한국   대만   중국   일본 
Theba ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Theba

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Thebai (gorog telepules).
Uaszet
??bah
A luxori templom
A luxori templom
Nevvaltozatok Niut-reszet, Junu-szema, Theba, Dioszpolisz Megale
Alapitas i. e. 4. evezred
Megsz?nes 3. szazad
Oka elneptelenedes
Orszag   Egyiptom
Beszelt nyelvek egyiptomi
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 80 m
Terulet
  • 73,9016
  • 4,4355
km²
Vilagoroksegi adatok
Helyszin Theba es a thebai nekropolisz
Vilagorokseg-azonosito 87
Tipus Kulturalis helyszin
Kriteriumok I, III, VI
Felvetel eve 1979
Elhelyezkedese
Uaszet (Egyiptom)
Uaszet
Uaszet
Pozicio Egyiptom terkepen
e. sz. 25° 43′ 14″ , k. h. 32° 36′ 37″ Koordinatak : e. sz. 25° 43′ 14″ , k. h. 32° 36′ 37″
A Wikimedia Commons tartalmaz Uaszet temaju mediaallomanyokat.
A thebai nekropolisz terkepe (teljes keperny?s valtozat)

Theba ( okori egyiptomi neven Uaszet [w3s.t], gorogul Θ?βα, Theba , Δι?? Π?λι? Μεγ?λη, Dioszpolisz Megale , [1] latinul : Diospolis Magna , biblikus No Amon , ma arabul: ???? , ??bah ) egyiptomi varos, a Kozepbirodalom es az Ujbirodalom nagy resze alatt az orszag f?varosa, ma vilagoroksegi helyszin. A telepules legkorabbi retegei az i. e. 4. evezred masodik felere, i. e. 3200 el?ttre datalhatok. Mar az Obirodalom idejen kozigazgatasi kozpontja volt az azonos nev? szepatnak (gorogul nomosz ). Az els? atmeneti korban sokszor onallo allam vezet?je es jelent?s szerepet jatszott a del-egyiptomi politika stabilizalasaban. Vegul a XI. dinasztia uralkodoinak szekhelye lett. Az Ujbirodalomban a nagyhatalmi statuszu Egyiptom f?varosa, majd az Amarna-reform utan szinte eszrevetlen lassusaggal hanyatlani kezdett, politikai befolyasa csokkent. Fels?-Egyiptomban Theba vezetesevel onallo teokratikus kiralysag jott letre, amelyet a nubiai hoditas szuntetett meg, majd a perzsa hoditas idejen a maradek kultikus jelent?sege is megsz?nt. Ma Luxor varosa all a helyen.

Neve hieroglifakkal [ szerkesztes ]

w3s
uasz -jogar [2]
R19
w3s.t
uaszet
R19t
niwt
niw.t rs.t
Deli varos [3]
niwt
t Z1		 M24t
iwnw-?m?
Deli Junu [4]
O28nw
niwt		 Sma

Nevei [ szerkesztes ]

Oegyiptomi neve, az Uaszet jogart jelent. Az Ujbirodalom koraban teljes neve Uaszet ent Amon, henut en demi neb (Theba, Amon varosa, minden varosok urn?je). A varos gorog neve, a Theba valoszin?leg Karnak neveb?l (ta ipet-szut) kifejezesb?l ered, amelynek nevel?s valtozata ta-Ipet . Ez a gorogoket a Thebai nev? gorog poliszra emlekeztethette. A klasszikus korban megis inkabb a ' Zeusz varosa' jelentes? Dioszpolisz nevet hasznaltak, mert Zeuszt azonositottak Amonnal ( interpretatio graeca ), es hozzatettek a μεγ?λη, megale, azaz 'nagy' jelz?t, hogy megkulonboztessek az azonos nev? varosoktol. Ezt Diodorosz er?siti meg, aki szerint a Dioszpolisz nevet az egyiptomiak hasznaltak, mig a hellenek Thebanak neveztek. Az egyiptomiak csak ugy nevezhettek Dioszpolisznak, hogy ?k Amon varosanak hivtak, amit a gorogok Zeusz varosakent forditottak, mikozben ?k maguk a hellaszi poliszra hasonlito nevvel illettek. A romaiak a gorog nev latin tukorforditasat, a Diospolis Magna nevet hasznaltak. [5]

Amon kultuszkozpontjakent Thebat az Ujbirodalom idejen Amon varosakent, niut-Amon kent is emlegettek; ez a bibliai Nahum konyvebe is bekerult, ?? ???? n?? ??mon kent (Nahum 3:8); valoszin?leg ugyanerre a varosra utalnak Ezekiel konyveben ?? (No) neven (Ezekiel 30:14). [6] Karnak egy tovabbi neve a 'deli varost' jelent? niut reszut .

Foldrajza [ szerkesztes ]

Theba a Nilus nyugati partjan, a Foldkozi-tenger korulbelul 800 km-re eszakra, a Voros-tenger legkozelebbi partja 170 km-re eszakkeletre fekszik t?le. Itt kezd?dik a folyo tenyleges also szakasza. A Theba folotti folyoszakasznak 30 km-en meg 10 meteres esese van, a Theba alatti tovabbi 800 km osszesen 80 meter eses?. A folyo keleti partjan a varoshoz tartozo templomkorzetek egy resze allt, mint a luxori es karnaki templom . A nyugati part magas sziklafalai kozott talalhatok az okori temet?k, igy a Kiralyok es Kiralynek volgye .

A telepules a Nilus egyik nagy, U alaku kanyarjanak deli reszen terul el. A Theba altal vezetett szepat ( nomosz ) e kanyar fels? szakaszat alkotta, Junit (gorog Hermonthisz ) varosatol Thebaig. A folyovolgyet nyugatrol 100?150 meter magassagu sziklafalak veszik korul, keleten sokkal kisebb emelkedessel meg at a partvidek sivatagba. Ezen az oldalon is 30?40 km-re a varostol nehany szaz meter magassagu hegyek emelkednek. A m?velhet? arterulet szelessege 5?10 km kozott valtozik, Thebanal korulbelul 8?9 km.

A tortenelemben jatszott szerepet a foldrajzi helyzete determinalta. Kozel volt Nubiahoz es a keleti sivatag fele is szabad volt az ut, igy fontos keresked?utak talalkozasi pontja. Egyike azon helyeknek, ahonnan a nyugati sivatagba is gond nelkul el lehet jutni. Azokban az id?kben, amikor a deli kereskedelem volt fontos, vagy el?nyt jelentett a Deltavidekt?l tavol lenni, Theba viragzott. Kiveteles a XVIII. dinasztia kora, amikor a Kozel-Kelett?l valo nagy tavolsaga ellenere is f?varos lehetett, de ennek oka a kozvetlenul megel?z? id?szakban keresend?, amikor thebai nemesek vivtak ki az orszag ujjaegyesiteset, es ez az allapot nem is tartott sokaig.

A varos legregebbi emlekei vannak a keleti parton, a nekropolisz a nyugatin. Elete soran eszak fele terjeszkedett, a XVIII. dinasztia masodik felet?l es a XIX. dinasztia elejen a varoskozpont eszakra tolodott el Medinet Habu fele. [7]

Eghajlata [ szerkesztes ]

Theba eghajlata tipikus sivatagi. Minden oldalrol sivatag hatarolja, a hegysegek korulotte nem olyan magasak, hogy az eghajlatot befolyasolnak.

Theba eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Atlagos max. h?merseklet (°C) 23,0 25,4 27,4 35,0 39,2 41,4 41,1 40,4 38,8 35,3 28,9 24,4 33,4
Atlagos min. h?merseklet (°C) 5,4 7,1 10,4 16,0 20,2 22,6 23,6 23,2 21,3 17,3 11,6 7,1 15,5
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1
Forras: Luxor, Egypt: Climate, Global Warming, and Daylight Charts and Data . Climate Charts. [2018. december 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. februar 18.)


