iskola viragzik; a mahaszanghikakat el?ztek". [7] ]].
  9. ↑ Hasznaljak a Dipavamszaban (a Vita kommentarokban , Pali Szoveg Tarsasag, 4. o.), amely a 4. szazad kornyeker?l szarmazik. .
  10. ↑ a b c d Warder, A.K. Indian Buddhism . 2000. 280. o.
  11. ↑ Golden Temple of Dambulla - UNESCO World Heritage Centre . Whc.unesco.org. (Hozzaferes: 2012. augusztus 17.)
  12. ↑ a b c Hirakawa, Akira. Groner, Paul. A History of Indian Buddhism: From ??kyamuni to Early Mah?y?na. 2007. 121. o.
  13. ↑ Hirakawa, Akira. Groner, Paul. A History of Indian Buddhism: From ??kyamuni to Early Mah?y?na. 2007. 124. o.
  14. ↑ Gombrich, Richard Francis. Therav?da Buddhism: A Social History . 1988. 158. o.
  15. ↑ Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. 53. o.
  16. ↑ Hirakawa, Akira. Groner, Paul. A History of Indian Buddhism: From ??kyamuni to Early Mah?y?na. 2007. 257. o.
  17. ↑ Kalupahana 1994 , 206-208. o.
  18. ↑ Hirakawa, Akira. Groner, Paul. A History of Indian Buddhism: From ??kyamuni to Early Mah?y?na. 2007. 125-126. o.
  19. ↑ "Esoteric Buddhism in Southeast Asia in the Light of Recent Scholarship" - Hiram Woodward. Journal of Southeast Asian Studies , Vol. 35, No. 2 (2004), 341. o.
  20. ↑ Mahavamsa: The great chronicle of Ceylon tr. Wilhelm Geiger. Pali Text Society, 1912, 82, 86. o.
  21. ↑ a b Sujato, Bhikkhu. Sects & Sectarianism: The Origins of Buddhist Schools. 2006. 72. o.
  22. ↑ a b Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. 131. o.
  23. ↑ Smith, Huston es Novak, Philip. Buddhism: A Concise Introduction. New York: HarperCollins Publishers, 2003
  24. ↑ Gombrich, Richard Francis. Therav?da Buddhism: A Social History. 1988. 137. o.
  25. ↑ Gombrich, Richard Francis. Therav?da Buddhism: A Social History. 1988. 3. o.
  26. ↑ McMahan 2008 .
  27. ↑ Gombrich 1996 , 177-181. o.
  28. ↑ Gombrich 1996 , 172-197. o.
  1. ↑ Bullitt, John: What is Therav?da Buddhism? . BuddhaNet . (Hozzaferes: 2010. augusztus 15.)
  2. ↑ Adherants.com Archivalva 2017. junius 30-i datummal a Wayback Machine -ben - Lasd: 'Therav?da Buddhism ? World' (angol nyelven).
  3. ↑ Plan your trip to Bagan (Pagan), Myanmar . AsiaExplorers, 2003. november 25. (Hozzaferes: 2012. augusztus 17.)
  4. ↑ Archivalt masolat . [2011. julius 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. februar 25.)
  5. ↑ CIA - The World Factbook . Cia.gov. [2010. december 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. augusztus 17.)
  6. ↑ a b c d e GALLUP WorldView - hozzaferes: 2012-09-07
  7. ↑ Hozzaferes ideje: 8 July 2010. [ halott link ]
  8. ↑ CIA - The World Factbook . Cia.gov. [2010. oktober 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. augusztus 17.)
  9. ↑ a b CIA - The World Factbook . Cia.gov. [2010. december 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. augusztus 17.)
  10. ↑ a b CIA - The World Factbook . Cia.gov. [2010. december 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. augusztus 17.)

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Chapman, David. Therav?da reinvents meditation (2011)  
  • Dutt, Nalinaksha. Buddhist Sects in India . Motilal Banarsidass Publishers Private Limited (1998)  
  • Gombrich, Richard F.. Therav?da Buddhism. A Social History from Ancient Benares to Modern Colombo . Routledge (1996)  
  • Gomez, Luis O.. Purifying Gold: The Metaphor of Effort and Intuition in Buddhist Thought and Practice. In: Peter N. Gregory (editor)(1991), Sudden and Gradual. Approaches to Enlightenment in Chinese Thought . Motilal Banarsidass Publishers Private Limited (1991)  
  • Gunaratana, Henepola. The Path of Serenity and Insight . Motilal Banarsidass Publishers Private Limited (1994)  
  • Kalupahana, David J.. A history of Buddhist philosophy . Motilal Banarsidass Publishers Private Limited (1994)  
  • McMahan, David L.. The Making of Buddhist Modernism . Oxford University Press (2008)  
  • Tuchrello, William P.. The Society and Its Environment. (Religion: Historical Background section) . Federal Research Division, Library of Congress (Year unknown)  
  • Tiyavanich, K.. Forest Recollections: Wandering Monks in Twentieth-Century Thailand . University of Hawaii Press (1997)  
  • Warder, A.K.. Indian Buddhism . Motilal Banarsidass Publishers (2000)  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Porosz Tibor: A buddhista filozofia kialakulasa es fejl?dese a theravada iranyzatban ; A Tan Kapuja Buddhista F?iskola, Budapest, 2000
  • Porosz Tibor: A buddhizmus lexikona. A Buddha tanitasa es a theravada iranyzat szakszavai ; 2. jav., illusztraciokkal b?v. kiad.; A Tan Kapuja Buddhista Egyhaz, Budapest, 2018
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Theravada&oldid=26994565 ”