A
tangai csata
, vagy ahogyan neha nevezik, a
mehcsata
1914. november 3-5 kozott zajlott a nemet es brit gyarmati er?k kozott, a mai
tanzaniai
Tanga
kikot?varosanal. Ez volt az
els? vilaghaboru
afrikai hadszinterenek els? nagyobb utkozete. A f?leg indiai katonakbol allo, nyolcszoros tuler?ben lev? brit csapatok partraszallva probaltak meg elfoglalni a varost, de a
Lettow-Vorbeck
alezredes altal vezetett gyarmati hader? - tulnyomoreszt fekete
aszkarik
- haromnapos veres csataban visszavertek a tamadast.
Tangat abrazolo levelez?lap 1914-b?l
A Brit Kelet-Afrika (mai Kenya es Uganda) hataratol 80 km-re delre fekv? Tanga varosa a kelet-afrikai nemet gyarmat egyik fontos kikot?je volt, a
Viktoria-tavat
(elvben) az
Indiai-oceannal
osszekot? Usambara-vasut vegpontja. Az els? vilaghaboru kitoresekor egy korabbi egyezmeny ertelmeben az afrikai nemet gyarmatok semlegesek es tengerparti varosaik nyilt kikot?k lettek volna, de a szerz?dest az egyik fel sem vette komolyan. A
Dar es-Salaam
kikot?jeben allomasozo nemet
SMS Konigsberg
cirkalo brit hajokat tamadott meg, az angolok pedig feltve sajat szomszedos gyarmataik biztonsagat el?zetes csapasmeresben gondolkodtak es ugy veltek, hogy "ugy becsuletes, ha figyelmeztetik a nemeteket, hogy az egyezsegnek vege". El?bb csatahajokkal lovettek volna Tanga kikot?jet, de aztan megvaltoztattak a tervet es inkabb partraszallas es megszallas mellett dontottek.
1914. november 2-an a
HMS Fox
cirkalo horgonyt vetett Tanganal, kapitanya, Francis W. Caulfeild talalkozott a varos kormanyzojaval es egy orat adott neki a megadasra es a csaszari zaszlo bevonasara. Tavozasa el?tt tudni akarta, hogy el van-e aknasitva a kikot?; a kormanyzo biztositotta rola, hogy el van, bar valojaban egy akna sem volt kihelyezve. Harom oras varakozas utan a nemet zaszlot meg mindig nem huztak le, igy a cirkalo tavozott, hogy elkiserje a megszallo, "Force B" er?ket hozo 14 csapatszallito hajot. Ezalatt a nemet gyarmatvedelmi er?k
(Schutztruppe)
es a varos lakoi felkeszultek a tamadasra. Tangat eredetileg csak egy szazadnyi bennszulott gyalogos (aszkari) vedte, de a gyarmat katonai parancsnokanak, Paul von Lettow-Vorbecknek sikerult vasuton
Neu Moshibol
tovabbi ot szazadot a helyszinre szallitani, igy a ved?k szama kb. 1000-re n?tt.
Rohamozo aszkarik
November 2-an Caulfeild kapitany elrendelte, hogy a kikot?t vizsgaljak at aknak utan, ami a kovetkez? napig eltartott. Ekozben a ?Force B” parancsnoka,
Aitken
dandartabornok megkezdte a partraszallast a kikot?nel es 4?5 km-re a varostol keletre. November 3-an estere az invazios hader? a 27. hegyituzerek es a faridkoti utaszok kivetelevel mar parton volt. Masnap delben Aitken elrendelte a bevonulast Tangaba. Az el?rehaladasuk gyorsan megallt azonban, amikor a varos jol alcazott ved?i tuzet nyitottak rajuk. A deli-keleti kontingensnel dzsungelharc, a kikot?i csapatok eseteben pedig utcai harcok vettek kezdetuket. A kikot?nel a kasmiri loveszezred
gurkhai
es a 2. lancashire-i ezred jol teljesitett; behatoltak a varosba, elfoglaltak a vamhazat es a ?Deutscher Kaiser” szallodat es utobbira felhuztak a brit zaszlot. Ezutan azonban el?rehaladasuk megallt. Az invazios hader? kevesbe jol kepzett es felszerelt indiai zaszloaljai azonban rosszul viseltek az ellenseges puska- es gepfegyvertuzet es tomegesen menekultek a csatabol. A 98. gyalogosezred katonait duhos vadmehek tamadtak meg es teljesen szetszaladtak. A kes?bbi brit propaganda szerint a nemetek csapdajarol volt szo, szandekosan botlozsinorokat er?sitettek a mehkasokhoz. A 13. radzsput ezredet annyira megrazta a 63. palamcottahi konny?gyalogosok menekulesenek latvanya, hogy megtagadtak a csataban valo reszvetelt.
