Telkibanya
kozseg
Borsod-Abauj-Zemplen varmegye
Gonci jarasaban
. Az
Arpad-kori
kiralyi banyak leghiresebbje talalhato itt.
Eszak-Magyarorszagon, a Zempleni hegyvidek (
Eperjes?Tokaji-hegyseg
) kozeps? reszeben, a
Hegykozben
fekszik, a szlovak hatar kozeleben. Tengerszint feletti magassaga 403 meter.
A kozvetlenul hataros telepulesek: eszak fel?l
Panyok
, eszakkelet fel?l
Fuzer
, kelet fel?l
Nyiri
, delkelet fel?l
Regec
, delnyugat fel?l
Fony
, nyugat fel?l
Gonc
, eszaknyugat fel?l pedig
Zsujta
es
Abaujvar
.
Csak kozuton erhet? el,
Hidasnemeti
-Gonc vagy
Palhaza
-
Bozsva
erintesevel, a
3708-as uton
.
A cimer alakzata lekerekitett pajzs, amely ket mez?re oszlik. A pajzs also ivelt, zold reszen haromtornyu var, melynek tornyai a pajzs tobbi reszet betolt? kek mez?be nyulnak. A var mindket oldalan egy-egy diszegyenruhas banyasz lathato kalapaccsal, ekkel. A kek mez? fels? harmadaban, jobb es bal oldalon negyvenot fokos szogben dontott pajzs alaku cimer, amelyek hosszaban osztottak. A mez? jobb oldala Arpad-savos, bal oldala kek alapon ot stilizalt arany Anjou-liliomot abrazol.
1270
-ben emlitik el?szor mint Teluky falut es banyatelepet, mint
Fuzer
tartozekat. A telkibanyai
aranybanyaszatrol
szolo legkorabbi irasos adat
1341
-b?l szarmazik. Telkibanyat
Nagy Lajos
1341
-ben
banyavarossa
emelte.
1367
el?tt Telkibanya deli reszen egy fabol keszult kapolna allt.
1367
-ben a telkibanyai banyaispan engedelyt kert Nagy Lajostol a kapolna elbontasahoz, annak erdekeben, hogy
ispotalyt
epithessenek.
1395
-ben fallal es bastyakkal volt ovezve. Telkibanya a fels?-magyarorszagi banyavarosok (
Golnicbanya
,
Szomolnok
,
Rudabanya
,
Jaszo
,
Rozsnyo
,
Iglo
) szovetsegenek a tagja.
1447
-ben
Hunyadi Janos
kormanyzo Telkibanyat a Rozgonyiaknak adomanyozta.
1517
-ben Telkibanya lakossaga 150 f? koruli. A felszin kozeli
aranytelerek
kimerulese utan banyaszata hanyatlasnak indult, emiatt
1574
-
1757
kozott szunetel a termeles. A banyak ujboli megnyitasat
Maria Terezia
rendelte el. A 19. szazad elejen a telkibanyai arany- es ezustbanyak meg m?kodnek, a telepulesen vajarok es csillesek is elnek. Telkibanya a regeci uradalom resze volt. Gazdaja el?bb a Lorantffy, Thokoly, majd Rakoczi-csalad volt, kes?bb a kincstar kezebe is kerult. 1825-ben a regeci uradalom tulajdonosa,
Bretzenheim Ferdinand
herceg
porcelangyarat
alapitott Telkibanyan, a kornyekbeli
kaolin
-lel?helyekre alapozva. Ez volt az els? porcelangyar Magyarorszagon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibanyakent, ugy tartjak hogy a templom keresztjet tarto gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb telepulesek engedhettek meg maguknak.
- 1990?1994: Mester Laszlone (fuggetlen)
[4]
- 1994?1998: Mester Laszlone (fuggetlen)
[5]
- 1998?2002: Mester Laszlone (fuggetlen)
[6]
- 2002?2006: Mester Laszlone (fuggetlen)
[7]
- 2006?2010: Mester Laszlone (fuggetlen)
[8]
- 2010?2014: Mester Laszlone (fuggetlen)
[9]
- 2014?2019: Kassai Zoltan (fuggetlen)
[10]
- 2019?2024: Szabo Zoltan (fuggetlen)
[1]
- 2024? :
Latnivalok Telkibanyan es kornyeken
[
szerkesztes
]
A telepules nepessegenek valtozasa:
A
2001
-es nepszamlalas adatai szerint a telepulesnek csak
magyar
lakossaga volt.
[12]
A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,7% ciganynak, 0,2% szlovaknak mondta magat (16,4% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 16,9%, reformatus 50,3%, gorogkatolikus 2%, evangelikus 0,2%, felekezeten kivuli 2,5% (25,8% nem valaszolt).
[13]
2022-ben a lakossag 94,4%-a vallotta magat magyarnak, 2,4% szlovaknak, 0,9% ciganynak, 0,6% ukrannak, 0,2% nemetnek, 4,5% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (3,9% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 18,8% volt romai katolikus, 47,7% reformatus, 2% gorog katolikus, 1,1% egyeb kereszteny, 0,4% evangelikus, 3,5% felekezeten kivuli (26,1% nem valaszolt).
[14]
- Kepek Telkibanyarol
-
Kopjafas temet? a reformatus templom alatt
-
Vartemplom
-
Szent Katalin ispotaly es kapolna romjai
-
Kopjafas temet? a reformatus templom mogott
-
Reformatus templom a Bizsokarol
-
A Karolyi-kastely
-
Regi kep a Nagy utcarol
- ↑
a
b
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2019. oktober 13. (Hozzaferes: 2024. junius 13.)
- ↑
Magyarorszag helysegnevtara
(magyar es angol nyelven).
Kozponti Statisztikai Hivatal
, 2023. oktober 30. (Hozzaferes: 2023. november 5.)
- ↑
a
b
c
Magyarorszag kistajainak katasztere.
Szerkesztette Dovenyi Zoltan. Masodik, atdolgozott es b?vitett kiadas. Budapest: MTA Foldrajztudomanyi Kutatointezet. 2010.
ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (txt). Nemzeti Valasztasi Iroda, 1990 (Hozzaferes: 2020. februar 21.)
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1994. december 11. (Hozzaferes: 2020. februar 7.)
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 1998. oktober 18. (Hozzaferes: 2020. aprilis 2.)
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2002. oktober 20. (Hozzaferes: 2020. aprilis 2.)
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2006. oktober 1. (Hozzaferes: 2020. aprilis 2.)
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Orszagos Valasztasi Iroda, 2010. oktober 3. (Hozzaferes: 2011. november 12.)
- ↑
Telkibanya telepulesi valasztas eredmenyei
(magyar nyelven) (html). Nemzeti Valasztasi Iroda, 2014. oktober 12. (Hozzaferes: 2020. februar 9.)
- ↑
[1]
,
[2]
Archivalva
2019. januar 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- ↑
A nemzetisegi nepesseg szama 2001
- ↑
Telkibanya
Helysegnevtar
- ↑
Telkibanya
Helysegnevtar
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]