Tortenete [ szerkesztes ]

A thebai nekropolisz latkepe

Archaikus kor [ szerkesztes ]

Thebaban mar a Homo erectustol , a pleisztocen masodik feleb?l szarmazo acheuli jelleg? eszkozmaradvanyokat is talaltak. Ezen kavicseszkozok azonban mind masodlagos lel?helyekr?l kerultek el?, vagyis nem itt lako emberek keszitettek, hanem a folyo hordalekaval kerultek ide. A leletek kora leletkornyezet hianyaban nem allapithato meg, az analogiak alapjan negyszazezer es haromszazezer ev kozottiek. [8] Ez utan nagyon hosszu szunet kovetkezik, aminek oka az, hogy a Nilus hordaleka mindent melyen eltemetett, valamint a nyolc?tizezer evvel ezel?tti csapadekos eghajlat nem kedvezett a folyovolgyi megtelepedesnek. Az egesz Nilus-volgyben megfigyelhet?, hogy 11 000 es 7400 evvel ezel?tti periodusban nincs egyetlen ismert lakott hely sem a Nilus also szakaszan, csak a kornyez?, akkor meg szavannas teruleteken. [9]

A dinasztikus korok el?tti Theba jelentektelen falu volt. A Nagada-kultura idejen t?le delre ( Nehen ) es eszakra ( Nagada , Abdzsu ) helyezkedtek el a hatalmi gocok, [10] majd az I. dinasztia koraban Thebat atugorva t?le eszakra kerult ( Thini ). Az Obirodalom korara pedig egeszen messzire eszakra, Memphiszbe . A kor varosfejl?dese nehezen rekonstrualhato a Nilus-menti foldrajzi korulmenyek miatt, de ebben az id?ben a kozigazgatasi kozpontok er?s fejl?desnek indultak, illetve tobb telepulest kifejezetten ezzel a cellal alapitottak. Ezek egyike lehetett Theba is, amelyet a legkorabbi emlitesei mar az azonos nev? szepat kozpontjakent neveznek meg. [11] Szerepet jatszhatott ebben az a korulmeny is, hogy mar a 0. dinasztia koraban hodito utra lepett Egyiptom, mind delen, mind eszakon. A hadiutak es kereskedelmi utak menten szuksegszer?en jottek letre egymastol bizonyos tavolsagokban telepulesek. [12] Ez a szakasz azonban a thebai regeszeti anyagban meg mindig nem talalhato meg.

Obirodalom [ szerkesztes ]

Az Obirodalom folyaman Egyiptom deli resze egyre inkabb hatterbe szorult, a IV. es V. dinasztia idejen Fels?-Egyiptom alig kerult szoba. A VI. dinasztia alatt Tarir ( Dendera ) es Abdzsu ( Abudosz ) mar viszonylag er?s politikai befolyassal birhatott, ami a deli nemesseg meger?sodesere utal. Thebarol meg ekkor sincs sok irott adat. Akkor sem, amikor I. Pepi deli felesegeket vett, felepult a denderai templom es Min temploma Kubtiban ( Koptosz ), [13] vagy Merenre szemelyesen latogatott el a deli hatarvidekre. Merenre utazasa azonban mar demonstracio lehetett a deli nemesseg szamara.

Ez id?ben a thebai jelleg? sziklasirok kezdtek mas teruleten is terjedni. Ezek a sirok jol mutatjak, hogy a deli nemesseg vagyoni helyzete nem merhet? a f?varosi el?kel?seghez. A helyzet mas teren is valtozni kezdett, hiszen mig Horhuf bekes kereskedelmi expediciot vezetett Nubia fele, addig II. Pepi uralkodasa vege fele Pepinaht es Uni hadsereggel vonult oda. Ekkorra a szepatkormanyzoi tisztseg orokolhet?ve valt, ami helyi kiskiralysagok kialakulasahoz vezetett. A kozigazgatas fejeit az uralkodo csak meger?sitette egy-egy dekretummal. A szepatkormanyzok legfontosabbjaiva Szauti , Hahninszu es Theba ura valt. A szepatok onallosodasat nagy mertekben el?segitette, hogy minden rendelkezesre allo adat szerint II. Pepi gyermekkent lett egyeduralkodo. Az I. Pepi alatt kezd?d? del fele nyitas ahhoz vezetett, hogy II. Pepi gyermeksege alatt a kormanyzo korok er?s deli befolyas ala kerultek, els?sorban a delr?l szarmazo kiralyi felesegek reven, akik minden kovet megmozgattak rokonsaguk politikai es gazdasagi el?menetele segitesere. Dzsau veziri kinevezese is erre utal.

Az obirodalmi kisvarosban a Karnakkal szembeni nyugati parton nehany papi felugyel? mar allitott szteleket . Aztan egyszer csak felt?nt Iku fia, Antef a hatalmas , aki mar a vilagi es vallasi poziciokat is egyesitette, valamint viselte ?a Kiraly egyetlen baratja a deli atjaroban” es a ?Fels?-Egyiptom kormanyzoja” cimeket is. [14]

Els? atmeneti kor [ szerkesztes ]

II. Antef egyik szteleje
Meszehti hadserege

A videki nemesseg er?sodese az V. dinasztia alatt kezd?dott meg, amikor a kozigazgatas hatekonysaga erdekeben a f?varosi hivatalnokok elkoltoztek az altaluk iranyitott korzetekbe, vagy eppen helyieket neveztek ki e tisztsegekre. A VI. dinasztia alatt e meltosagok mar orokletesse valtak. A kozigazgatasban reszt vev? arisztokracia egyreszt igyekezett a f?varosiakhoz hasonlo korulmenyeket teremteni, masreszt hozzajutott a kiralyi jovedelmek egy reszehez, ami latvanyos eletszinvonal-emelkedessel jart. [15] Megn?tt a nepesseg, amit a terjeszked? temet?k jeleznek, ezeket pedig egyre nagyobb es gazdagabb sirok jellemzik. [16] A temetkezesi mintak nem kovettek mar altalanos mintakat, hanem helyi szokasok alakultak ki. Thebaban a szaffsir valt elterjedtte. [17] A szaff jelentese: sor, ezt a nevet a bejarat oszlopsoros kikepzeser?l kaptak. [18]

Az els? atmeneti korban a folyamvolgy szekularis fejedelemsegekre bomlott, melyek kozul az egyik eppen a Theba-kozpontu deli minibirodalom lett, Antef , majd Montuhotep kormanyzosaga. [19] Az elkovetkez? 73 esztend?t harom egymas utan uralkodo Antef neve femjelzi. Mar ennek alapjan is jol lathato, hogy Thebaban a helyzet szilardnak mondhato volt. II. Montuhotep eme tenyleges uralkodok kozvetlen leszarmazottja. [20]

A VIII. dinasztia tagjai meg valamennyire stabilizalni tudtak a helyzetet, de ennek nagy ara volt. Az utolso ket uralkodo, Noferkauhor es II. Noferirkare Kubti ( Koptosz ) varos legel?kel?bb csaladjanak hatalma ala kerult. Apa es fia ( Semai es Idi ) sorban aggattak magukra mindazokat a cimeket es jogokat, melyek reven szinte korlatlan ? de a kiralytol mindenkepp teljesen fuggetlen ? urai lettek kormanyzosaguknak. ?k azonban nem vettek fel a kiralyi cimet, ahelyett a varos kes?bb Thebaval szovetkezett. A szepatkormanyzok igyekeztek tobb keruletet is sajat kezukbe venni, peldaul Abdzsu ura, Abihu harom keruletet is iranyitott, Anhtifi kett?t, es amikor a harmadikat akarta megszerezni, akkor kerult szembe Thebaval. [21] A VII?VIII. dinasztia let?ntevel Memphisz elvesztette politikai szerepet, a hatalom attev?dott Hahninszuba ( Herakleopolisz ). Ez a varos azonban tenylegesen sosem uralta a deli tersegeket, ahol mar a thebai kiralyok voltak az urak. ?ket a IX?X. dinasztiakba soroljak. Hahninszu bar elegge eszakon fekszik, a tulajdonkeppeni Also-Egyiptomhoz nem tartozott, mert az kizarolag a Deltavideket jelenti. Rajtuk kivul jelent?s er?t kepviseltek egyes fels?-egyiptomi varosok kormanyzoi, mint Szauti ( Lukopolisz ), Kubti, Nehen ( Hierakonpolisz ), s?t a korszak vege fele egy harmadik fuggetlen allam is letrejott Hmunu ( Hermopolisz Magna ) vezetesevel.

