A textilipar az egyik legregebbi, legnagyobb hagyomanyokkal rendelkez? ipari agazat. Azoknak a szakteruleteknek a gy?jt?neve, amelyek szalasanyagokbol fonalakat es/vagy kulonboz? eljarasok alkalmazasaval lapszer? termekeket ? szakszoval: kelmeket ^{[Megjegyzes 1]} ? allitanak el?. Ily modon a textilipar magaban foglalja

• a fonal - es cernagyartast ,
• a szovetek ,
• a kotott kelmek es kotottaruk ,
• az egyeb kelmekepz? eljarasokkal (pl. csipkekeszites , fonatolas , nemezkeszites , t?zes, nemsz?ttkelme -gyartas, varrvahurkolas ) el?allitott termekek kesziteset,
• ezek szinezeset es kikesziteset , valamint
• a nem ruhazati celra keszult konfekcionalt (kesz allapotra hozott) textiltermekek (pl. textilanyagbol keszult zsakok, kotelek, zsinorok, csomozott halok stb.) el?allitasat.

A statisztikai besorolas szerint nem tartozik a textiliparhoz a textilanyagokbol keszult ruhak gyartasa ? ez mas statisztikai kategoria. A textilipar termekeinek tovabbi feldolgozasaval ruhaipari celra a ruhaipar foglalkozik.

A " textil " elnevezes a latin textus szobol ered, amelynek egyik jelentese (a Finaly-fele szotar szerint): ?szovet, fonadek”. ^[1]

Tortenete [ szerkesztes ]

A textiltermekek el?allitasanak tortenete a tortenelem el?tti korra vezethet? vissza, de erre nezve pontos adataink nincsenek. A szakirodalom ^[2] i. e. 25 000 koruli id?b?l szarmazo textiltermeket, egy rostokbol keszult szovetszer? darabot emlit, mint olyat, ami az Europaban talalt legregibb ilyen leletnek tekinthet?. I. e. 11 000 es 8000 kozott keletkezett textiltoredekekr?l is tudunk. A Zurichi-to medreb?l egy i. e. 5-6 ezer evvel ezel?tt keszulhetett textilia kerult el?, amely szerkezetet tekintve megegyezik a ma is keszul? szovetekevel. 1988-ban a Tigris fels? folyasanal egy asatasnal olyan szarvasagancsbol keszult szerszamnyelet talaltak, amelyen hozzatapadt lenszalakat ismertek fel es korukat 9000 evre teszik. Megallapitottak, hogy ezek a szalak eredetileg valamilyen igen szell?s, gezhez hasonlo szoves? ruhadarabbol eredhetnek. ^[3]

Nyersanyagok [ szerkesztes ]

B?vebben: Szalasanyagok

Valoszin?, hogy az els? textiltermekek kiindulo anyagai a novenyi szalak voltak. Indiaban ?sid?kt?l fogva a gyapot magszala (a pamut ) es a juta hancsa, Afrikaban a kenaf , Kinaban a rami , a Fulop-szigeteken a manilakender , Mexikoban az agave szolgaltatta a fonashoz a szalakat, Europa es a Foldkozi-tenger ?si nepei a lent dolgoztak fel. A gyapju feldolgozasat fonalla vagy nemezze nehany azsiai nep mar az ujk?korban (i. e. 5000?2000) megkezdte. Az els? rank maradt gyapjuszovet-maradvanyok Kis-Azsiabol, az i. e. 7. szazadbol szarmaznak. A selyemr?l biztosan tudjuk, hogy Kinabol szarmazik es Azsian keresztul, a nevezetes Selyemuton kerult a romaiakhoz.

Fonas [ szerkesztes ]

B?vebben: Fonas

A fonas a fonalgyartas hagyomanyos es legregibb m?velete, mar a k?korszakban (i. e. 5000?2000) is ismertek. Ezzel az eljarassal a rovid elemiszalu szalasanyagokat rendezik, parhuzamositjak, majd sodrassal egyesitik. Igy alakul ki a fonal . A fonal alkotoeleme tehat a szal . Ket vagy tobb fonal osszesodrasaval allitjak el? a cernat .

