A
Cskalov nevet visel? Taskenti Repul?gepgyarto Termelesi Egyesules
(
oroszul
:
Ташкентское авиационное производственное объединение имени В. П. Чкалова,
uzbeg nyelven:
V. P. Chkalov nomli Toshkent aviatsiya ishlab chiqarish birlashmasi)
roviditve
TAPO
(ТАПО),
vagy
TAPOiCS
(ТАПОиЧ)
az
uzbegisztani
Taskentben
m?kod? repul?gepgyar, a
kozep-azsiai
regio legnagyobb repul?gepgyarto vallalata. A gyar 2012-ben beszuntette a repul?gepgyartast es 2014-ben atneveztek
Taskenti Gepgyar
(uzbeg nyelven:
Toshkent mexanika zavodi,
roviditve
TMZ)
nevre.
A gyar el?djet, a
84. sz. Repul?gepjavito Uzemet
1932
-ben hoztak letre a Moszkva melletti
Himkiben
. Kezdetben repul?gep-javitassal foglalkozott, majd
1936
-tol
Nyikolaj Polikarpov
tervez?csoportjaval egyuttm?kodve ott gyartottak az
I?16
-os vadaszrepul?gepet. A gyar id?kozben a hires szovjet tavolsagi repul?,
Valerij Cskalov
nevet vette fel.
1938
-tol Polikarpov tervez?irodaja mar a Tupoljev-fele 156. sz. gyar mellett m?kodott, 84. sz. gyar tervez?irodajat pedig
Vlagyimir Levkov
es
Viktor Bolhovityinov
vezette. Ezen id?szakban ott keszultek Levkov L?1 es L?5
repul? csonakjai
es Bolhovityinov BBSZ bombazoja.
1939
-ben Himkiben kezdtek el az
amerikai
DC?3
szovjet licencgyartasu valtozatanak, az el?szor a gyar sorszamarol
PSZ?84
jelzest kapott, majd
1941
-t?l
Li?2
-es tipusjelzes? utasszallito repul?gepnek a gyartasat.
A
masodik vilaghaboru
alatt, a
Szovjetunio
elleni nemet tamadas utan a Himkiben m?kod? repul?gepgyarat az uzbegisztani Taskentbe evakualtak. A masodik vilaghaboru alatt a gyar az Li?2 sorozatgyartasat vegezte, melyb?l 1941?
1945
kozott 2258 db-ot epitettek.
A
masodik vilaghaboru
utan a gyar Taskentben maradt. Az ezt kovet? evekben tobb szovjet tervez?iroda repul?gepeinek reszegysegeit, vagy magat a teljes gepet is ott gyartottak. A taskenti gyar a szovjet id?szakban els?sorban szallito repul?gepek epitesere specializalodott, gyartotta az
Il?14
,
An?8
,
An?12
,
An?22
es
Il?76
repul?gepeket, valamint a
Ka?22
helikoptert. Ugyancsak Taskentben keszultek az
An?124
es az
An?225
szallito repul?gepek szarnyai.
Az 1945-t?l a Szovjetunio felbomlasaig,
1991
-ig mintegy 900 db szallito repul?gepet epitett a gyar. 1991-ben a vallalat uzbeg allami tulajdonba kerult. Az
1990-es evekben
a penzugyi nehezsegek es az alkatreszgyartokkal megszakadt kapcsolatok miatt a taskenti repul?gepgyar termelese jelent?sen visszaesett. 1991-t?l a 2000-es evek elejeig mindossze 10 db Il?76MF, Il?76TF,
Il?78
szallito repul?gepet es
Il?114
utasszallito repul?gepet epitett a gyar, amelyeket csak jelent?s kesessel sikerult atadni a megrendel?knek.
2007
-ben az orosz es az uzbeg kormany megallapodott arrol, hogy
2008
-ban a gyarat eladjak, amely az orosz
Egyesitett Repul?gepgyarto Vallalat
(OAK) reszekent fog m?kodni a jov?ben.
[1]
Az orosz fel nem keszpenzzel fizetett volna az uzbeg cegert, hanem Uzbegisztan csereben reszesedeshez jutott volna az OAK-ban. Az ugylet vegul nem valosult meg. A vallalat
2010
?
2012
kozott az
uljanovszki
Aviasztar
repul?gepgyarral kozosen 24 db Il?76MF gepet fog megepiteni
kinai
rendelesre. A taskenti ceg valoszin?leg reszt vesz az orosz
Roszoboronekszport
altal
2009
?
2010
kozott
Venezuelanak
szallitando tiz db Il?76MD?90 szallito, es ket db Il?78 legi utantolt? repul?gep gyartasaban is.
A vallalatnal 2012-ben megszuntettek a repul?gepgyartast, a ceget mas termekek (vagonok, mez?gazdasagi gepek) gyartasara allitjak at. A vallalat 2015-ben az
Uzbeg Vasutak
tulajdonaba kerult.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]