I. Heti , Hahninszu ura minden bizonnyal katonai er?vel vette be a VIII. dinasztia f?varosat, bar erre kozvetett bizonyitekkent csak Ipuwer irasa szolgal. Mindenesetre ezen uralkodonak meg Manethon idejeben is nagyon rossz hire volt, amit leginkabb annak koszonhet, hogy az ?isteni monarchia”, azaz a legitim VIII. dinasztia megdontese a kortarsak szemeben megvetend?, elitelend? cselekmenynek szamitott. El?tte is tobben megtehettek volna ugyanezt, talan mar a VI. dinasztia vegnapjaiban, de egeszen eddig a f?urak megelegedtek a kiralyi kituntetesekkel es cimekkel, nem tortek magara a kiralysag szent intezmenyere. Heti ezen lepese utan mar nem maradt egyetlen legitim er? sem az orszagban, mely akar csak az egyseg latszatat is kelthette volna. Heti Thebat nem foglalta el, hatalma csak Thini korzeteig terjedt delen, de ez is csak Szauti h?sege miatt. Utodja, Merikare alatt azonban Theba a szovetsegi viszonyt is felmondta. A kialakult helyzet nehany aspektusaban hasonlo a mezopotamiai varoskiralysagok hierarchiajahoz. Szauti peldaul nevleg Hahninszu alattvaloja volt, de Meszehti es Tefib(i) alatt bizonyara er?sebb es gazdagabb volt, mint ket vetelytarsa egyuttveve, es neki volt a legnagyobb eselye a f?hatalom megszerzesere, miutan katonai ereje mar meghaladta Hahninszuet.

Szauti a ?balansz” szerepet jatszotta, attol fugg?en, hogy melyik oldalra allt, tolodott el az egyensuly. Meszehti tobbszor legy?zte Theba er?it, es megallitotta II. Antef eszaki terjeszkedeset, de ugyanakkor sakkban tartotta a IX. dinasztiat is, majd Tefib dult Abdzsuban III. Heti neveben, nehez id?ket hozva III. Antefre . Konnyen elkepzelhet?, hogy a gyeren lakott, viszonylag szegeny thebai kerulet urai megvartak, merre billen el veglegesen a merleg nyelve, hogyan alakulnak az er?viszonyok Memphisz, Szauti es a kozbees? Hahninszu kozott. I. Montuhotep bizonyara ezert nem vette fel a kiralyi cimet, s talan igy erthet?, hogyan lett Theba az utolsobol els?. [22] III. Heti nem sokkal kes?bb tronorokosenek, Merikarenek irt intelmeiben mar harc helyett a bekes egymas mellett elest tekinti feladatnak. [23]

Az Antefek birodalma nemileg hasonlo helyzetben lehetett, mint Hammurapi a maga koraban: viszonylag kicsiny es szegenyes terulet felett kezdtek uralkodasukat, de ugyes szovetsegi politikaval lassan valamennyi ellenfeluk elbukott. Theba egyik els? sikere az volt, amikor Kubtival szovetkezve levertek a hatalmas neheni kormanyzot, Anhtifit . Nehen annektalasa fontos allomasa volt Theba pozicioharcanak, nem veletlen, hogy mindharom Antef felvette Horusz , Nehen vednoke nevet. Ezutan azonban tobbszor vereseget szenvedtek Szauti uraitol, es Hahninszu gyenguleseig deffenzivaba kenyszerultek. Hahninszut vegul jelent?sen gyengitette Hmunu elszakadasa, s ez vezetett a bukasahoz. [22] A Thebaval szembeni utolso lazadas mar Hmunu biztatasara tort ki Abdzsu kornyeken, melyet II. Montuhotep vert le. Az orszag egyesiteset Also-Egyiptomban kellett befejezni, ami a legnehezebb feladatnak bizonyult ? a varosi onkormanyzatok alltak ellen a legszivosabban. III. Heti tiz szemely uralmarol irt. [23]

II. Montuhotep egyesitette az orszagot, es hosszu uralkodasa alatt az allam latszolag stabilizalodott. [20] Gy?zelmei emlekere hosszu es kacskaringos nevet vett fel (illetve haromszor toldotta meg az eredetit): (II.) Montuhotep Szaanhibtaui Nebhepetre Netjerihedzset Szemataui. Otvenegy evi uralkodasa alatt sikert sikerre halmozott, ugy t?nt, Egyiptom vegre kilabal a majdnem evszazadnyi anarchiabol. Theba sikerenek titka, hogy mig a szomszedok szepatkormanyzoiktol fuggtek, vagyis sajat allamukban sem sikerult felszamolni a szettagoltsagot, Theba egy kozpontositott hatalmat alakitott ki.

II. Montuhoteppel Egyiptomra koszontott a bronzkor , ami a kereskedelem ujraindulasanak koszonhet?. Ujraindult a banyaszat, tobbek kozott a rezbanyaszat Nubiaban, a k?- es rezlel?helyek kiaknazasa a Szinajon. A politikai es gazdasagi egyseg is helyreallt. Meg katonai expediciokra is vallalkozott, a Voros-tenger melleken, Nubiaban es a Szinajon is egyiptomi hely?rsegek emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy II. Montuhotep bekebelezte birodalmaba e teruleteket. A szeteses koraban az egyes orszagreszek kozott felelenkult a korabban ismeretlen belkereskedelem ? mar amennyire az ingatag kozbiztonsag lehet?ve tette azt ?, es ez mar nem halt el az egysegesitessel.

Am utodja, III. Montuhotep mar a halotti templomat sem tudta befejezni, mintegy 17 eves uralkodas utan hirtelen halt meg. IV. Montuhotep pedig sirostul-templomostul tokeletesen elt?nt a tortenelemb?l ? legalabbis 1998 -ig, amikor sirjat magyar regeszek talaltak meg.

Kozepbirodalom [ szerkesztes ]

A thebai triasz
Meketre sirjabol szarmazo figurak
I. Szenuszert karnaki Feher Kapolnaja

Uaszet az azonos nev? nomosz (Fels?-Egyiptom 4. nomosza) f?varosa volt. A kozepbirodalmi XI. dinasztia idejen lett Egyiptom f?varosa, es ezt a statusat az ujbirodalmi XVIII. dinasztia uralmanak nagy resze alatt is meg?rizte, bar a kozigazgatasi kozpont szerepet tovabbra is a korabbi f?varos, Memphisz toltotte be. A XIX. dinasztia idejen a f?varost a Nilus-deltaba koltoztettek. A koztes id?ben ( XII ? XVI. dinasztia ) Theba egyike volt az onallosaggal rendelkez? teruleteknek, amelyek a szettagolt folyamvolgyben kialakultak.

A Kozepbirodalom kezdete nehezen meghatarozhato. II. Montuhotep szarmazasa, el?dei valodi kiraly-volta, es az ezzel ellentmondasos onallo XI. dinasztiaba sorolasa miatt id?nkent olyanok is akadnak, akik I. Anteffel kezdik a XI. dinasztiat, s vele a Kozepbirodalmat. Ezzel azonban a Kozepbirodalom kezdetet olyan korra helyezik vissza, amikor valojaban a valsagbol kilabalas meg igen messze volt, s?t maga a valsag epphogy elkezd?dott. [24] Athidalo megoldaskent talalkozhatunk olyannal is, hogy a XI. dinasztia kozepet?l szamitjak a Kozepbirodalmat, II. Montuhotep tronra lepesenek datumat megadva a Kozepbirodalom kezdetenek, de a teljes XI. dinasztiat ide sorolva. A XI. dinasztia thebai szarmazasu volt, szekhelyuk es temetkezesi helyuk is Thebaban talalhato. [25]

A kiralyi tekintelyt azonban az egesz folyamvolgyben csak I. Amenemhat , egy katonatiszt allitotta helyre, mely mar tobb, mint ketszaz evig toretlenul fennallt. A kozigazgatasban tobb reformot vezetett be, kezdve azzal, hogy uj f?varost alapitott, mintegy megismetelve a legendas Meni tettet, amivel az orszag f?varosa egy id?re ismet elkoltozott Thebabol. Theba tul messze delen helyezkedett el ahhoz, hogy hatekonyan kormanyozhassak a szakadar teruleteket, ezert Amenemhat f?varosa a folyamvolgy kozepere kerult ( Itj-taui , a ?Ket Orszag meghoditoja”) II. Amenemhattol kezdve pedig megsz?nt a szepatkormanyzok (nomarkheszek) sirjainak szakadatlan lancolata.

