A termeszetfeletti vagy termeszetfolotti kifejezes magaba foglalja mindazok a tartalmakat, amelyek nem magyarazhatok meg a termeszet torvenyei szerint, amelyek megkozelitesere az emberi megismeres fizikailag es biologiailag leirhato es ertelmezhet? eszkozei alkalmatlanok. Sem tudomanyos vagy kiserleti modszerrel nem lehet tanulmanyozni. Az ugynevezett termeszetfeletti jelensegeket neha isteni vagy demoni beavatkozasoknak, vagy szellemeknek vagy ? magikus ” gyakorlatoknak tulajdonitjak. Els?sorban a vallasokban , az okkultizmusban , az ezoterikaban hasznalt fogalom, de jelensegei gyakran kapcsolodnak a paranormalis temakhoz is.

A szupranaturalizmus egy termeszetfeletti szellemi vilag letezeset allitja. A termeszetfelettiben valo hit ellentetet naturalizmusnak nevezik.

Etimologia [ szerkesztes ]

A kifejezes osszetett latin szo forditasa: supernaturalis , amely ket kozepkori szobol szarmazik: supra (= folott) + naturalis (= termeszet). ^[1]

Vallas [ szerkesztes ]

A vallasokban a termeszetfeletti vilaghoz tartoznak a lathatatlan lenyek, a kulonfele csodak es jelensegek ( megtestesules , bilokacio , Maria-jelenesek stb.), tovabba a mennyorszag es a pokol is.

A teologusok a termeszetfeletti szo helyett el?nyben reszesitik a transzcendens kifejezest.

Keresztenyseg [ szerkesztes ]

A katolikus teologiai nyelvhasznalat "termeszetfeletti"nek azokat a jelensegeket nevezi, amelyek nem magyarazhatok meg, es amelyek nem sorolhatok ahhoz, amit kotelez? ervennyel mint Istent?l kinyilatkoztatottat tartunk szamon (pl. jelenesek). ^[2]

Egyes jelensegek, peldaul a Maria-jelenesek, a stigmak inkabb csak a katolikus vallashoz kapcsolodnak.

Henri de Lubac , a termeszetfeletti fontos europai katolikus teologusa szamos munkat publikalt e temaban.

Termeszetfeletti lenyek [ szerkesztes ]

A Biblia Istenr?l , angyalokrol , demonokrol es tobb egr?l beszel, mint egy tobbreteg? szferarol. ^[3]

A kulonboz? vallasokban szamtalan olyan entitassal talalkozunk, amelyek a fizikai vilagon tul leteznek, es amelyeket a test erzekszervein keresztul nem erzekelunk.

B?vebben: szellem (vallas)

Csodak [ szerkesztes ]

A termeszetfeletti csoda leginkabb azt jelzi, hogy valami kivul esik a megmagyarazhatosag es a fizikailag lehetseges hatarain. A modern korban a tudomany fejl?dese a csodakat, mint nem termeszettudomanyos fogalmat a babonak es mesek kategoriajaba szam?zte, napjainkban azonban a spiritualitas es az ezoterika ujjaeledesevel a csodak sokaknal ujra a valosag reszeve valtak.

Europaban a csodak kivizsgalasa a tortenelem folyaman jo ideig az uralkodo egyhaz korebe tartozott, a csodatev?ket pedig ideologiailag vagy szenteknek vagy az ordog szolgainak titulaltak. Tudomanyos megfigyelesek csak a 19. szazadtol, nagyjabol a parapszichologia megszuletesekor kezd?dtek. ^[4]

A feljegyzesek alapjan a joga , a tantra vagy a magia magas szintjen, illetve szamos, a szent eletet megvalositott szemelynel latvanyos pszi-jelensegek figyelhet?k meg. A vilagvallasok szinte mindegyikeben fellelhetunk olyan csodakat, amelyekre ? tudomanyos ertelemben ? nincs magyarazat.