Szoves [ szerkesztes ]

B?vebben: Szovet (textilipar)

A szoves tobb ezer evvel megel?zhette a fonast, mert a termeszetben el?fordulo hancsok, indak mar ebben az eredeti alakjukban is alkalmasak szovetszer? termekek el?allitasara.

A szovet alapvet?en ket egymast keresztez? fonalrendszerb?l all; a szaknyelv a hosszanti fonalakat lancfonal aknak, az erre mer?leges, keresztiranyu fonalakat vetulekfonal aknak nevezi.

Egyes kutatok ^[4] feltetelezik, hogy az els? textiliak nem is a ruhazkodast szolgaltak, hanem az ?semberek kunyhojuk falat keszithettek gyekenyhez hasonlo novenyi rostokbol keszult szovetekb?l vagy ahhoz hasonlo szerkezet? anyagbol (pl. sprang ^[5] ), vagy a halaszathoz hasznaltak ilyen szerkezet? halot. Az egyiptomi obirodalom koraban (i. e. 2650 es 2300 kozott) epult nagy piramisok falfestmenyein lathato emberi alakokat azonban mar textiliabol keszult ruhadarabokkal abrazoltak. A temetkezesi helyek valodi textilanyagokat is meg?riztek. A sumerok i. e. 22?18. szazadbol fennmaradt szobrain is felismerhet?k textilanyagokbol keszult ruhadarabok abrazolasai.

Fonatolas [ szerkesztes ]

B?vebben: fonatolas (textilipar)

A fonat a szovettel szemben csak egy fonalrendszerb?l: hosszanti fonalakbol all, amelyeket egymassal kereszteznek. A fonatolas is egyike az ?si kezm?ves tevekenysegeknek, amit kezdetben hajlekony faagak, indak osszef?zesevel m?veltek es hasznalati targyak (f?leg kosarak) keszitesere hasznaltak. A kosarfonas nyomai 12 ezer evvel ezel?tti leleteken fennmaradtak. ^[6] A haj ? minden bizonnyal szinten az ?sid?kb?l szarmazo ? "befonasa" is voltakeppen a mai ertelemben vett fonatolas m?veleten alapul.

Kotes [ szerkesztes ]

B?vebben: Kotes (textilipar)

A kotes sokkal fiatalabb talalmany, mint a szoves. Egyiptomi sirokbol kerult el? olyan, az i. sz. 5?6. szazadbol valo zokni , amely a koteshez hasonlo szerkezetet mutatja. Ezt azonban nem a ma ismert (kezi)kotesi technikaval keszitettek, hanem vastag himz?t?vel, a fonalat az el?z? szembe beleoltve kepeztek egymasba kapcsolodo hurkokat. Ez az un. olteses kotes (nalbinding) technika soka fennmaradt, a skandinav orszagokban meg a 19. szazadban is alkalmaztak, s?t kezimunkakent ma is m?velik. ^[7] Valoszin?, hogy a mai kotesi technika Arabiabol szarmazik, ahol f?leg harisnyakat keszitettek ezzel az eljarassal, es a morok kozvetitesevel kerult at Europaba, ahol azutan igen magas fokra fejl?dott. ^[8] Az el?kerult els? targyi emlekek (harisnyak, sapkak, erszenyek) az i. sz. 2.?3. szazadbol valok.

Csipkekeszites [ szerkesztes ]

B?vebben: Csipke

B?vebben: Gepi csipkekeszites

?si mesterseg a csipkekeszites is, bar eredetere es kialakulasanak idejere nincsenek adatok. Egyes szerz?k szerint az okori Romaban keszitettek el?szor vert csipket, ^[9] de a mai ertelemben vett csipke a 15. szazadban es a 16. szazad elejen jelent meg. A kezi csipkekeszitesnek szamos modszere alakult ki es hasznalatos ma is, ezek gepesitese a 19. szazadban indult meg.