A Kozepbirodalom idejen az egyiptomi panteonban is valtozasok kezd?dtek, amelyek osszefuggesben allnak Theba politikai sulyanak novekedesevel. Nem tudni, mi modon kerult Theba varosaba Amon , es hogyan szoritotta ki az ott mar ?shonosnak szamito ? de egyebkent az eszaki Junubol szarmazo ? Montu tiszteletet. A XI. dinasztia uralkodoi Thebaban laktak, es negyen a Montuhotep (?Montu elegedett”) nevet viseltek. II. Montuhotep Montu akaratabol egyesitette az orszagot. [26] Amon tisztelete mar ekkor is jelen volt itt, de meg nem ? volt az els?dleges. Amon szarmazasi helyet valoszin?leg Thebatol delre, az els? zuhatag kornyekeig bezaroan kell keresni, mert a kosistenek itt jellemz?ek (lasd peldaul Hnum ). [27]

I. Amenemhat viszont Amon nevet es kultuszat terjesztette, annak ellenere, hogy messzire koltozott Thebatol. Mindenesetre a Kozepbirodalomra datalhato az uj thebai triasz, Amon, a felesege Mut es kettejuk gyermeke, Honszu karrierjenek kezdete. Re , mint allami isten es az uralkodo szemelyes vednoke megmaradt a titulaturaban, de allami kozponti szerepe csokkent. A XII. dinasztia vitathatatlanul fels?-egyiptomi szarmazasu, semmi sem kototte ?ket a Re-kultuszhoz, eltekintve az obirodalmi hagyomanyoktol. Ezert ugyan kotelessegszer?en felvettek a Re fia cimet, s?t valamennyiuk uralkodoi neveben szerepel eme istennev, deklaraltak hozza valo h?seguket, es a kultusznak megfelel? formaju siremlekbe temetkeztek ( piramis ), ennek ellenere mas patronust valasztottak maguknak. Es hogy ez ne legyen tul felt?n?, az uj allami f?isten is egy Napisten lett, Amon, aki eppugy kos alaku, mint Montu. Ezutan Amont azonositottak Revel (Amon-Re), es a valtas meg kevesbe lett felt?n?.

Masodik atmeneti kor [ szerkesztes ]

A XII. dinasztia bukasat kovet? id?kr?l, a masodik atmeneti korrol Manethon mindossze annyit emlit meg, hogy ket dinasztia kovette azt, Theba es Hsou ( Xoisz ) szekhellyel. Valojaban a foldfoglalo nomadok egy kozpontja Memphiszben , egy masik Hutuaretben ( Avarisz ) alakult ki, mig Hsouban a helyiek maradtak hatalmon. [28] A Kozepbirodalom allama tulajdonkeppen fennmaradt, eppen csak az uralkodoi hatalom es tekintely roppant meg. Nem jelentek meg ujra a szepatkormanyzok alig fel evszazada elt?nt privilegiumai. Az uj osszeomlast talan eppen az ujfajta hivatalnokreteg okozta, akik az allamot valojaban iranyitottak. E hivatalnoksereg alkotta a nemesseg uj formajat. A korabbi nemesseg elvesztette pozicioit, mert a lojalis hivatalnokok jelentettek az onalloskodo regi nemesseg helyett a kiralysag tamaszat. A ?kiraly baratai” leginkabb az ?ertelmiseg” koreib?l kerultek ki. A legfels?bb allamigazgatas f? mozgatoi a ?Feher Haz Vezet?je”, a ?Ket Arany Haz Vezet?je”, a ?Ket Eleskamra Vezet?je”, a ?Munka Eloljaroi” mind hivatalnokok, akik korabban legfeljebb gazdagok lehettek hivatalukkal, de nemesek nem. Ugyanakkor ervek talalhatok arra is, hogy a katonai arisztokracia is tev?legesen beleszolt az esemenyek menetebe.

Theba jelent?sege a hukszosz hoditast kovet?en n?tt meg ismet. A hoditok egy resze valoszin?leg teljesen uj varost alapitott, melyet szekhelyenek tettek meg. Hutuaret nek (?Nagy Haz”) neveztek. Uralkodoik tenyleges befolyasa nem terjedt tul a Deltavideken ? ?k alkotjak a XV. dinasztiat . A XVI. dinasztia szekhelye Hsou, de az uralkodok sorrendje es szarmazasa bizonytalan. Hamarosan Thebaban V. Antef megalapitotta a XVII. dinasztiat is. Ett?l kezdve harom gocban uralkodtak a folyamvolgy felett, legalabb harom, teljesen onallo allam letezett Egyiptomban, amelyek kozul az egyik ismet Theba volt.

A hukszoszok a jelek szerint nem igyekeztek a Deltan tulra is kiterjeszteni kozvetlen befolyasukat. Megelegedtek a Deltavidek b? termes? foldjeivel, dus legel?ivel, a mocsarvilag vadaszhato allataival. A Nilus-volgy delebbi teruletei gazdasagi fugg?segbe kerultek t?luk, hiszen a folyam partvideke a Deltan kivul nemigen rendelkezik legel?terulettel. A fels?-egyiptomi arisztokracia, melynek oriasi allatallomanya csak eszakon juthatott megfelel? legel?terulethez, mindent megtett annak erdekeben, hogy Hutuaret urai beengedjek oda nyajaikat, gulyaikat es csordaikat. A viragzo kapcsolatok eredmenyekepp a deli nemessegen keresztul a hukszosz uralkodonak nagy befolyasuk volt a deli esemenyek menetere.

Az i. e. 1570?60-as evekben a thebai uralkodok tobbszor probalkoztak a hukszoszok elleni hadjarat felszerelesevel. Tobbnyire azonban mar a kezdeti lepeseknel kudarcot vallottak, espedig sajat nemesseguk jovoltabol, akik nem lelkesedtek a haboru gondolataert, hiszen igy is mindenuk megvolt. Mar Szenahtenre Jahmesz , majd fia, Szekenenre Ta-aa is haboruztak. Am hiaba voltak az ifjabbiknak kivalo tulajdonsagai (az utokor a beszedes ?H?s” vagy ?Bator” melleknevvel ruhazta fel), ha lehet?segeit sajat nemessege szabta sz?kre. Egyiptomban meg mindig nem letezett az allando hadsereg intezmenye, de valoszin?leg egyetlen thebai uralkodo sem lett volna kepes ilyet felallitani az anyagi lehet?segek hianyaban. Az egyiptomi hader? affele banderialis hadsereg , melynek hadba szolitasa a nemesseg anyagi erejet?l es hajlandosagatol fuggott. A parasztok es kezm?vesek hadra fogasa es felfegyverzese is a nemesseg feladata lett volna. Maga a H?s valoszin?leg csataban esett el, mert megtalalt mumiajan sulyos sebek ektelenkednek, fejsebebe igen jol beleillik egy harci szekerce foka. Bar akar osszeeskuves aldozata is lehetett. [29]

Az els? jelent?sebb sikereket a H?s fia, Kamosze erte el az i. e. 1550-es evekben, dacara a nemesseg passziv hozzaallasanak. Kamosze hamarosan szinten elesett, es occse, I. Jahmesz folytatta m?vet. Lekuzdend? nehezsegeire igazan jellemz? az a teny, hogy a hukszosz dinasztia egeszen uralkodasanak 8. eveig, 1542-ig fennallt. Ekozben azonban Nubiaban a feje tetejere allt a vilag. A kozepbirodalmi er?dvonalban a kusitak lettek az urak. Mar nem Egyiptom deli hataranak vedelmet szolgaltak, hanem Nubia eszaki hatarait jeloltek ki. Nubia teljesen onallova valt, katonai ereje pedig elegend? volt arra, hogy Thebaban a XIV. dinasztiat egy nubiai herceg, Neheszi alapitsa meg. A XVII. dinasztia alatt a kusitak nyilt szovetsegre leptek a hukszoszokkal. Kamosze jar?rei elfogtak egy futart, aki mint kiderult, Avariszbol igyekezett Kus foldjere.