A vedekez? aszkarik megsegitesere vasuton megerkezett az onkentesekb?l allo 7. es 8.
Schutzenkompanie
(loveszszazad). Az utobbi lovasszazad volt, de hatasaikat Neu Moshiban hagytak. November 4-en kes? delutan Lettow-Vorbeck bevetette minden tartalekat, a 13. es 4. aszkariszazadot (utobbi eppen akkor erkezett meg vasuton) utasitotta, hogy hangos kurtszoval es torzsi csatakialtasokkal tamadjak oldalba a briteket. Az indiai csapatok meginogtak majd rendetlenul elkezdtek ozonleni visszafele.
Az ellenseg meg mindig nyolcszoros letszamfolenyben volt, ezert a nemetek ovatosak maradtak. Ehhez hozzajarult, hogy amikor kiadtak a ?gyulekez? a taborban” kurtjelet, a katonak nagy resze a Tangatol nehany kilometerre nyugatra lev? utolso taborba vonult vissza, igy a varos teljesen vedtelen maradt. Amikor Lettow-Vorbeck tudomast szerzett err?l, visszarendelte csapatait, de parancsait csak masnap reggelre teljesitettek.
Halott indiai katonak a csata utan
Aitken duhongott, de szetzilalt csapatait nem tudta volna ujabb rohamra vezenyelni, ezert meg 4-en este elrendelte a visszavonulast. A szallitohajokra valo visszaszallas kozben a bit csapatok szinte valamennyi felszerelesuket hatrahagytak. Lettow-Vorbeck modern puskakkal fegyverezhette fel aszkarijait amihez 600 ezer toltenyt is szerzett, ezenkivul 16 geppuskat es tabori telefonokat, es annyi egyenruhat zsakmanyolt, amivel egy evig felruhazhatta az egesz Schutztruppet. November 5-en reggel a britek felderit? tisztje, Richard Meinertzhagen kapitany feher zaszloval partra szallt, gyogyszert es Aitken levelet hozva, melyben a dandartabornok elnezest kert a korhaz lovetese miatt. Tanga utcai halottakkal es sebesultekkel voltak tele, a nemet orvosok es afrikai segedjeik pedig "az egyenruhara tekintet nelkul" lattak el a raszorulokat.
Tanga sikeres vedelme volt Paul von Lettow-Vorbeck els? haditette a tanganyikai gyarmat sokeves vedelme soran. A britek szamara a kudarc katasztrofaval ert fel es
A haboru hivatalos torteneteben
(Official History of the War)
" a brit hadtortenet egy legjelent?sebb kudarcakent" aposztrofaltak. Brit oldalrol az aldozatok 360 halottra es 487 sebesultre rugtak, mig a Schutztruppe reszer?l 16 nemet es 55 aszkari esett el es 76-an sebesultek meg. A sebesult es fogsagba esett brit tiszteknek Lettow-Vorbeck becsuletszavat vette, hogy nem harcolnak tobbe a haboruban, majd szabadon engedte ?ket.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- Farwell, Byron: The Great War in Africa, 1914?1918. New York: W. W. Norton & Company, 1989.
ISBN 0-393-30564-3
.
- Hoyt, Edwin P.: Guerilla: Colonel von Lettow-Vorbeck and Germany's East African Empire. New York: MacMillan Publishing Co., Inc. 1981; and London: Collier MacMillan Publishers. 1981.
ISBN 0-02-555210-4
.
- Miller, Charles: Battle for the Bundu: The First World War in German East Africa. London: Macdonald & Jane's, 1974; and New York: MacMillan Publishing Co., Inc. 1974.
ISBN 0-02-584930-1
.
- Paice, Edward: Tip and Run: The Untold Tragedy of the Great War in Africa. London: Weidenfeld & Nicolson, 2007.
ISBN 0-297-84709-0
.
|
|---|
| Kelet-Afrika
| |
|---|
| Nyugat-Afrika
| |
|---|