Nemezkeszites [ szerkesztes ]

B?vebben: M?szaki nemez

B?vebben: Nemez

A legkorabbrol ered? regeszeti lelet, amely a nemez letere, hasznalatara utal, i. e. 6500-bol valo es Torokorszagban talaltak. A sziberiai halomsirokban szamos i. e. 600 korul keszult nemeztargyat es sz?nyeget leltek, olykor a sirok falat is nemezzel boritottak. ^[10] A nemezkeszites abban az id?ben keletkezhetett, amikor az emberiseg az allatb?rt, az allatsz?rt ruhak keszitesere kezdte hasznalni. De foldrajzilag er?sen behatarolt teruleten jellemz? az elterjedese: Europaban es Kozep-Azsiaban . Legkeletibb hatara a kinai nagy fal , legnyugatibb pedig a Karpat-medence . Eszakon a svedek is foglalkoztak nemezkeszitessel. Delen a gorogoknel es a romaiaknal talalunk forrasokat nemeztargyak hasznalatara.

Szinezes, kikeszites [ szerkesztes ]

B?vebben: textilanyagok szinezese

B?vebben: textilanyagok kikeszitese

A textiliak szinezese es mosasa is mar koran kialakult. Az okori egyiptomiak mar szineztek a szoveteket es a moso-kikeszit? itt kulon szakma volt. A kinaiak es indiaiak is ismertek a festekeket (a textilipar mai szohasznalataval: szinezekeket ) es pacokat es tudtak, milyen feltetelek mellett rogzithet?k azok egyenletesen es tartosan az anyagokon. Fennmaradtak okori receptgy?jtemenyek, amelyekb?l ? es a rank maradt textilmaradvanyok elemzeseb?l ? tudjuk, hogy sokfele fest?novenyt es allatot hasznaltak fel festekanyag kinyeresere. Egy tet?fajta nedveb?l karminvoroset , a buzergyokerb?l narancsszint, a tuskes biborcsiga nedveb?l biborvoroset, a safranybol sargat, a diohejbol barnat, a gubacsbol feketet, az indigobol keket nyertek. A festekanyag rogziteset timsos , vagy vas - es onsos pacokkal vegeztek. Maga a fest?m?hely fa- vagy k?kadakbol, f?z?ustokb?l allt, amelyekben az anyagot farudakkal mozgattak, a szaritas kereteken tortent. A kozelben folyoviznek kellett lennie, mert az oblitesekhez ez nelkulozhetetlen volt. A mosashoz novenyi es allati lugos anyagokat (szodat, hamulugot) hasznaltak. A novenyi szalasanyagokbol keszult szoveteket ugy feheritettek , hogy kitettek a napra es vizzel locsoltak ?ket, a feheritest a nap ibolyantuli sugarai vegeztek el (gyepfeherites) . A gyapjuszoveteket fakeretre teritettek es alattuk kenrudacskakat egettek, a szovet a ken-dioxid hatasa alatt feheredett ki.

Az okori kulturakban is ismert volt mar a bolyhozas es nyiras , s?t a perzseles is, mint a kelmek kikeszit? m?veletei, valamint a gyapju kallozasa (nemezelese). A kallozast az okorban emberi er?vel, taposassal vegeztek, a vizikerekkel hajtott kallomalom csak 1000 korul terjedt el Franciaorszagbol.

Az iparszer? textilgyartas kialakulasa [ szerkesztes ]

