43 molibden ← technecium → rutenium Mn ↑ Tc ↓ Re 43 Tc Periodusos rendszer
Altalanos
Nev, vegyjel , rendszam	technecium, Tc, 43
Latin megnevezes	technetium
Elemi sorozat	atmenetifemek
Csoport , periodus , mez?	7 , 5 , d
Megjelenes	ezustszurke
Atomtomeg	(98)  g/mol
Elektronszerkezet	[ Kr ] 4d 5 5s 2
Elektronok hejankent	2, 8, 18, 13, 2
Fizikai tulajdonsagok
Halmazallapot	szilard
S?r?seg (szobah?m.)	11 g/cm³
Olvadaspont	2430  K (2157 ° C , 3915 ° F )
Forraspont	4538 K (4265 ° C , 7709 ° F )
Olvadash? ${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	33,29 kJ/mol
Parolgash? ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	585,2 kJ/mol
Molaris h?kapacitas	(25 °C) 24,27 J/(mol·K)
G?znyomas (extrapolalt) P /Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T /K 2727 2998 3324 3726 4234 4894
Atomi tulajdonsagok
Kristalyszerkezet	hexagonalis
Oxidacios szam	7 (er?sen savas oxid)
Elektronegativitas	1,9 ( Pauling-skala )
Elektronaffinitas	-53 kJ/mol
Ionizacios energia	1.: 702 kJ/mol
	2.: 1470 kJ/mol
	3.: 2850 kJ/mol
Atomsugar	135 pm
Atomsugar (szamitott)	183 pm
Kovalens sugar	156 pm
Egyebek
Magnesseg	nincs adat
H?merseklet-vezetesi tenyez?	(300 K) 50,6 W/(m·K)
CAS-szam	7440-26-8
Fontosabb izotopok
F? cikk: A technecium izotopjai izotop termeszetes el?fordulas felezesi id? bomlas mod energia ( MeV ) termek 95 m Tc mesterseges 61 d ε - 95 Mo γ 0,204, 0,582, 0,835 - IT 0,0389, e 95 Tc 96 Tc mesterseges 4,3 d ε - 96 Mo γ 0,778, 0,849, 0,812 - 97 m Tc mesterseges 90 d IT 0,965, e 97 Tc 97 Tc mesterseges 2,6×10 6 y ε - 97 Mo 98 Tc mesterseges 4,2×10 6 y β - 0,4 98 Ru γ 0,745, 0,652 - 99 m Tc nyomokban 6,01 h IT 0,142, 0,002 99 Tc γ 0,140 - 99 Tc nyomokban 2,111×10 5 y β - 0,294 99 Ru
Hivatkozasok

A technecium a legkisebb rendszamu kemiai elem , amelynek nincs stabil izotopja . Rendszama 43, vegyjele Tc . Ezustszurke atmenetifem . Kemiai tulajdonsagait tekintve a mangan es a renium kozott all. A technecium nagy resze szintetikusan el?allitott, es csak nagyon kis mennyisegben talalhato meg a termeszetben, amely az uran spontan maghasadasabol , vagy molibdenercek neutronbefogassal torten? atalakulasabol szarmazik.

A technecium sok tulajdonsagat mar Dmitrij Ivanovics Mengyelejev megjosolta, miel?tt azt felfedeztek volna. Mengyelejev ekamangankent hivatkozott ra periodusos rendszereben. 1937-ben gyartottak el?szor techneciumot (technecium-97-et), a nev a gorog τεχνητ?? (tekhnetosz), ?mesterseges” szobol szarmazik).

A metastabil gammasugarzo technecium-99-et orvosdiagnosztikai tesztek keszitesere hasznaljak. A hosszu elettartamu technecium izotopok az uran-235 maghasadasanak mellektermekei az atomreaktorokban, es a f?t?anyagrudakbol nyerik ?ket.

Felfedezesenek tortenete [ szerkesztes ]

A 43-as rendszamu elem nyomaban [ szerkesztes ]

1861 -t?l egeszen 1871 -ig a Mengyelejev altal javasolt korai periodusos rendszer egy rest tartalmazott a molibden (Z=42) es a rutenium kozott (Z=44). 1871 -ben Mengyelejev megjosolta, hogy ez a hianyzo elem foglalhatja el a mangan alatti ures helyet, igy annak hasonlo kemiai tulajdonsagokkal kell rendelkeznie. Mengyelejev az ekamangan (Em) nevet adta neki a szanszkrit ?eka” el?tag utan, mely itt arra utal, hogy a mangan alatt eggyel helyezkedik el a keresett elem.