?Aauszerre, Re fia, Apop, udvozletet kuldi fiamnak, Kus uralkodojanak (vagy Kus uralkodoja fianak?). Miert keltel fel anelkul, hogy azt tudomasomra hoznad? Nem latod-e, mit tett ellenem Egyiptom? Kamosze, ha elete meg nem szakad, sajat foldemen tamad ram. Pedig en nem tamadtam ra ilyen modon, nem tettem vele azt, amit ? tett velem. Ugy hatarozott, hogy eme ket orszagot, az enyemet es a tiedet zaklatja, pusztitja. Jer hat, hajozz ala a folyon! Ne felj! Lam ? (Kamosze) itt van nalam, igy hat senki sincsen, aki Kemetben szembe szallna veled, en pedig ime nem nyitok neki szabad utat, mig meg nem erkezel. Akkor felosztjuk Egyiptom varosait (magunk kozott), es a mi (ket) orszagunk oromben gyarapszik.”

E level tartalma tobb dolgot megvilagit a korabeli helyzetb?l. Mas forrasbol nem ertesulunk a nubiaiak emlitett felkeleser?l. Viszont Nubia felkelese helyi jelleg? lehetett, hiszen a kusita hadsereg meg Apop nagyon csabito felszolitasai utan sem tort be Egyiptomba, pedig Kamosze gyilkos harapofogoba kerult volna a kusita-azsiai koalicio eredmenyes egyuttm?kodese eseten. Azt is kisz?rhetjuk viszont a levelb?l, hogy Apop sem erezte magat eleg er?snek egyedul Kamosze ellen.

Valoszin?leg ujult er?vel indult meg Apop aknamunkaja Thebaban. Kamosze tobbszor is emliti felirataiban, hogy megbuntette az azsiai megszallokkal egyuttm?kod? honfitarsait. ?Leromboltam varosaikat, felperzseltem otthonaikat, melyek orokke parazslo romok lesznek a gazdaik altal Kemetnek okozott kar miatt, az azsiaiak szolgaiva zullottek ?k, elfeledtek Urn?juket, Kemetet.” Ekozben egeszen Avariszig nyomult el?re. Kamosze lenyegeben a medzsajok egysegeire tamaszkodott. Bonyolult helyzet allt el?. Nubia fejedelme ellenseges, s?t szovetsegese a hukszoszoknak. De allamapparatusat es hadsereget is egyiptomiak alkottak, legalabbis egyiptizalodo kusitak. Mirgissza eszaki ved?bastyai is felt?n?en er?sek (hasonloan a tobbi nubiai er?ditmenyhez), tehat valoszin?leg mar Egyiptom ellen vedekezett, melynek seregeiben azonban nubiai medajok harcoltak. De Kamosze hadseregenek medzsajai ?... a kabinjuk feletti arbocrol kemleltek a szetiu kat, hogy tonkretegyek otthonukat...” A kialakult allapotban Kus uralkodoja nyilvan nem merte egysegeit Egyiptom ellen vezetni, Apop egyedul maradt.

Ezzel ismet Theba vette at Egyiptom f?varosanak szerepet.

Ujbirodalom [ szerkesztes ]

III. Amenhotep oszlopcsarnoka Luxorban
A luxori templom pulonja

Az Ujbirodalom els? feleben Amon , Theba f?istene Egyiptom legf?bb isteneve valt, az ugynevezett thebai haromsag ? Amon, Mut es Honszu ? tiszteletere szamos templom epult, koztuk a karnaki templom (ahol mellettuk Theba korabbi f?istene, Montu hadisten es tobb mas isten tiszteletere is epult templom). Theba ragyogasat Homerosz is dicserte, az Iliasz 9. enekeben ?szazkapuju Thebanak” nevezte. A varost egyebkent nem vette korul fal, Homerosz Diodorosz szerint a templomkapukra ( pulonokra ) utalhatott. [5] A varost ekkor az egyiptomiak igy neveztek: Waset ent Amon henut en demi neb , azaz ?Theba, Amon varosa, minden varosok urn?je.” [6] Az Amon-kultusz toretlenul fejl?dott. Hatsepszut alatt tovabbi min?segi valtozas allt be az allam es az Amon-papsag viszonyaban. A politika addig sem volt idegen Amon papjaitol ? ahogyan egyetlen mas papsagtol sem ?, de ekkortol tenyleges, kozvetlen beleszolast kaptak az allam iranyitasanak minden agaba. Az Amon-papsag jelent?s politikai klikke valt, es eljott meg az id?, mikor onallo teokratikus allamot iranyitottak thebai kozponttal.

III. Thotmesz tovabb er?sitette az utjara indult folyamatot. Kozvetlenul Hatsepszut utan minden fontosabb allami tisztseget Amon-pap toltott be. Az Amon-lobby olyannyira meger?sodott, hogy Thotmesznek barmi modon is, de meg kellett szereznie a tamogatasukat. Olyba t?nik a helyzet, hogy az Amon-papsag tamogatasa nelkul nem sokaig tarthatta volna tronon magat ? f?kepp ugy nem, hogy alig tartozkodik orszagaban es f?varosaban. Az Amon-klerus hosszu tavolletei alatt konnyen megfoszthatta volna tronjatol. Vagyis az Amon-papsag ketszeresen is jol jart, Thotmesz tavolletei alatt iranyitotta az orszagot, s a hadjaratok zsakmanyabol busas profithoz jutott.

A hadjaratokbol szarmazo merhetetlen vagyon nagy resze az Amon-kincstarba vandorolt. Az ideiglenes kormanyzasbol fakado politikai suly pedig egyre novekedett. A helyzet odaig fajult, hogy mar III. Thotmesznek is, de f?leg III. Amenhotepnek barmely lepese megtetele el?tt orakulumot kellett kerniuk Amontol, mely joslat pozitiv vagy negativ el?jelzese kotelez? erveny? hatarozatta lett. Maskepp: Amon papjainak beleegyezese nelkul a kiraly egyetlen fontos dontest sem hozhatott. A legf?bb tanacsado (affele miniszterelnok) tisztseget is kizarolag Amon-pap tolthette be.

IV. Thotmesz es III. Amenhotep idejen a junui Re-papsag ? amelynek kivaltsagait es jovedelmeit alaposan megnyirbaltak ? valoszin?leg nyilt, fegyveres lazadast provokalt. Err?l azonban nincs tobb adat, mint IV. Amenhotep hires proklamacioja, melyben emlit ?bizonyos esemenyeket” Menheperure es Nebmaatre ideje alatt. Konkretan ismeretes viszont, hogy Ptahmesz , III. Amenhotep legf?bb hivatalnoka, termeszetesen Amon f?papja megtiltotta, hogy a vilagi es vallasi hatalom egy kezben egyesuljon. Ez sajat Amon-papsagara nezve rendkivul hatranyos, de az allam szamara igen udvos lepes volt. III. Amenhotep ezutan Re egyik papjat nevezte ki Amon masodik szamu papjava, es levaltotta Ptahmosze f?papot, akinek helyere egy hivatalnokot, Meriptahot nevezte ki. [27] Ugyan? a nubiai felkelest felirata szerint Re akaratabol verte le.