Oszovetseg [ szerkesztes ]

Az Oszovetsegben sok termeszetfeletti csodarol olvashatunk. A kereszteny hiv?k szerint a bibliai csodak a valosagnak abba a sikjaba tartoznak, ahol Isten cselekszik a maga altal teremtett vilagban. Ezert a hit es a termeszetfeletti csoda kolcsonosen feltetelezik egymast. ^[5]

Ujszovetseg [ szerkesztes ]

Az Ujszovetseg alapjan Jezus szamtalan csodat vitt veghez. Abban a korban az irastudok ragaszkodtak az oszovetsegi torvenyek bet?jehez, a biblia tudosai kozul nemelyek megkisereltek bizonyitani Jezus isteni voltat. A Biblia igy irja le a tortenetet:

Ekkor az irastudok es farizeusok kozul egyesek azt mondtak neki: ≫Mester, szeretnenk t?led egy jelet latni≪  .

? azt valaszolta nekik: ≫A gonosz es parazna nemzedek jelet kivan, de nem kap jelet, csak Jonas profeta jelet≪  ^[6]

Nem az volt tehat a problema, amit kertek, hanem amiert kertek.

Mas alkalommal egy farizeus ezt mondta neki:

Rabbi, tudjuk, hogy Istent?l jott tanito vagy, mert senki nem tudja ezeket a csodakat veghezvinni, amelyeket te cselekszel, hacsak nincs vele az Isten. ^[7]

Lasd meg: Jezus csodainak listaja

Keresztenyseg [ szerkesztes ]

A kereszteny kulturkorben a szentek altal vegrehajtott csodakat a Lelek erejenek is nevezik. ^[8] Ilyen er?vel gyogyitott Jezus , a tanitvanyok es a profetak , tamasztottak fel halottakat, parancsoltak a termeszeti er?knek, olvastak masok gondolataiban, vagy jelentettek meg a jov?t.

Ireneusz 2. szazadi puspok ot konyvb?l allo m?veben igy ir: ^[9]

"Sok hire meg, hogy az apostolok imadsag altal halottakat tamasztottak fel, es a (jelen) testveri gyulekezetben is sokszor el?fordult: szukseghelyzetben az egesz helyi egyhaz bojtolessel es buzgo konyorgessel imadkozott, es az elhunyt lelke visszatert, es az ember a szentek imainak volt koszonhet?.

Akik valoban (Krisztus) tanitvanyai, t?le kapjak a kegyelmet, es az ? neveben hasznaljak fel arra, hogy jot tegyenek a tobbi emberrel. Egyesek ordogoket ?znek ki, masok el?re ismerik az eljovend? esemenyeket, profetai latomasokkal es szavakkal rendelkeznek, ismet masok kezratetellel meggyogyitjak a betegeket es helyreallitjak az egeszseguket .. es mint mondtuk, halottakat is feltamasztottak, akik (meg) szamos even at velunk maradtak..." ^[10]

Buddhizmus [ szerkesztes ]

Egyes szerzetesek aszketa gyakorlataik, a meditacio es az erenyes eletvitel segitsegevel magikus tulajdonsagokat nyernek, bels? h?t allithatnak el? ( tummo ), levitaciora lesznek kepesek, holtakat keltenek eletre azzal, hogy szellemuket azokba taplaljak. Altalaban is elmondhato, hogy tanitasaik szerint kepesek meghaladni a hetkoznapi emberek altal ismert termeszeti torvenyeket. ^[11]

Lasd meg: abhidzsnya

Tibeti buddhizmus [ szerkesztes ]

A tibeti buddhizmusban senki sem tagadja a termeszetfeletti jelenseget, de nem tekintik ?ket csodanak, tehat termeszetfelettinek. Az ugynevezett csodakat teljesen termeszetes, mindennapi esemenyeknek tartjak, amelyek kevesbe ismert torvenyek es er?k megfelel? m?kodeseb?l szuletnek. ^[12]

