Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Tenocstitlan
Tenocstitlan cimere
Alapitas	1325 . marcius 1.
Megsz?nes	1521 . augusztus 13.
Lakoi	aztekok
Terulet	13 km²
Elhelyezkedese
e. sz. 19° 26′ 06″ , ny. h. 99° 07′ 53″ 19.435 , -99.13138889 19.435000°N 99.131389°W Koordinatak : e. sz. 19° 26′ 06″ , ny. h. 99° 07′ 53″ 19.435 , -99.13138889 19.435000°N 99.131389°W
A Wikimedia Commons tartalmaz Tenocstitlan temaju mediaallomanyokat.

Tenocstitlan ( navatl nyelven : Ten?chtitlan , spanyolul : Tenochtitlan ) az Aztek Birodalom f?varosa volt. A Mexikoi-medencebe benyomulo aztekok, illetve mesikak 1325 tajan alapitottak a Texcoco-to egyik szigeten, a mai Mexikovaros helyen. Kezdetben csak nadkunyhokat epitettek, de 1415-re Tenocstitlan igazi varossa fejl?dott: hazai, templomai, palotai mind k?b?l epultek.

Ahogy a varos n?tt, kikotortak a sekely to iszapjat, megnoveltek az eredeti szigetet, es ujabbakat is epitettek. Az iszapbol termekeny, kisebb szigeteket alkottak (az ugynevezett chinampa kat) zoldsegtermeles es egzotikus viragok termesztesenek celjabol. Ezt a hortikulturalis tradiciot a lakossag a mai napig koveti Mexikovaros Xochimilco nev? keruleteben.

Tenocstitlan Velencehez hasonloan szigetekb?l es csatornakbol allt; a varost a szarazfolddel magas tolteseken epitett utak kotottek ossze. Amikor 1519 novembereben a spanyolok Tenocstitlanba erkeztek, Hernan Cortes es katonai ugy veltek, a vilag legnagyobb varosaval allnak szemben. A lakossagot 200 000 f?re becsultek. Ezt a szamot az akademiai felmeresek egyike 212 500-ra emelte a 13,5 negyzetkilometernyi teruleten, bar voltak, akik 350 000 f?nyi lakossagrol is beszeltek, ^[1] ez pedig a korabeli europai szemmel nezve valoban hatalmas nepesseget jelent.

A spanyolokat leny?gozte az aztekok gazdagsaga, f?varosuk pompaja, tisztasaga, eletuk szervezettsege. Az ivovizet hegyi forrasokbol, terrakotta ^[2] csoveken vezettek a szigetekre; az utakat szervezetten takaritottak, a szemetet ugyancsak szervezetten, uszalyokon szallitottak el. A lakossag nagy resze naponta ketszer furdott, a legenda szerint II. Moctezuma csaszar negyszer.

A Nagy Teocalli [ szerkesztes ]

A kozponti teret fal vette korul. A ter kozepen a legmagasabb piramis, a 30 meter magas Teocalli allt, amelyen lepcs?k vezettek fel a tetejere epitett ket szentelyhez. Az egyik oltart (egy hatalmas jaspistombot) Vitzilopocstli , a haboru es a Nap istenenek szenteltek, a masiknal Tlaloknak , az es?istennek aldoztak; mindkett?t festmenyek es faragvanyok diszitettek. Mivel minden uj aztek kiraly a korabbinal nagyobb templomot igyekezett emelni sajat maga tiszteletere, a piramist legalabb hatszor atepitettek.

A feltetelezesek szerint az aztekok a f?ter nyugati reszen hamvasztottak el kiralyaik tetemeit. Ezutan urnaba zartak es sirba helyeztek a hamvakat, vegul a sirt lekoveztek. Az ?si temet?hely bejaratanal Tlaltekutli , a fold egyik istenn?jenek szobra guggolt. A regeszek ugy veltek, egy sir a sok kozul Avizotl , az aztek birodalom nyolcadik uralkodojanak maradvanyait ?rizte.