Mindez azt mutatja, hogy a thebai Amon-klerus elleni kuzdelem nem vallasi, hanem belpolitikai jelleget oltott, s alig valamivel a hatalom megszerzese utan mar ellenerzest valtott ki. Ez abban is megmutatkozott, hogy III. Amenhotep utodja mar a koronazaskor is kapott egy teljesen uj jelleg? cimet: ?F?papja Re-Harahtinak, a Horizonton ujjongonak, az Atonban lev? izzasnak.” Ez ekkor meg semmikepp sem lehet az ifju uralkodo sajat vallasi-politikai beallitottsaganak jele, vagyis kozvetve mutatja az uralkodohazon beluli hozzaallast a kerdeshez. IV. Amenhotep egesz titulaturajaban nyoma sincs Amon nevenek, kiveve persze a szuletesekor kapott ?Amon elegedett" jelentes? nevet, melyet kes?bb el is vetett. ?Szep lenyege Renek, Re egyetlenje” (Noferheperure Uaenre) mar eme belpolitikai reformok jegyeben n?tt fel.

A Re-Harahti f?papi cim felvetele nyilt demonstracio Amon ellen. Eppugy az is, hogy Thebaban templom emelkedett Renek. Azonban e szakitas meg nem teljes, IV. Amenhotep uralkodasa elejen meg Amon templomaiban is epittetett, s nyilvanosan hodolt Amon el?tt. Az Amon-papsag nyilvanvaloan erezte a hatalombol kiszorulas veszelyet. IV. Amenhotep e belpolitikai harc miatt kerult nehez helyzetbe, s ez magyarazza kulpolitikai tehetetlenseget is. Az okor legnagyobb hatalma nem volt tobbe kepes megvedelmezni szovetsegeseit es vazallusait, mivel az orszag gazdasagat es politikajat gyakorlatilag kezben tarto Amon-papsag immar kezelhetetlennek bizonyult. Ezert kovetkezett be az Amarna-reform , amely egyben Theba elhagyasat es uj f?varos epiteset jelentette.

Ehnaton halala utan, II. Ay es Tutanhamon idejen a szekhely visszakerult Thebaba. De tekintelyet mar semmi sem allithatta helyre. Horemheb mar csak latszolag tartotta f?varosat Thebaban, sokkal tobbet id?zott azonban Memphiszben , ahova rogton a koronazasa utan hajozott. Horemheb nagyszabasu epitkezeseket inditott meg Karnakban , de ugyanezt tette az orszag osszes tobbi fontosabb kultuszhelyen is, s?t els?sorban Re lerombolt templomait allitotta helyre. Theba foldrajzi fekvese is determinalta, hogy az Ujbirodalomra megvaltozo kulpolitikai viszonyok kovetkezteben elvesztette jelent?seget. Egyiptom a tovabbiakban az azsiai nagyhatalmakkal kerult kozelebbi kapcsolatba a nagypolitika minden sikjan. A XIX?XX. dinasztia uralkodoi mar nevleg sem Theba f?varossal szamoltak. Azonban az Amon-papsag egyedul hagyasa Thebaban szinte provokalta az onallo teokratikus kiralysag kialakitasat, amely i. e. 1075-ben be is kovetkezett.

Kes?kor [ szerkesztes ]

Montuemhat szobra az i. e. 7. szazad kozeper?l

A XX. dinasztia hatalma egyre gyengult, mig az Amon-papsage n?tt. III. Ramszesz alatt a m?velhet? foldteruletek haromnegyede az Amon-papsag kezeben volt, mig a foldm?vel?k 15?20%-a a berl?juk. [30] IV. Ramszeszt?l IX. Ramszeszig a tronon nyolc kiraly kovette egymast, Thebaban mindossze harom f?pap tronolt, Ramesszenaht es ket fia ( Neszamon es Amenhotep ). [31] Ez egyben mutatja a f?papi cim orokolhet?seget is. XI. Ramszesz alatt sajatsagos harc folyt Amenhotep f?pap ellen, de eredmenye csak az uralkodo tekintelyenek ujabb csorbulasa lett.

Amenhotepet ugyan az uralkodo hadserege Panehszi vezetesevel eltavolitotta, es ot evig nem volt Amonnak f?papja, de aztan i. e. 1080-tol Herihor kovetkezett ? talan felesege, Nedzsmet reven Ramszesz sogora, [31] bar elkepzelhet?, hogy Nedzsmet Herihor leanya es Pianh felesege volt ?, aki mar minden el?djenel tovabb ment a vilagi cimek gy?jtogeteseben. F?papsagat is arra hasznalta fel, hogy kineveztesse magat ?A herceg, az eloljaro”, ?A herceg, a Ket Orszag f?noke”, ?A legyez?hordozo a kiraly jobbjan”, ?A cs?rok felugyel?je”, a vezir , a hadsereg f?parancsnoka, Nubia kormanyzoja posztokra. A legnagyobb bel- es kulpolitikai befolyast lehet?ve tev? allasok az ? kezeben osszpontosultak, igy teljhatalmu ur lett Fels?-Egyiptomban. Csak rajta mult, hogy nem nevezte kiralynak magat mar korabban is. A karnaki Honszu-templomban mar tobbfele kiralyi titulaturaval szerepel a neve. Uralkodoi neve ?Amon f?papja”. Tituluskent a ?Re fia”, majd utana: Meriamon Szaamon Herihor (Amon kedveltje, Amon fia).

Herihor azzal, hogy nyiltan kiraly cimezte magat, csak neven nevezte a fennallo status quo t, mely i. e. 1087 es i. e. 1080 kozott alakult ki. A Memphiszben szekel? Ramszeszt csak a hagyomanyok es a latszat kedveert nem fosztottak meg tronjatol, de az eszaki orszagreszt is Neszubanebdzsed kormanyozta Ramszesz helyett. A kovetkez? dinasztia megalapitojakent szamon tartott Neszubanebdzsed is minden bizonnyal mar Ramszesz 19. uralkodasi eve el?tt onallo utra lepett, es talan Herihor fia volt. Herihor pedig megelegedett a tenyleges hatalommal, kiralysaganak legitimacioja elmaradt, de nem is torte magat utana. XI. Ramszesz hiaba elte tul, az ot eve elvesztett valos uralkodoi szerepet nem vehette vissza: Herihort veje, Pianh kovette a f?papi szekben, es a legtobb egyeb cimben is. [31] Egy hivatalos level egy mondata meg i. e. 1070 el?ttr?l rendkivul naturalisztikusan es plasztikusan fogalmazza meg az elkeserit? helyzetet. Pianh kuldte egyik irnokanak:

?… Ami pedig a kiralyt illeti ? elet, udv, egeszseg ?, ugyan kinek a f?noke ? meg?...”

I. e. 1069-ben Ramszeszt halala utan Dzsaanet ( Tanisz ) ura, Neszubanebdzsed megalapitotta a XXI. dinasztiat , es szekhelyet nem koltoztette Memphiszbe, hanem sajat birtokan maradt. Uralkodoi neveben Amon mell?zese felt?n?, de ugyanakkor a deli teokratikus eszmet elfogadta, es nem bolygatta e kenyes kerdest. Amennyiben valoban Herihor fia volt, akkor erthet? is, hogy sogoraval, Pianhhal es testverevel (vagy unokaoccsevel), Pinedzsemmel nem konfrontalodott. Pinedzsem raadasul felesegul vette XI. Ramszesz leanyat, Henuttauit , kettejuk ket fia megosztozott a thebai f?papi es az eszaki kiralyi cimen. [32] A helyi uralkodo hatalma igy nem terjedt tul a f?varosa kozvetlen korzeten, meg a Deltavideken sem volt mindenhol elismert kiraly. Delen Pianh es utodai egy valodi teokratikus kiralysagot alakitottak ki, mely elvileg ugyan a dzsaaneti uralkodo fennhatosaga ala tartozott, de valojaban teljesen onallo volt, tenyleges befolyasa azonban messze eszakra is kiterjedt. A XXI. dinasztia idejeben vegig ketten uralkodtak. A megosztottsag egy pillanatra sem valt hivatalossa, egyes thebai uralkodo-f?papok megelegedtek a f?papi cimmel, masok kiralykent tronoltak, de az orszag kifele egyseges maradt. A teljes ketteszakadas I. Sesonk , egy libiai szarmazasu, hadvezeri csaladbol szarmazo f?ur tronra lepesevel kovetkezett be. Ekkor ugyanis Sesonk Harsziesze f?pap halala utan Nimrat nev? emberet nevezte ki, de tenylegesen megis Harsziesze fia lett az uj f?pap. [33]