A textiltermekek el?allitasa egesz a 16. szazadig haziipari tevekenyseg volt. A kozepkorban a fonast gyalogorsoval es guzsallyal vegeztek (a rokkat a 14. szazadban Italiaban talaltak fel) es a szoves is kezdetleges szov?szekeken folyt. A kot?gep feltalalasaig ( William Lee , 1589) csak a kezikotest ismertek. A 17. szazadban a ceheke volt a f?szerep. A 18. szazadban megindult ipari forradalom idejen alakultak ki a textilmanufakturak, majd ezt kovet?en a textilipar fejl?dese jelent?sen meggyorsult. Sorra jelentek meg a nagy talalmanyok, mint a gyorsvetel? ( John Kay , 1730), a kett?agyas kotott kelmet keszit? kot?gep ( Jedediah Strutt , 1755), a tobborsos fonokerek ( James Hargreaves , 1767), a lanchurkologep ( Josiah Crane , 1768), a folyamatos fonogep ( Richard Arkwright , 1769), a kartologep (ugyancsak Arkwright, 1775), a szelfaktor el?djenek tekinthet? ?spinning mule” (=?fono oszver”) ( Samuel Crompton , 1779), a g?zgeppel hajtott szov?gep ( Edmund Cartwright , 1787), a korhurkologep ( Decroix , 1798) stb. A rohamos fejl?des a 19. es 20. szazadban is folytatodott. 1805-ben talalta fel Joseph Marie Jacquard a szov?gep lyukkartyas mintavezerleset; az ilyen rendszer? vezerl? berendezeseket a textiliparban (mas gepeken is) meg ma is az ? nevevel jelolik. 18. szazadi talalmany a fonatologep is. A 19. szazadban sorra jelentek meg a kulonboz? kot?gepek, nem utolsosorban a kanalas t? feltalalasat kovet?en ( Matthew Townsend , 1856) a raschel-gep ( Redgate , 1855), a sikkot?gep ( Isaac Wixom Lamb , 1863), majd a sikhurkologep ( William Cotton , 1864), a sarkat es orrot fogyasztassal-szaporitassal kialakito harisnya-korkot?gep ( William H. McNary , 1866) stb. Ugyancsak a 19. szazad elejei talalmany a csipkever?gep ( John Heathcoat , 1808, ezt 1813-ban John Levers tokeletesitette). 1844-ben szabadalmaztatta J. Thorpe a gy?r?sfonogep ?lelket” kepez? gy?r?sorsot. A fonatolas gepesitese is a 18. szazadra vezethet? vissza. 1748-bol szarmazik az els? ilyen vonatkozasu szabadalom, ez az angol Thomas Walford talalmanya, ^[11] amit f?leg gyertyaba valo kanoc, cip?f?z?k es zsinorok keszitesere szerkesztett. Ezt a konstrukciot a nemet Johann Heinrich Bockmuhl tokeletesitette 1767-ben ^{[12] [13]} es ez lett az alapja a mai korszer? gepeknek.

Az ipari forradalom a textilkikeszitesben is hatalmas fejl?dest inditott el. 1785-ben fedezte fel Claude Louis Berthollet a klor feherit? hatasat, amivel a gyepfeherites hosszadalmas eljarasat nehany orara lehetett csokkenteni. Ugyanebben az evben szabadalmaztatta Thomas Bell a hengernyomogepet . A Russel Dorr altal 1807-ben szerkesztett, spiralis vagoelekkel dolgozo nyirogep a ma hasznalatos ilyen gepek ?se. (Vizzel hajtott posztonyiro ollokkal mar Leonardo da Vinci is kiserletezett.) A pamutszovetek perzselesere hasznalt gepet 1819-ben mutattak be a parizsi iparkiallitason. A textilkikeszites teren az egyik legjelent?sebb talalmany John Mercer altal 1844-ben feltalalt, a pamut lugozasan alapulo, ma is mercerezesnek nevezett eljaras.