Sok kutato versengett megtalalasaert a periodusos rendszer megalkotasa el?tt es utan egyarant, mivel periodusos rendszerbeli elhelyezkedese alapjan felteteleztek, hogy konnyebben detektalhato, mint mas meg felfedezesre varo elemek. El?szor veltek 1828 -ban, hogy a platina ercben talaltak meg, es a polinium nevet adtak neki, de err?l kiderult, hogy nem mas, mint szennyezett iridium . 1846 -ban ismet bejelentettek a felfedezeset ilmenium neven, de ez valojaban szennyezett niobium volt. Ugyanezt a hibat kovettek el 1847 -ben, akkor pelopium neven hivatkoztak az uj elemre.

1877 -ben Szergej Kern orosz vegyesz bejelentette, hogy a hianyzo elemet megtalalta a platinaercben. Kern az elemre davyum neven hivatkozott (Sir Humphry Davy angol kemikus utan), de kiderult, hogy ez iridium , rodium es vas kevereke. Egy ujabb lehetseges jeloltr?l, a luciumrol bebizonyosodott, hogy ittrium . 1908 -ban a japan tudos, Masataka Ogawa ugy velte, bizonyitekot talalt arra nezve, hogy a hianyzo 43-as rendszamu elem a thorianit nev? asvanyban van jelen. Ogawa az elemet Japan utan (mely japanul Nippon) nipponiumnak nevezte el. 2004-ben Yoshihara rontgenspektroszkopiaval nem tudta kimutatni az Ogawa hagyatekaban talalt fotolemezen ?rzott mintaban a keresett elemet, helyette reniumot talalt.

Walter Noddack, Otto Berg es Ida Noddack publikaltak a 75-os es a 43-as rendszamu elem felfedezeset 1925-ben, utobbit mazurium nevre kereszteltek, mivel Noddack csaladja a Mazuri-tovidekr?l szarmazott. ^[1] A kutatocsoport columbitot (niobit) bombazott elektronsugarral, es arra kovetkeztetett, hogy a 43-as rendszamu elem gyenge jele megtalalhato a kiertekeleskor kapott rontgendiffrakcios spektrogramon. A hullamhosszak es a rendszam kapcsolatat Henry Moseley 1913-as osszefuggese szolgaltatta. Kes?bbi kutatasok nem tudtak reprodukalni kiserletuket, igy ma is vitak targyat kepezi, hogy valoban megtalalta-e a csoport a kes?bb techneciumnak nevezett elemet.

Hivatalos felfedezese, el?fordulasa [ szerkesztes ]

A 43-as rendszamu elem letezeset hivatalosan 1936 decembereben er?sitette meg a Palermoi Egyetem ket kutatoja, Carlo Perrier es Emilio Segre . Segre az 1930-as evek kozepen a Columbia Egyetemen es a Lawrence Berkeley National Laboratory-ban tett latogatasa soran ravette Ernest Lawrence amerikai Nobel-dijas fizikust , hogy az altala felfedezett ciklotronbol szarmazo radioaktiv hulladekbol kaphasson mintat. Lawrence molibdenfoliat bocsatott rendelkezesere a keszulek deflektorarol.

Segre rabeszelte palermoi kollegajat, Perrier-t, hogy osszehasonlito kemiai elemzes segitsegevel bizonyitsak be, hogy a molibdennek tulajdonitott aktivitas valojaban a 43-as rendszamu elemt?l szarmazik. A mintabol sikerult izolalniuk a technecium-95 es technecium-97 izotopokat. A technecium elnevezest 1947-ben kapta az elem. Segre visszaterve Berkeley-be, talalkozott Glenn T. Seaborg (kemiai) Nobel-dijas tudossal, akivel sikerult izolalnia a technecium-99m-et (az ?m” az elem fizikai kemiai metastabilitasara utal). Segre-t 1959-ben fizikai Nobel-dijjal jutalmaztak az antiproton felfedezeseert, a technecium mellett meg az asztacium (At) felfedezese is a nevehez f?z?dik.

1959-ben Paul W. Merrill Kaliforniaban vizsgalodva eszlelte a techneciumra jellemz? emisszios spektrumot az S tipusu voros oriasokbol . Ezek a csillagok eletuk vege fele nagy mennyiseg? techneciumot halmoznak fel, amelyek magreakciok jelenletet bizonyitjak. Ez a bizonyitek tamasztotta ala a korabban feltetelezett elmeletet, miszerint a csillagokban nehez elemek nukleoszintezise is vegbemehet. Ujabban bizonyitottak, hogy ez neutron befogasaval valosul meg.