A libiaiak az i. e. 9. szazad kozepe tajan annyit ertek el, hogy II. Takelot a sajat fiat, Oszorkon tronorokost ultethette a thebai f?papi szekbe. Ez az eredmenye azonban inkabb volt bakloves, mint valodi el?relepes, hiszen fia szemelye igencsak irritalta az ottani papsagot es nemesseget. Adaz belvillongasokrol tudunk, a f?papnak tobbszor is menekulnie kellett Thebabol. Mindezen esemenyek viszont teljesen alaastak a libiaiak tekintelyet es hatalmat. Meg a Deltavidek is ket reszre szakadt, Petubasztet , Dzsaanet korabbi ura Leontopoliszban kirallya koronaztatta magat. [33] III. Oszorkon vegul elerte, hogy leanya, I. Sepenupet legyen Amon isteni felesege , akinek rendelkezesere bocsatottak az Amon-papsag teljes vagyonat. Ezzel Amon f?papjai vegleg elveszitettek politikai befolyasukat. [34]

A harom dinasztia kozti lavirozas ezutan a legnagyobb f?urak sokasaganak adta meg az onallo politika folytatasanak lehet?seget. Egyesek felvettek a kiralyi cimet is. Keves az adat eme kiskiralyokrol, akikr?l tudunk, azokat se nagyon lehet kronologizalni, hiszen kiralykent sajat uralkodasuk eveivel szamoltak az id?t, es egymast nem nagyon emlegettek, ami a korrelaciot lehet?ve tenne. Csak het evtizeddel kes?bb, a Thebat elfoglalo kusita, Peye egy szteleje ad kepet a rengeteg kiskiralyrol.

A thebai teokratikus kiralysag er?sen torekedett az orszag egysegenek helyreallitasara. Am minel tobb hatalmi goc keletkezett eszakon, annal nehezebbe valt a dolguk. Gyengeseguk okara szamos magyarazat adodik, de a legfontosabb mindenkeppen a szamottev? hader? hianya volt, mely viszont kronikus aranyhianybol fakadt, a Del viszonylag elszegenyedett. A gazdagnak es hatalmasnak t?n? Amon-papsag pompajanak sosem volt gazdasagi alapja. Amikor az uralkodok adomanyai megsz?ntek Amon reszere, a nubiai aranybanyak tobbsege pedig kimerult, illetve eppen politikai es gazdasagi okok miatt kiaknazhatatlanna valt, a papsag relative elszegenyedett, dacara oriasi birtokaiknak. Ugyanakkor az Amon-papsag III. Oszorkonnal elvesztette maradek politikai befolyasat is. Nem veletlen, hogy a nubiai hader?t oly szivesen fogadtak kicsit kes?bb. Deffenzivaba is kenyszerultek mar a XXII. dinasztia idejen, hiszen a tronorokos Amon f?papjava avanzsalasa nyilvanvalo presztizsveszteseg, melyet azonban eszak nem tudott kell?keppen kihasznalni. Viszont amit elvesztettek reven, behoztak a vamon: a Theba befolyasa alatt allo teruletek kimaradtak az altalanos marakodasbol. Theba kiralysaga egysegesebb lett, mint barmely eszaki kiralysag, vagy azok egyuttveve. Ideologiai sulyat pedig minden bizonnyal arra hasznalta fel, hogy egymasnak ugrassa az eszaki teruletek uralkodoit. Azonban onmagaban az a teny, hogy egyre ujabb politikai es gazdasagi centrumok jelentek meg a Deltavideken, Theba jelent?segenek folytonos csokkeneset mutatja. [35]

Ebbe a helyzetbe csoppent bele Peye. Herihor halalat kovet?en Kus egyre onallobb lett, mig a teljesen asszimilalt Wawat megmaradt Theba fennhatosaga alatt. Amon papjai ennek ellenere meg a 4. zuhatag kornyeken is emeltek templomot, pedig Napata a X. szazad elejen mar mindenkepp egy fuggetlen kiralysag kozpontjava valt, es befolyasi ovezete egyre eszakabbra terjeszkedett. Eme allam alattvaloi, nemessege nagy resze, s?t az uralkodoi dinasztia is afrikai, vallasuk, allamszervezetuk, s?t hagyomanyaik azonban egyiptomiak.

Peye tartotta magat a thebai elvarasokhoz. Egyiptomi uralkodoi nevet vett fel (Uszermaatre Szeneferre), s hodolasra kenyszeritett nehany kozep-egyiptomi varost, mint Herakleopoliszt, es nagyhatalmu urat Peftjauibasztot . Talan epp e hodoltatas volt a casus belli Szaisz es Theba kozott. Az osszet?zeseket Tefnaht , a Netjeri-kerulet nagyhercege, Hsou, Tajen, Perneb es Mennefer ura inditotta el, deltavideki befolyasi ovezetenek kiterjesztesevel. Elfoglalta egesz Eszaknyugat-Egyiptomot, Itj-tauibol kiindulva, es a kozeps? videkek egy reszet ? tobbek kozt Unu varosat is elszakitotta Peye erdekszferajabol. Tefnaht sikereit latvan tobb mas helyi uralkodo is csatlakozott hozza, nehanyan viszont azonnal ellene fordultak. Avarisz ura, Nemaret peldaul Neferusz er?dje ellen indult, bevette, es foldig romboltatta, hogy az ne kerulhessen Tefnaht kezere. A korabban szinte elkepzelhetetlen eset fordult el?: egyiptomi szarmazasu, talan kiralyi verb?l szarmazo tronkovetel? ellen fordult nehany egyiptomi nagyur, megpedig egy nem egyiptomi szarmazasu tronkovetel? oldalan. Ilyen eddig nem fordult el?, es bar a hukszosz-haboru idejen a nemesseg nem fogadta kitor? orommel uralkodoja szandekait, de nem tudunk arrol, hogy tev?legesen szembeszalltak volna vele.

Peye megszallo csapatai es a meg hozza h? fels?-egyiptomi hader? harom csataban ? szarazon es vizen egyarant ? leverte Tefnaht sereget, majd szinte futtaban vettek be Unut. A gy?ztes nubiai-thebai hadsereg egeszen Memphiszig semmilyen ellenallasba nem utkozott, ott is szinte kizarolag a polgari lakossag vedekezett. A 8000 f?s hely?rseg es a felfegyverzett lakossag kevesnek bizonyult, Tefnaht maga is feleskudott Peye h?segere. A nubiaiak thebai szekhellyel egy evszazadon at kuzdottek az orszag egyesiteseert, mignem szembekerultek Assziriaval .

Taharka i. e. 674 -ben meg visszaverte a hatarrol az asszir invaziot, de i. e. 661 -ben az asszirok dultak fel es romboltak le Thebat, olyan mertekben, hogy a bibliai Nahum profeta a teljes pusztulas szinonimajakent hozza fel No Amon nevet. [36] A varos meg nehany evszazadig lakott maradt, de ez a pusztitas megis a legutolso lancszem volt jelent?segenek elveszteseben.

Bar politikai szerepet elvesztette es kicsiny falukent letezett tovabb, Amon kultuszanak apolasara meg a Ptolemaioszok alatt is gondot forditottak. A 3. szazadban nubiai betores pusztitotta el vegleg az ?si kultuszhelyet. Probalkozasok tovabbra is voltak a kegyhelyek megmentesere, Septimius Severus peldaul a Memnon-kolosszusokat renovaltatta. Azonban a 4. szazadtol a keresztenyek jelentek meg, akik a templomokat kereszteny templomokka es kolostorokka alakitottak, a sirokat lakasokkent hasznositottak. Az arabok hoditasa utan a templomokat nem hasznaltak tobbe, de a sirokat tovabbra is lakasnak vagy istallonak hasznaltak. [37]

M?emlekei [ szerkesztes ]

Richard Lepsius terkepe Theba els? felmereser?l

Az okori varos templomai es sirjai Theba es a thebai nekropolisz osszefoglalo neven talalhatoak az UNESCO vilagorokseg -listajan. Ma Egyiptom Quena tartomanyaban , Luxorban talalhato; 1979 ota a vilagorokseg resze. Thebaban lenyegesen tobb m?emlek maradt meg, mint a masik f?varosban, Memphiszben .