A 20. szazad oriasi fejl?dest hozott a textilipar valamennyi teruleten ? a fonalgyartas m?veleteit?l kezdve a kulonboz? kelmekepzesi eljarasokon at a szinezes es kikeszites valamennyi fazisaig ?, els?sorban a szintetikus szalasanyagok es az elektronika elterjedesenek koszonhet?en. A gepek egyre termelekenyebbek lettek, egyre valtozatosabb mintazatok kesziteset tettek lehet?ve, teret nyert az automatizalas, el?szor mechanikus szerkezetekkel, kes?bb egyre inkabb az elektrotechnikara, majd az elektronikara alapozva. Ma mar teljesen altalanosak a szamitogeppel vezerelt textilipari berendezesek, amelyek kiszolgalasa alig igenyel emberi munkaer?t. Jellegzetesen 20. szazadi talalmany peldaul a varrvahurkolas (lenyegeben a lancrendszer? kotes es a varras elveinek egyesitese), ami Heinrich Mauersberger 1949-ben szabadalmaztatott talalmanyabol fejl?dott ki, valamint a kulonboz? un. nemsz?tt kelmek gyartasa, amelyek nem tartalmaznak fonalakat, hanem a lapszer?ve rendezett szalhalmaz (fatyol, bunda) mechanikai vagy kemiai rogzitesen alapulnak. Hatalmas lenduletet adott a textilipar minden teruleten a fejl?desnek a szintetikus szalasanyagok sokfelesegenek elterjedese, f?leg a 20. szazad kozepet?l, ami egyreszt a gyartastechnologiak ezeknek megfelel? fejleszteset kenyszeritette ki, masreszt uj teruleteket nyitottak meg a textiltermekek felhasznalasaban is, a m?szaki es egeszsegugyi teruleteken, de a korszer? gepeken megvalosithato ujdonsagok a hagyomanyos textiliakat es a divatot is er?teljesen befolyasoljak.

A textilipar Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Magyarorszagon mar az Arpad-hazi kiralyok idejen ismert volt a labitos szov?szek es a kallomalom is a 13. szazadban mar hasznalatban volt. A honfoglalo magyarok ismertek a fonas es szoves m?veleteit, tovabba az Europaban ujnak min?sithet? nemezkeszitest , ami satraik alapanyaga volt. 1680 korul alapitottak az els? magyarorszagi selyemfonodat es -szovodet is.

Az els? textilmanufakturak hazankban a 18. szazad elejet?l letesultek. ^[14] A munkasok zomet kulfoldr?l, els?sorban Szaszorszagbol , Szileziabol szerz?dtettek, de dolgoztak ezekben cseh, osztrak, bajor, s?t gorog munkasok is. Az orszag mez?gazdasagi adottsagai folytan els?sorban gyapjufeldolgozassal foglalkoztak, de volt az orszagban selyemfeldolgozo uzem is. A Magyarorszagon termesztett len es kender feldolgozasa ebben az id?ben meg nem emelkedett ki a haziipar szintjer?l, mert a kulfoldi konkurencia es a nyomott mintas pamutszovetek divatja nem kedvezett ezeknek a termekeknek. A manufakturakban 50?150 ember dolgozott es el?fordult 10?12 eves gyermekek munkaskent valo foglalkoztatasa is.

Magyarorszagon a manufakturakat kes?bb kezdtek felvaltani a kezi munkanal sokkal termelekenyebben dolgozo, de nagyobb befektetest is igenyl? gepekkel felszerelt gyarak. Mig Angliaban es Nyugat-Europaban ez a folyamat a 18. szazadban megkezd?dott es a 19. szazad elejere altalanossa is valt, Magyarorszagon a 19. szazad vegere es a 20. szazad elejere ertek meg ennek feltetelei. A fonassal, szovessel es textilnyomassal foglalkozo els? manufaktura 1736-ban kezdte meg tevekenyseget a Nyitra megyei Sasvaron . ^[15] Az els? magyar textilgyarnak az 1776 -ban Valero Istvan es Tamas ^[16] altal alapitott selyem-manufaktura ^{[17] [18]} tekinthet?. 1780 -ban epult Obudan az otemeletes "filatorium" (selyemfonoda es -cernazo uzem), itt vizikerekkel hajtottak meg azt a hosszu tengelyt, amelyr?l a gepeket m?kodtettek) (ennek az epuletnek sajnos mar a romjai sincsenek meg, de m?szaki berendezesenek kicsinyitett modellje korabban a Textilmuzeumban volt lathato), majd 1785-ben, szinten Obudan a selyemgombolyito uzem (ennek epulete meg ma is all ^[19] ). 1784 -ben alapitotta Goldberger Ferenc Obudan kekfest? uzemet, ebb?l n?tt ki kes?bb, a 19. szazad 30-as eveiben a nagyhir?ve valt Goldberger Textilm?vek . (Egyik eredeti epulete ma a volt Textilmuzeumnak ? ma: Goldberger Textilipari Gy?jtemeny ? ad otthont.) Kluge Ferenc 1786 -ban alapitott papai kekfest? uzeme 1956 -ig m?kodott, azota itt van a Kekfest? Muzeum . 1795 -ben szereltek fel Magyarorszagon az els? kot?gepet egy soproni uzemben. Magas szinvonalra fejl?dott hazankban a csipkekeszites is, amire ? tobb mas mellett ? kivalo peldat szolgaltat peldaul a halasi , a csetneki , a sovari csipke .

