A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
 | Ez a szocikk a foldtani fogalomrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg:
Tektonika
.
|
A
tektonika
, mas neven
szerkezeti foldtan
, illetve
szerkezetfoldtan
altalanosabb (eredeti) ertelmeben a
geologia
egyik, a foldkereg mozgasaival, azok okaival es eredmenyeivel foglalkozik.
Fontosabb resztudomanyai a nagyobb szerkezeti egysegek,
litoszferalemezek
mozgasaival foglalkozo
globalis tektonika
, az egy-egy nagyobb terseg geodinamikai-szerkezeti viszonyait tanulmanyozo
regionalis tektonika
es a
mikrotektonika
, ami a
k?zetek
apro, szabad szemmel esetenkent eszre sem vehet? szerkezeti elemeit (repedeseit,
palasodasat
, gy?r?deseit) tanulmanyozva kovetkeztet az ezeket kialakito
er?k
jellegere es iranyara, a k?zeteket deformalo feszultsegter jellegere.
A fogalmak az utobbi id?ben terjed?, sz?kebb ertelmezeseben kulonvalik egymastol a tobbnyire
lemeztektonika
ertelemben hasznalt ?tektonika” es a k?zetblokkok mozgasainak eredmenyeikent kialakult szerkezeteket (toreseket, red?ket stb.) tanulmanyozo szerkezeti foldtan.
A deformaciok tipusai
[
szerkesztes
]
A k?zettestekre kulonboz? er?k hatnak. A foldtani er?hatasok legf?bb sajatossaga, hogy a foldtani folyamatok emberi leptekkel rendkivul lassuak, a feszultseg hosszu id?n at halmozodik fel, es a fontosabb folyamatok nagy melysegben folynak, ahol a k?zetnyomas
(litosztatikus nyomas)
mar tobb ezer atmoszfera. Ilyen korulmenyek kozott tobb, a felszini korulmenyek kozott szilard es rideg k?zet tobbe-kevesbe keplekennye valik.
Ennek megfelel?en a deformaciok ket f? csoportjakent megkulonboztetunk:
deformaciokat.
A gy?r?desek hosszu folyamatok eredmenyekent, lassan alakulnak ki, a toresek a feszultseg hosszu felhalmozodasa utan, hirtelen. A k?zetek eltoresenek, toresvonal menti elmozdulasainak jelei a
foldrengesek
.