Hivatalos felfedezese utan sok kutatast folytattak arra nezve, vajon megtalalhato-e a Foldon termeszetes forrasu technecium. 1962-ben, Belga Kongoban sikerult izolalni rendkivul kis mennyisegben uranszurokercb?l (kb. 0,2 ng/kg), ahol valoszin?leg uran-238 spontan hasadasaval keletkezik. Arra vonatkozoan is talaltak bizonyitekot, hogy az okloi termeszetes atomreaktor jelent?s mennyiseg? technecium-99-et termelt, amely azonban azota rutenium-99-ce bomlott. Adott pillanatban a foldkeregben az uranercben es toriumercben vegbemen? spontan hasadas, valamint a molibden neutronbefogasa kovetkezteben ? figyelembe veve, hogy egy kilogramm uran kb. 1 nanogramm (10 ^?9  g) techneciumot tartalmaz ? mintegy 18 ezer tonna technecium talalhato. ^{[2] [3] [4]}

Tulajdonsagai [ szerkesztes ]

Fizikai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

A technecium ezustszurkes, radioaktiv , megjeleneseben a platinahoz hasonlatos fem. Rendszerint szurke por formajaban nyerhet? ki. Az atomos technecium emisszios vonalai az alabbi hullamhosszakon talalhato: 363,3 nm, 403,1 nm, 426,2 nm, 429,7 nm es 485,3 nm. ^[5]

A fem enyhen paramagneses tulajdonsagu, mely azt jelenti, hogy kuls? magneses ter hatasara megfelel? iranyba rendez?dnek a magneses dipolusok, de a mez? megsz?nese utan veletlenszer?en allnak be. A tiszta egykristaly technecium 2-es tipusu szupravezet?kent m?kodik 7,46 K alatti h?mersekleteken. ^[6] E h?merseklet alatt a fem London-fele magneses behatolasi melysege rendkivuli mertekben megn?, az elemek kozott a niobium utan a masodik legnagyobb erteket adja. ^[7]

Kemiai tulajdonsagok [ szerkesztes ]

A technecium a periodusos rendszer VII. B mellekcsoportjaban talalhato a renium es a mangan kozott. A technecium a reniumhoz hasonloan kemiailag inert (kevesse reakciokepes), es kotesei kovalens jelleg?ek. ^[8] A mangantol elter?en nem alkot keszsegesen kationokat (pozitiv toltes? ionok). Jellemz? oxidacios allapotok : +4, +5, +7. ^[9] A technecium oldodik kiralyvizben , saletromsavban es tomeny kensavban , de sosavban egyaltalan nem. ^[10]

Hidridjei es oxidjai [ szerkesztes ]

A technecium hidrogennel valo reakcioja soran TcH 2? 9 [techneciumhidrid (II)-anion], melynek szerkezete ugyanaz, mint a ReH 2? 9 -e. Bar a szerkezetet ado hidrogenatomok geometriai elrendez?dese nem ekvivalens, az elektronszerkezet majdnem ugyanaz. A komplex ion ket hidrogenatomja kicserelhet? Na ⁺ es K ⁺ -ionokra.

A femtechnecium paradus leveg?ben konnyen korrodalodik , ^[9] por alakban oxigennel egyesul. Ketfele oxidjat sikerult el?allitani eddig: TcO ₂ es Tc ₂ O ₇ . Oxidativ korulmenyek kozott technecium (VII)-kation keletkezhet, amely pertechnetationkent letezik ( TcO ? 4 ). ^{[9] [11]} 400-450 °C kozott halvanysarga technecium-heptoxidda alakul:

4 Tc + 7 O ₂ → 2 Tc ₂ O ₇

A technecium-heptoxid a natrium-pertechnetat gyartasanak kiindulasi anyaga (prekurzora):

Tc ₂ O ₇ + 2 NaOH → 2 NaTcO ₄ + H ₂ O

A fekete szin? technecium-dioxid ( TcO ₂ ) a heptoxid formabol nyerhet? femtechneciummal vagy hidrogennel torten? redukcioval.

A pertechneciumsav ( HTcO ₄ ) gyartasa technecium-heptoxidbol vizzel vagy mas oxidalo savval, pl. saletromsavval, tomeny kensavval, kiralyvizzel vagy sosavas-saletromsavas eleggyel tortenik. A keletkez? sotetvoros, higroszkopos (vizmegkot? tulajdonsagu) anyag er?s sav, igy konnyen adja le protonjat.

A pertechnetat (tetroxidotechnetat) anion ( TcO ? 4 ) tetraederes szerkezet?, a csucsokban az oxigenatomok, a centrumban a Tc-atom helyezkedik el. A permanganationnal ellentetben a pertechnetation csak gyenge oxidalo reagens . A pertechnetatot gyakran hasznaljak katalizatorkent , valamint a techneciumizotopok kenyelmes vizoldhato forrasakent.