Cortes latogatasa [ szerkesztes ]

Tenocstitlanba erkezve Cortes engedelyt kert az aztekoktol az egyik nagy templom megtekintesere. Moctezuma hosszan tanacskozott papjaival, majd megadta az engedelyt. Cortes felment a Nagy Teocalliba, hogy ott felallitsa a keresztet, amir?l spanyol tarsa, aki felkiserte, csak nagy nehezsegek aran tudta lebeszelni.

A spanyolok Vitzilopocstli istenenek rettenetet ebreszt? kepmasat az ordogevel azonositottak. A szamukra undorito isten testere gyongyokkel es dragakovekkel diszitett hatalmas kigyo tekeredett. A templom falait veges-vegig megalvadt emberver boritotta. Cortes kronikasa, Bernal Diaz del Castillo visszaemlekezesei szerint az emelyit? szag elviselhetetlenebb volt, mint Kasztilia vagohidjan . Az oltarkovon harom emberi sziv hevert. A Teocalli kozeleben egy nagy, rekeszekre osztott epuletben allitolag 136 ezer emberi koponyat szamoltak ossze.

Ez utan a latogatas utan a spanyolok ugy dontottek, hogy az ordogimado aztekokkal nem targyalni kell, hanem t?zzel-vassal at kell ?ket teriteni a kereszteny hitre.

A hoditas utan [ szerkesztes ]

Hernan Cortes hadjarata Tenocstitlan leigazasaval vegz?dott 1521 . augusztus 13-an . Az 1519-es els? latogatasan Cortes kihasznalta az aztekok nagyvonalusagat: aranyat es ezustot kovetelt t?luk. Feltetelezesek szerint kozrejatszhattak ebben az aztek kronikak, amelyek 1519-re josoltak tollaskigyo aztek istenenek, Ketzalkoatlnak az eljovetelet - de kozvetlen forrasok nem bizonyitjak, hogy az europaiakat istennek gondoltak volna. ^[3] A nep kezdte kiismerni a spanyolok valodi szandekat, es fellazadtak ellenuk. II. Moctezuma aztek uralkodo a kiabalo tomeg ele kiallva probalta az alattvaloit lecsillapitani, de mindhiaba, es egy feleje dobott k?vel halalra sujtottak. A felduhodott tomeg meg aznap elzavarta a varosbol fejvesztve menekul? spanyolokat. Cortes es katonai az ejjel, szakado es?ben szoktek meg Tenocstitlanbol, de az aztekok tetteert bosszut eskudott.

Visszavonult az alig 200 f?b?l allo spanyol had es szovetseget kotottek az aztekok regi ellensegevel, a tlaskalaiakkal. Cortes a Mexiko keleti partjanal megfeneklett hajojabol az agyukat kiszedette, majd egy uj hajot epittetett, melynek darabjait Tenocstitlan ala hordatta, es a varost korulvev? Texcoco sosto partjan osszeallittatta. Az uj hajoval elkezdte agyuzni az aztekok f?varosat, mellyel egyutt kezdetet vette egy szorny? meszarlas. Gyakorlatilag a varos minden lakojat megoltek, es a spanyolok az ujonnan elfoglalt varost az 1521-es ostrom utan ujraalapitottak. Ez lett az Uj-Spanyolorszag, vagyis a Mexikoi alkiralysag szekvarosa. A varos elfoglalasa utan a spanyolok megszegve igeretuket, korabbi indian szovetsegeseik ellen fordultak, es azokat is leigaztak.

Tenocstitlan varosabol gyakorlatilag alig maradt valami ? a hodito spanyolok modszeresen mindent leromboltak, ami az aztekokra emlekeztetett. A varos kozponti teren allo Nagy piramis helyen felepitettek a ma is allo, kettornyu barokk katedralist. A varost ovez? Texcoco sostot a 18. szazadra gyakorlatilag lecsapoltak, majd a kes?bbiek soran feltoltottek. Erre a feltoltott reszre a 19. szazad folyaman lakoepuletek es hazak epultek.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Tenochtitlan cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]