A thebai nemesseg mar a korai id?kben a sziklasiros temetkezest alkalmazta, es ez a forma a XI. dinasztiaval a kiralytemetkezesben is megjelenik. A XII. dinasztia uralkodoi ugyan visszatertek a piramistemetkezeshez , a XVII. dinasztiaval kezdve ismet a sziklaba vajt kamrakban temetkeztek. Az els? ujbirodalmi kiraly I. Thotmesz volt, aki a Kiralyok volgyet hasznalta. A magansirok h?en tukrozik a helyi el?kel?seg anyagi viszonyait, ami a varos aktualis politikai es gazdasagi jelent?seget?l fuggott. A magansirok eleinte kicsiny kamrak, de sokszor festett falakkal vagy reliefdiszitessel. A bels? kikepzes sokszor jobb min?seg?, mint egyes uralkodosiroke. III. Amenhotep alatt a magansirok lenyegesen nagyobbak lettek, ami csak a XIX. dinasztia vege fele kezdett ismet kisebbedni, majd a XX. dinasztiara ismet egeszen kicsive valtak. [38]

B?vebben: Kiralyok volgye

A Kiralyok volgyenek temetkezese megvaltoztatta a halotti kultusszal kapcsolatos eljarasokat is. A szokvanyos halotti templomokat es egyeb kultuszhelyeket mar nem a nehezen megkozelithet? sir mellett epitettek fel, hanem attol messze, a nyugati part szantofoldjeinek es a sziklas meredelyek talalkozasanal. Az els? ilyen Hatsepszut halotti temploma, amelyet a mar fel evezredes Montuhotep-templom mintajara emelt Szenenmut . Ezt aztan kovettek a kes?bbi kiralyok templomai. [39] Ezzel parhuhzamosan a magansirok abrazolasainak jellege is megvaltozott. III. Amenhotep el?tt a temetkezessel kapcsolatos tematika mellett a mindennapi elet jelenetei lathatok, mig ezt lassan, a XIX. dinasztia derekara felvaltottak a kizarolag a tulvilagi lettel kapcsolatos kepek. [38]

A sirok szervezett kirablasa a XXI. dinasztia idejen kezd?dott, amikor I. Pinedzsem f?pap felujittatott bizonyos sirokat. E felujitott sirok nemelyikeben ? peldaul II. Amenhotepeben ? tobb korabbi uralkodot, herceget, kiralynet es hercegn?t temettek ujra, mikozben az eredeti halotti kelengyenek laba kelt. III. Ramszesz es I. Szethi mumiajan kicsereltek a vaszonpolyat, II. Thotmesz es I. Amenhotep sirjat tataroztak, majd ujratemettek II. Ramszeszt is. [33]

Ezutan hosszu ideig nem tortent semmilyen epitkezes Thebaban. Csak I. Sesonk b?vitette tovabb a karnaki templomot , amelyhez egy kuls? udvart es egy pulont toldottak. [33] A kovetkez? epitesi hullamot a nubiai Taharka uralkodasa jelentette, aki szinten Karnakban epitett. [40]

Keleti resz
Nyugati resz

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ ?Zeusz nagy varosa”
  2. ↑ Adolf Erman, Hermann Grapow: Worterbuch der agyptischer Sprache. akademie Verlag, Berlin, 1971. p.259
  3. ↑ Worterbuch, p.211
  4. ↑ Worterbuch, pp.54,479
  5. ↑ a b Kayser, 121. old.
  6. ↑ a b Kayser, 120. old.
  7. ↑ Baines?Malek, 84. old.
  8. ↑ Hendrickx?Vermeersch, 34. old.
  9. ↑ Hendrickx?Vermeersch, 47?52. old.
  10. ↑ Midant-Reynes, 60. old.
  11. ↑ Bard, 84. old.
  12. ↑ Bard, 93. old.
  13. ↑ Malek, 131. old.
  14. ↑ Seidlmayer, 149. old.
  15. ↑ Seidlmayer,, 136. old.
  16. ↑ Siedlmayer, 137. old.
  17. ↑ Seidlmayer, 142. old.
  18. ↑ Clayton, 72. old.
  19. ↑ Watterson, 52. old.
  20. ↑ a b Seidlmayer, 134. old.
  21. ↑ Siedlmayer, 147. old.
  22. ↑ a b Kakosy 1998, 112. old.
  23. ↑ a b Kakosy 1998, 113. old.
  24. ↑ Seidlmayer, 135. old.
  25. ↑ Watterson, 75. old.
  26. ↑ Seidlmayer, 148. old.
  27. ↑ a b Watterson, 111. old.
  28. ↑ Watterson, 55. old.
  29. ↑ Watterson, 56. old.
  30. ↑ Watterson, 102. old.
  31. ↑ a b c Watterson, 103. old.
  32. ↑ Watterson, 139. old.
  33. ↑ a b c d Watterson, 140. old.
  34. ↑ Watterson, 145. old.
  35. ↑ Watterson, 147. old.
  36. ↑ Nahum 3. konyve
  37. ↑ Kayser, 122. old.
  38. ↑ a b Watterson, 127. old.
  39. ↑ Kayser, 125. old.
  40. ↑ Watterson, 141. old.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Baines, John, Malek, Jaromir. Az okori Egyiptom atlasza , ford. Udvarhelyi Laszlo (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiado Kft.. 1. kiadas: ISBN 963-208-068-8 , 2. kiadas: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000)  
  • Bard, Kathryn. Az egyiptomi allam kialakulasa , in: Shaw, Ian (szerk). Az okori Egyiptom tortenete (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiado , 77?104. o.. Forditotta: Kmilcsik Agnes [2004]. ISBN 963-425-022-X  
  • Clayton, Peter A. Faraok kronikaja – A faraok tortenete uralkodasuk szerint – az okori Egyiptom dinasztiai . Budapest: Mora (2007). ISBN 978-9-631183-16-0  
  • Hendrickx, Stan ? Vermeersch, Pierre. A prehisztorikus kor , in: Shaw, Ian (szerk). Az okori Egyiptom tortenete (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiado , 33?59. o.. Forditotta: Kmilcsik Agnes [2004]. ISBN 963-425-022-X  
  • Javaslat a vilagoroksegbe valo felvetelre PDF
  • Kakosy Laszlo . Az okori Egyiptom tortenete es kulturaja . Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2   ISSN 1218-9855
  • Kayser, Hans. Thebanak szaz kapuja volt ? tortenelmi helyek a Nilus menten , Terenyi Istvan (ford.), Wessetzky Vilmos (lektor), Budapest: Gondolat Kiado (1969)  
  • Malek, Jaromir. Az Obirodalom , in: Shaw, Ian (szerk). Az okori Egyiptom tortenete (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiado , 105?133. o.. Forditotta: Kmilcsik Agnes [2004]. ISBN 963-425-022-X  
  • Midant-Reynes, Beatrix. A nagada-kor , in: Shaw, Ian (szerk). Az okori Egyiptom tortenete (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiado , 60?76. o.. Forditotta: Kmilcsik Agnes [2004]. ISBN 963-425-022-X  
  • Seidlmayer, Stephan. Az els? atmeneti kor , in: Shaw, Ian (szerk). Az okori Egyiptom tortenete (magyar nyelven), Debrecen: Gold Book Kiado , 134?163. o.. Forditotta: Kmilcsik Agnes [2004]. ISBN 963-425-022-X  
  • Watterson, Barbara. Egyiptomiak . Szukits K. (2000). ISBN 963-4971-06-7  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Theba&oldid=26090078 ”