Teraucsi Maszatake

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Teraucsi Maszatake grof
Japan 18. miniszterelnoke
Hivatali id?
1916 . oktober 9.  ? 1918 . szeptember 29.
El?d Jamamoto Gonnohjoe
Utod Hara Takasi
Katonai palyafutasa
Csatai

Szuletett 1852 . februar 5.
Hagi , Nagato , Kjusu regio, Japan
Elhunyt 1919 . november 3. (67 evesen)
Tokio , Japan

Hazastarsa Taki Terauchi
Gyermekei Teraucsi Hiszaicsi
Foglalkozas
Iskolai Rikugun Toyama Gakk?
Vallas buddhizmus es sinto

Dijak
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel
  • Order of the Rising Sun with Paulownia Flowers, 1st class
  • Grand Cordon of the Supreme Order of the Chrysanthemum
  • Order of the Golden Kite, 1st Class (1906. aprilis 1.)

Teraucsi Maszatake gróf aláírása
Teraucsi Maszatake grof alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Teraucsi Maszatake grof temaju mediaallomanyokat.

Grof Teraucsi Maszatake ( 寺? 正毅 ; Hepburn : Terauchi Masatake ? ) marsall ( 1852 . februar 5. ? 1919 . november 3. ) a Japan Csaszari Hadsereg marsallja, illetve Japan 18. miniszterelnoke volt 1916 . oktober 9. es 1918 . szeptember 29. kozott.

Elete [ szerkesztes ]

A Nagato prefekturaban talalhato Jamagucsi varosban szuletett, apja a Hagi -csaladhoz tartozo szamuraj volt. Az ujonnan alakult Japan Csaszari Hadsereg tagjakent a Tokugava shogun ellen harcolt, f?hadnagyi rangban. A Szacuma-felkeles soran 1877-ben sulyosan megsebesult, jobb karjat elvesztette, de ez sem akadalyozta meg katonai karrierjet.

Felepulese utan Franciaorszagba kuldtek katonai attasekent es a francia hader? felepiteset, m?kodeset tanulmanyozta. 1882-ben hazatert es szamos fontos katonai posztra neveztek ki. 1898-ban lett a csaszari hadsereg kikepzesert felel?s f?intendansa, amely akkoriban a harom legfontosabb katonai tisztseg egyike volt Japanban. 1901-ben kineveztek hadugyminiszterre es minisztersege alatt vivtak meg a japan gy?zelemmel vegz?dott 1904-1905-os orosz-japan haborut . A gy?zelemre valo tekintettel nemesi cimet kapott a csaszartol, el?bb dansaku ( baro ), majd 1911-ben a hakusaku ( grof ) cimet kapta.

1910-ben neveztek ki Korea helytartojanak, miutan el?djet, Ito Hirobumi kormanyzot meggyilkoltak. 1910-ben Japan hivatalosan is annektalta Koreat es Teraucsi lett az els? japan kormanyzo.

Korea hozzacsatolasa Japanhoz, illetve a megszallo kormanyzat intezkedesei rendkivul nepszer?tlenek voltak a koreai lakossag koreben es Teraucsi csak a japan katonasag bevetesevel tudta fenntartani a rendet. Teraucsi felhasznalta a Japan es Korea kozott evszazadokra visszanyulo kulturalis (gyakorlatilag a japan tortenelemiras el?tti id?kre, a Kr. u. 400-500-as evek), politikai es tortenelmi szalakat, hogy el?segitse Korea integralodasat a japan birodalomba. Iranyitasaval iskolak ezreit epitettek Korea-szerte. Az iskolak lenyegesen hozzajarultak a helyi oktatas fejlesztesehez, az iras-olvasas elterjesztesehez, de a tananyagot japan nyelven oktattak, hogy a helyi lakosokat a japan csaszar engedelmes alattvaloinak neveljek.

Teraucsi mas, nemes celu intezkedeseket is hozott, amelyeknek azonban nem kivant kovetkezmenyei voltak. Az egyik ilyen intezkedese a foldreform volt, amelyre amugy nagy szukseg lett volna. Koreaban a term?fold tulajdonlasa rendkivul bonyolult rendszer volt, a legtobb foldtulajdonos nem sajat maga m?velte meg a foldet, viszont a berl?k, illetve a kistulajdonosok egy resze csak hagyomanyos, ?szobeli” szerz?des alapjan volt jogosult a foldre. Teraucsi letrehozott egy foldhivatalt, amely csakis irasos dokumentumok (szerz?desek, birtokkonyvek stb.) alapjan rendezte a foldkerdest, ennek eredmenyekent rengeteg (els?sorban alacsony szarmazasu) kisbirtokost, berl?t kisemmiztek. A kormany rengeteg, gazda nelkul maradt foldet sajatitott ki, amit japan ingatlanfejleszt?knek adott el.

1916-ban Teraucsit kineveztek Japan 18.-ik miniszterelnokeve, majd meg ebben az evben kineveztek marsalla. Kormanyaban szinte csak technokratak kaptak helyet, mivel nem bizott meg a polgari politikusokban. Kormanyzati ideje alatt a miniszterelnoki tiszt mellett ? volt a kulugyminiszter es a penzugyminiszter is.

Az els? vilaghaboru ideje alatt agressziv kulpolitikat folytatott, a japan befolyas er?sitese erdekeben kolcsonoket adott a kinai Duan Qirui hadurnak, illetve szerz?desben ismertette el Japan el?jogait Kinaban. A Nagy-Britanniaval kotott megallapodas ertelmeben Japan hadihajokat kuldott a Csendes-ocean deli reszere, az Indiai-oceanra es a Foldkozi-tenger tersegebe, illetve elfoglalta a csendes-oceani nemet gyarmatokat. A vilaghaboru befejezese utan Japan is csatlakozott a szovetsegesekhez, akik beavatkoztak az orosz polgarhaboruba es csapatokat kuldott Sziberiaba az ottani ?feheroroszok” tamogatasara.

A haborus nehezsegek, illetve a gazdasagi problemak miatt 1918-ban a rizs ara nagyon megemelkedett, ami orszagszerte zenduleseket okozott. 1918 . szeptember 29-en a rizslazadasok miatt lemondott tisztseger?l es a rakovetkez? evben meghalt.

Fia, Teraucsi Hiszaicsi , szinten a Csaszari Japan Hadsereg tabornoka volt, a masodik vilaghaboru alatt a japan Deli Expedicios Er?k parancsnoki tisztseget toltotte be.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Craig, Albert M. Ch?sh? in the Meiji Restoration. Cambridge: Harvard University Press, 1961.
  • Duus, Peter. The Abacus and the Sword: The Japanese Penetration of Korea, 1895-1910 (Twentieth-Century Japan - the Emergence of a World Power . University of California Press (1998). ISBN 0-520-21361-0 .
  • Dupuy, Trevor N. The Harper Encyclopedia of Military Biography . New York: HarperCollins Publishers Inc., 1992. ISBN 0-7858-0437-4
  • Jansen, Marius B. and Gilbert Rozman, eds. Japan in Transition: From Tokugawa to Meiji. Princeton: Princeton University Press, 1986.
  • Jansen, Marius B. The Making of Modern Japan. Cambridge: The Belknap Press of Harvard University Press, 2000.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]