A 20. szazad elejen, majd a ket vilaghaboru kozotti id?szakban a magyar textilipar jelent?sen fejl?dott, ebben az id?szakban igen sok, kes?bb tekintelyesse valt gyar alakult. A masodik vilaghaboru igen nagy karokat okozott az orszag textiliparanak is, de a haboru utan a textilipar viszonylag hamar magahoz tert. Az ipar szerkezeteben es az uzemek vezeteseben gyokeres atalakulast hozott az allamositas (1948-49), majd tobbszori atszervezes utan, 1963-ban az akkori 187 textilipari uzem 42 orszagos vallalatba tomorult. Ezek mellett tanacsi vallalatok es szovetkezetek is m?kodtek a textiliparban, osszesen mintegy 140 ezer embert foglalkoztatva. 1965-ig az extenziv fejl?des volt jellemz?, amit el?segitett a tartos munkaer? kinalat, ezt kovet?en a fejl?des intenziv jellege er?sodott es a munkasletszam csokkent. Az 1970-es evekben nagyaranyu rekonstrukcios programot hajtottak vegre a termeles mennyisegi novelese es korszer?sitese erdekeben, amit azonban sajnos nem lehetett teljes kor?en veghezvinni. Az 1989-90-ben vegbement politikai es gazdasagi valtozasok kovetkezteben a korabbi igen jelent?s, az akkori Szovjetunioba iranyulo export kiesett, a hazai termeles? textiltermekek belfoldi fogyasztasa pedig ? els?sorban az import liberalizacioja es a kezdetben igen magas inflacio kovetkezteben beallo keresletcsokkenes miatt ? er?sen visszaesett, ami a nagyvallalatok tonkremenetelet, a textilipar gyors leepuleset eredmenyezte, amihez hozzajarult a gyarak egy reszeben meg megmaradt elavult geppark es a nyugat-europai igenyekhez kepest nem mindig megfelel? min?seg is. A korabbi allami vallalatok megsz?ntek, helyukon nagy szamu kisebb gazdasagi tarsasag alakult. Minthogy a felszamolasok soran a korszer? gepeket altalaban kulfoldon adtak el, a privatizacio soran alakult hazai vallalkozasok szamara csak a sokkal olcsobb regebbi, kevesbe korszer? gepek maradtak hozzaferhet?k, igy ezek sem tudtak felvenni a versenyt a megnovekedett min?segi igenyekkel. (Ehhez nem egy esetben az uj vallalkozok egy reszenek hianyos hozzaertese is parosult.) Sulyosbitotta a helyzetet, hogy a textiliparban mindig is viszonylag nagyon alacsonyak voltak a munkaberek ? ez sajnos ma is fennall ?, ami miatt ennek az iparagnak sokszor igaztalanul is nagyon alacsony a presztizse. Jelent?s reszben epp emiatt a szakember-utanpotlas nem kielegit?, mivel a korabban igen szinvonalas szakmai oktatas is leepult. A privatizacio soran letrejott vallalkozasok egy resze azonban valoban sikeres lett, kepes volt gepparkjat es technologiajat felujitani, a kornak megfelel? berendezeseket beszerezni, ennek koszonhet?en ma is m?kodnek magas m?szaki es min?segi szinvonalon termel? textil- es ruhaipari vallalatok hazankban, amelyek termekei az export piacokon is megalljak a helyuket. Emellett az alacsony berszinvonal szamos jelent?s kulfoldi textilipari vallalatot is vonzott Magyarorszagra, amelyek ide telepitettek at gyaraikat vagy egyes gyartasi lepcs?iket (els?sorban a kelmegyartas teruleten). Mindezek eredmenyekent tulajdonkeppen szamos igen korszer? textilgyar is m?kodik hazankban, ha reszben vagy teljesen kulfoldi tulajdonban is. Jelent?s reszuk m?szaki textiliak gyartasaval foglalkozik.

