Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

A telomer (vagy telomera ) a kromoszomat alkoto DNS -szal ket vegen talalhato rovid, tobbszorosen ismetl?d? szakasz (embernel es eml?sallatoknal a TTAGGG kod ismetl?dik tobb ezerszer).

Szerepe kett?s:

• megakadalyozza, hogy a kromoszomavegek osszetapadjanak
• a sejtosztodas soran vedi a DNS-t a folyamatos rovidules karos hatasaitol.

Szerepe, m?kodese [ szerkesztes ]

A sejtek minden egyes osztodasa soran a kromoszomak DNS-lancanak vege valamelyest rovidul. Ennek merteke kb. 100 bazis, oka pedig a DNS masolasaert felel?s DNS-polimeraz enzimek m?kodesi mechanizmusa. Ha ez ?ertekes” genetikai anyag hianyat okozza, az a keletkez? sejt funkcionalitasanak es eletkepessegenek csokkenesevel jar.

Amig azonban csak a geneket nem tartalmazo telomera regio rovidul, a DNS nem karosodik. Minel hosszabb tehat a telomer szakasz, annal tobb osztodasra kepes a sejt anelkul, hogy genkeszlete serulne. Az emberi sejtek kb. 50 osztodasra kepesek, ezt kovet?en a DNS serulese mar jelent?s.

Tovabb sulyosbitja a helyzetet az, hogy a telomerrel nem rendelkez? kromoszomakat semmi sem gatolja meg abban, hogy vegeik osszekapcsolodjanak, ezzel teljes genetikai kaoszt teremtve. E ket tenyez? kovetkezmenye az, hogy az ujonnan keletkezett sejtek eletkeptelenek es tovabbi osztodasra alkalmatlanok lesznek.

Ez a biologiai ora szabja meg, hogy egy el?leny milyen hosszan elhet. Ha a telomerek roviduleset megakadalyozzuk (ill. visszapotoljuk a hianyzo reszt), a sejtek elettartama elmeletileg vegtelenre n?, a szervezet halhatatlanna valik (legalabbis az oregedesb?l adodo elhalalozas odazhato el).

A telomeraz [ szerkesztes ]

A telomeraz enzim a sejtosztodast kovet?en ujra es ujra kiegesziti a csonkolodott telomer szakaszt, ezaltal megakadalyozza a sejtek eloregedeset.

Ez az enzim megtalalhato a prokariotakban , mivel ezek az el?lenyek osztodassal szaporodnak, es ha a telomerek nem lennenek helyreallitva, nehany generacio utan kipusztulnanak. Mivel a bakterialis kromoszomak altalaban cirkularisak, ezert nem feltetlen van szukseguk a telomerekre, illetve az iment emlitett enzimre sem. Azonban azok a bakteriumok (peldaul a Borrelia bakterium), amelyek bakterialis kromoszomaja linearis, szinten rendelkeznek telomerrel, habar ezek szerkezetileg es funkcioban is elternek az eukariotakban talalhato telomerekt?l. A bakterialis telomerek szerkezete lehet feherjeszer?, illetve lehet magaba visszazarodo DNS szal is. Telomeraz enzim ezekben a bakteriumokban is azert termel?dik, hogy a bakterialis telomert ujratermeljek, legyen az feherje, vagy nukleinsav jelleg?.

Az ember ivarsejtjei is tartalmaznak telomerazt, ezert kepesek korlatlanul osztodni. A testi sejtek is tartalmazzak a termelesehez szukseges gent, ez azonban inaktiv allapotban van. Mivel a daganatos sejtek rendkivul gyorsan osztodnak, szamukra is fontos az id?zitett sejthalal kiiktatasa, amit ennek a gennek az aktivalasaval tudnak elerni. Ebb?l kovetkez?en a jov?beli daganatellenes szerek egyik potencialis tamadasi helye eppen a telomeraz termeles. Jelenleg is folynak kutatasok ilyen iranyban.

A Hamburgi Egyetem kutatoinak eredmenyei szerint a rendszeres es kitarto edzes aktivalja a telomeraz enzimet, amely megallitja a telomera roviduleset. ^[1]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Robert A. Weinberg: Ha egy sejt megkergul ? Hogyan alakul ki a rak; Vince Kiado, 1999