Szulfidjai, szelenidjei, telluridjai [ szerkesztes ]

A technecium tobbfele szulfidot kepez. TcS ₂ el?allithato femtechnecium (Tc) es elemi ken ( S ₈ ) direkt szintezisevel (kozvetlen reakciojaval), mig a Tc ₂ S ₇ az alabbi reakcio alapjan allithato el?:

2 HTcO ₄ + 7 H ₂ S → Tc ₂ S ₇ + 8 H ₂ O

Melegites hatasara a technecium-heptaszulfid diszulfidra es elemi kenre bomlik:

Tc ₂ S ₇ → 2 TcS ₂ + 3 S

Szelennel es tellurral a fentiek analogiajara jatszodnak le reakciok.

Klaszterek es szerves komplexek [ szerkesztes ]

Szamos techneciumklaszter ismert, peldaul a Tc ₄ , Tc ₆ , Tc ₈ es Tc ₁₃ . ^{[13] [14]} Stabilabbak a Tc ₆ , Tc ₈ . Szamos szerves techneciumkomplexet sikerult el?allitani, amelyek szerkezete viszonylag jol ismert es behatoan tanulmanyozott az orvostudomanyban valo gyakorlati jelent?sege miatt.

A ditechnecium-dekakarbonil ( Tc ₂ (CO) ₁₀ ) feher szilard anyag. Ebben a molekulaban ket techneciumatom kapcsolodik ossze joval gyengebben, mint az kovalens kotes eseteben jellemz?, amit a 303 pm-es viszonylag nagy kotestavolsag is igazol. A ket techneciumatomot oktaederes alakzatban veszi korul a 10 karbonilligandum, ily modon telit?dnek a megfelel? s, p es d alhejak (ehhez tehat osszesen 18 elektron szukseges). A techneciumatom 7 db d-palyan tartozkodo elektront tartalmaz, ehhez hozzaadodik a karbonilligandumok 2*5 db elektronja. Mivel ebb?l osszesen 17 elektron szarmazik, ez pedig kedvez?tlen, ezert ket techneciumatom osszekapcsolodasaval erhet? el a hej telitettsege, igy a komplex energiaminimuma.

Az abran lathato szerves techneciumkomplexet szinten az orvostudomanyban hasznositjak.

Alkalmazasok, elettani hatasok [ szerkesztes ]

Az orvostudomanyban a technecium-99m izotopot radioaktiv nyomjelz?kent hasznaljak. E celra jol megfelel, mivel 140 keV-os gamma-sugarzasa az orvosdiagnosztikai eszkozokkel konnyen eszlelhet?, es felezesi ideje 6,01 ora, ami azt jelenti, hogy 24 oran belul 94%-a lebomlik az emberi testben. Legalabb 31-fele szeles korben hasznalt technecium-99m alapu radiofarmakont hasznalnak az agy , szivizom , pajzsmirigy , maj , tud? , vese , epeholyag , a csontrendszer , a ver es tumorok funkcionalis es kepalkoto vizsgalataban. ^[15]

Az orvostudomanyon kivul felhasznaljak meg a vegyiparban katalizatorkent. Nehany esetben, pl. izopropanol dehidrogenezese soran hatekonyabb, mint a renium vagy a palladium . ^[16] A kalium-pertechnetat 55 ppm-nyi koncentracioban megakadalyozza az acel korroziojat vizbe merites eseten akar 250 °C-ig is. ^[17]

A hosszabb (61 nap) felezesi idej? technecium-95m izotop segitsegevel az allat- es novenyvilagban a technecium mozgasat tanulmanyozzak, kovetik nyomon. ^[18]

A techneciumnak nincs termeszetes biologiai szerepe, es nem talalhato meg az emberi testben. ^[10] Kemiai toxicitasa csekely. Egy vizsgalatban, melynek soran patkanyokat tobb heten at akar 15 μg/g technecium-99 tartalmu taplalekkal etettek, nem tapasztaltak jelent?s elvaltozast a verosszetetelben, a test vagy szervek tomegeben, valamint az etkezesi szokasokban sem. ^[19]

A radiologiai toxicitas fugg a szoban forgo vegyulett?l, a felezesi id?t?l es a sugarzas tipusatol. ^[20] Mindegyik izotopjaval ovatosan kell banni. A technecium-99 gyenge beta-sugarzo anyag, amelyet mar a laboratoriumi uvegfal is elnyel. Az els?dleges kockazatot a technecium poranak belelegzese okozza, amely jelent?s mertekben jarulhat hozza rak kialakulasahoz. A biztonsagos munkahoz tobbnyire elegend? az elszivofulke, keszty?sbox hasznalata nem szukseges. ^[21]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Technetium cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• a magyar Wikipedia techneciumot tartalmazo vegyuleteinek listaja kuls? keres?vel

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A technecium izotopjai