A tibeti ember rendithetetlen determinista . Hite szerint minden tudatos cselekedetnek szamtalan oka van. Ez okok kozul legjobban az kovethet?, amely a cselekvest vegz? elmejeben jott letre: a tudatos akarat. A tibetiek ideszamitjak azokat az okokat is, amelyek akar a cselekv? tudtan kivul is cselekvesre osztonoztek. Mindket fajtajat GYU-nak (kozvetlen, elvi oknak) nevezik. Aztan kovetkeznek azok az okok, amelyek nem a cselekv?ben eredtek, de segithetik a cselekves veghezvitelet. Ezek a kien-ek. (Pl. a noveny gyuja a mag. A talaj, a benne lev? kulonboz? szubsztanciak , a viz, leveg?, nap, a kertesz, aki elvetette a magot stb., ezek a kienek. ) ^[12] Amikor tehat a gondolatok koncentraciojarol, mint egy jelenseg kozvetlen okarol beszelunk, nem szabad elfelejtenunk, hogy a tibeti misztikusok szerint ez a koncentracio nem spontan, hanem determinalt; masodsorban, hogy a kozvetlenul lathato ok mellett a hatterben sok masodlagos ok is letezik, ezek ugyanugy szuksegesek a jelenseg letrehozasahoz. A pszichikus trening titka - a tibeti felfogas szerint - olyan koncentracios er? kifejlesztese, amely messze meghaladja a legtehetsegesebb ember kepesseget. A misztikus mesterek allitjak, hogy az elme ilyen koncentraciojanak reven energiahullamok jonnek letre, amelyeket tobbfele modon lehet felhasznalni. Hituk szerint ez az energia letrejon minden fizikai vagy szellemi cselekvesnel; a buddhista meghatarozas szerint az elme, a beszed es a test akcioja. A pszichikus jelensegek letrejotte ennek az energianak az erejet?l es iranyatol fugg. ^[12]

Hinduizmus [ szerkesztes ]

A hinduizmusban a sziddhi paranormalis vagy termeszetfeletti kepesseget jelent, amelyet a tokeletesse valt mestereknek, egyes jogiknak tulajdonitanak. Paramahansza Jogananda igy ir Egy jogi oneletrajza cim? konyveben:

" Aki tokeletes egysegben el az isteni hatalommal, az tetszese szerint hajthat vegre barmilyen valtozast a kozmikus vizioban, tetszese szerint varazsolhat el?, vagy tuntethet el targyakat. Minel inkabb megvalositja Istennel es az ? orok torvenyeivel valo egyseget, annal kevesbe uralkodhat rajta az anyag. Nem a fizikus, hanem a megvalosult mester erti meg az anyagok valodi termeszetet. Ilyen tudasanal volt kepes Jezus is arra, hogy visszaforrassza a szolga fulet, amelyet egyik tanitvanya a kardjaval levagott. ^[13] "

B?vebben: sziddhi

Parapszichologia [ szerkesztes ]

A parapszichologiaban a paranormalis szot hasznaljak inkabb helyette, hiszen ami termeszetfeletti, az nem evilagi, marpedig a hiveik szerint a parapszichologia targyat kepez? jelensegek nem e vilag felett allo jelensegek, hanem nagyon is valosagosak. ^[14]

A termeszetfeletti es a tudomany [ szerkesztes ]

A tudomanyban tobbfele nezet van jelen, ezek kozul harom emelhet? ki: ^[15]

• Naturalizmus (nem letezik termeszetfeletti)
• Agnoszticizmus (nem lehet megismerni, hogy letezik-e)
• Teizmus (csak hittel es csak reszben ismerhet? meg)

Szkeptikusok [ szerkesztes ]

1964 ota a James Randi Educational Foundation 1 millio dollart kinalt fel annak a szemelynek vagy csoportnak, aki elfogadott tudomanyos vizsgalati kriteriumok alapjan bizonyitani tud barmilyen termeszetfeletti vagy paranormalis kepesseget. A felkinalt osszeget senki nem vitte el.

Allitolag a hiresen ateista ^[16] Mussolinival tortent az meg, hogy egyik el?adasa kozben azt mondta a hallgatosaganak, hogy bebizonyitja nekik, hogy nincs Isten. Ha van Isten, adok neki egy percet, hogy elpusztitson engem ? mondta, majd az orajat letette az emelvenyre es varta a perc elmulasat, mikozben siri csend volt. Miutan letelt a perc, igy szolt hozzajuk: "Latjatok nincs Isten, meg mindig elek!" ^[17]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Vassy Zoltan: A parapszichologia tudomanyos iranyzata , Budapest Kiado, 1989, ISBN 9630555352
• Graham Hancock: Termeszetfeletti (Forditotta: Sudar Balazs), Alexandra, Pecs, 2007, ISBN 9789633703717
• Richard Cavendish: A magia m?veszete (Forditotta: Nadassy Laszlo), Hermit, Miskolc, 2003, ISBN 9639231401

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Reinkarnacio, tulpak, es mas csodak a tibeti Buddhizmusban , rejtelyekszigete.com
• Supernatural Paintings | Fine Art America , fineartamerica.com (angolul)