Tell Vilmos
(nemet neven
Wilhelm Tell
)
svajci
mondah?s, legendabeli szabadsagharcos, az alpesi allam onallosaganak jelkepe. Alakja valoszin?leg a dan mondavilagbol szivargott
Svajc
fuggetlensegtortenetebe.
[1]
[2]
Tell a legendak szerint a 13. es 14. szazadok fordulojan elt a mai
Uri kanton
videken. Eleter?l kes?bb mesek es legendak szulettek, melyeket
Friedrich Schiller
is feldolgozott
Tell Vilmos
cim? dramajaban.
Tell Vilmos-mozaik a Svajci Nemzeti Muzeumban
Tell Vilmos legenda illusztracio (1782), Schweizerisches Landesmuseum,
Zurich
Tell Vilmos bosszuja
[
szerkesztes
]
Gessler arra kenyszeriti az ijasz Tell Vilmost, hogy az apa a sajat fia fejere helyezett almat nyilaval atl?je, illusztracio, Sebastian Munster
Cosmographia
(1554)
A Tell Vilmos-legenda
[3]
szerint
1307
.
november 18-an
az
Uri kantonban
a
Habsburg-haz
helytartojakent uralkodo zsarnok
Hermann Gessler
arra kenyszeritette az ijasz Tell Vilmost, hogy az a sajat fia fejere helyezett almat nyilaval atl?je, mivel a svajci h?s nem tisztelgett a zsarnok poznara t?zott kalapja el?tt. Az apa hiaba konyorgott kegyelemert, a zsarnok megparancsolta, hogy celozzon. Az ijasz egy nyilat tett a
szamszerij
idegere, de egy masikat is a keze ugyebe keszitett. Tell nyila 100 lepes tavolsagbol kettehasitotta az almat. Gessler gratulalt a nagyszer? loveshez es azt kerdezte Tellt?l, hogy miert keszitette el? a masodik nyilvessz?t is. Tell azt valaszolta, hogy ha az els? nyil a fiut talalta volna el, akkor a masodikkal magat a kormanyzot olte volna meg. A zsarnok duheben bortonbe vettette az ijaszt, am az a
Luzerni-tavon
kitort vihar kozben megszokott, s bosszut forralva Gessler vara fele indult. Egy volgyszorosban lesb?l lel?tte a zsarnokot, aki haldoklasa kozben meg hallotta, amint Tell felfedi kiletet. Tell Vilmos masodik nyillovese szabadsagharcot robbantott ki
Svajcban
, ami az orszag fuggetlenne valasahoz vezetett.
A Tell-legenda eredete
[
szerkesztes
]
A gyermeke fejen nagyon apro celpontot eltalalo h?s legendaja a german mitologiabol szarmazik. Tobb german nep koreben talalhato hasonlo tortenet, igy
Nemetorszag
,
Norvegia
,
Dania
,
Izland
es
Anglia
szajhagyomanyaiban is.
Az egyik dan legendaban amelyet
Saxo Grammaticus
Gesta Danorum
(Dania Tortenete)
cim? munkajaban dokumentalt, szerepel szinten egy ijasz, akinek tortenetehez kisertetiesen hasonlit Telle. Az ijasz, Toko, mas verzioban Tiki
Kekfogu Harald
idejeben elt es egyszer kerkedett tudomanyaval, amit a kiraly is meghallott. Harald hasonloan szeszelyes es kegyetlen zsarnok mint Gessler, ezert arra kenyszeriti Tikit, hogy fia fejer?l l?jon le egy almat. Az ijasz vegrehajtja a feladatot, de felretesz egy nyilvessz?t, mert amennyiben fiat barmi erne, megoli Haraldot. Kes?bb lesben all es egy jol iranyzott lovessel leteriti a zsarnokot. Aki kiotlotte Tell Vilmos tortenetet, az bizonyara felhasznalta Tiki Grammaticus altal lejegyzett tettet.
A legenda a 15. szazad els? feleben ket valtozatban t?nt fel. Az els? a
Tell-enek
nev? nepszer?
balladaban
terjedt, de
1512
-t?l kezdve mar szindarabkent is ismert volt. Mas m?vekben a Habsburgok elleni osszeeskuv?kent szolnak Tell Vilmosrol. Mar e korai tortenetek kozponti cselekmenye is a Tell es Gessler kozotti konfliktus, illetve a hires nyilloves, am a tortenet mas reszei elternek a ma elterjedt valtozattol. Leteztek mesek Tell Vilmos kes?bbi kalandjairol is. Ezeket a nem tul ismert torteneteket Bakonyi Antal gy?jtotte ossze es dolgozta fel, 1783-ban.
A svajci
Aegidius Tschudi
1570 korul szamos irasban es kozszajon kering? Tell-tortenetet dolgozott ossze egyetlen m?ve, amelyek
Friedrich Schiller
feldolgozasa nyoman
Europaban
, majd kes?bb az egesz vilagon ismertte valtak.
A svajciak sokaig vakon hittek a legenda valosagaban es felleptek azok ellen, akik ketsegbe mertek vonni.
[4]
Id?vel azonban a tortenettudomany arra a meggy?z?desre jutott, hogy Tell Vilmos kitalalt alak. Vegul a svajci kozvelemeny is elfogadta a tenyt, hogy nem letezett, ennek ellenere alakja a folklorban meg?rz?dott, es a mai napig nepszer?.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]