A textilipar vilagszerte megfigyelhet? tendenciaja a termelesnek az azsiai , oceaniai , indiai , del-amerikai orszagokba valo athelyez?dese. Ez, valamint a hazai textiliparban ervenyesul? rendkivul kedvez?tlen munkaberviszonyok hatranyosan hatnak a hazai textilipar ? es ezen belul els?sorban a szokvanyos ruhazati cikkek gyartasa ? tovabbi fejl?desere. A kiutat a lakas- es haztartasi textiliak, valamint a nagy ertek?, bar jelent?s es technologiai fejlesztest igenyl? m?szaki es egeszsegugyi textiliak, ved?oltozekek termelesenek fejlesztese jelentheti.

Megjegyzes [ szerkesztes ]

1. ↑ A kelme szo a textilipar szaknyelveben gy?jt?fogalom, ami minden fajta lapszer? kepz?dmenyt magaban foglal, amelyet textilipari eljarassal keszitenek, fuggetlenul a gyartasi eljarastol. Igy "kelme" a szovet, a kotott kelme, a nemsz?tt kelme, a nemez, a csipke, a fonatolt termekek egy resze is.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi forrasok [ szerkesztes ]

• Broby-Johansen, R.: Az oltozkodes tortenete. Gondolat, Budapest, 1969
• Endrei Walter: Magyarorszagi textilmanufakturak a 18. szazadban. Akademiai Kiado, Budapest, 1969
• Endrei Walter: A textilipari technikak termelekenysegenek tortenete. Akademiai Kiado, Budapest, 1993
• Endrei Walter (szerk.): M?szaki innovaciok sorsa Magyarorszagon. Akademiai Kiado, Budapest, 1995)
• Lazar Karoly: Kotestechnologia I. Szakkozepiskolai tankonyv. M?szaki Konyvkiado, Budapest, 1983
• Magyar nagylexikon XVII. (Szp?Ung). F?szerk. Barany Laszlone. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 406?407. o. ISBN 963-9257-17-6  
• Schoner, Friedrich: Spitzen. VEB Fachbuchverlag, Leipzig, 1980
• Szabo I. (szerk.): Konny?ipar Magyarorszagon. Konny?ipari Miniszterium, Budapest, 1985
• Vamos Gyorgy (szerk.): A konny?ipar (1981)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A textilipar fejl?desenek id?rendi tablazata Archivalva 2007. december 31-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)
• A textilipar fejl?destortenete azsiai es iszlam orszagokban (angolul)
• A Textilipari M?szaki es Tudomanyos Egyesulet (TMTE) honlapja
• A magyar textil-, ruhazati es b?r-cip?ipar jov?kepe
• A papai Kekfest? Muzeum honlapja
• A budapesti Textilmuzeum honlapja
• A sovari csipke
• Pluss.lap.hu ? linkgy?jtemeny
• A textil, a lakastextil es a fuggony anyagok tulajdonsagai

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Az obudai Selyemgombolyito
• Halasi csipke
• Csetneki csipke
• Bionika a textiliparban
• Ruhaipar
• Konny?ipar
• M?szaki textiliak
• Orvosbiologiai textilanyagok
• Intelligens textiliak