A talaj a foldkereg legkuls?, laza, termekeny retege. A talaj a foldi elet egyik alapja, a novenyeket (es ezaltal az allatokat , valamint az embert ) ellatja tapanyagokkal , vizzel , megkoti es atalakitja az anyagokat.

A talaj alkotoreszei [ szerkesztes ]

A talaj kemiai szempontbol keverek , haromfazisu polidiszperz rendszer: azaz alkotoreszei kozott szilard, folyadek- es gazfazisu anyagokat talalunk, melyek egymassal diszperz rendszert alkotnak. A szilard fazisu anyagok altalaban a talaj terfogatanak nagyjabol felet toltik ki (50%); a kitoltetlen resz a poruster, amelyben folyadekfazisu anyagok (30?45%) es a gazfazisu anyagok (5?20%) fordulnak el?. ^[1] A talaj alkotoreszeinek csoportositasa a fazisok szerint: ^[2]

1. A talaj szilard fazisu anyagai
   • Szerves szilard anyagok ? a talaj szervesanyag-tartalma.
     • El? szerves anyag ? a talaj el?vilaga. Csoportositasa: ^[3]
       • Novenyi gyokerek.
       • Edafon ? a talajlako el?lenyek osszessege.
         • Mikroorganizmusok (bakteriumok, algak, gombak)
         • Mikrofauna (ostoros egysejt?ek, csillos egysejt?ek)
         • Mezofauna (fonalfergek, kerekesfergek, ugrovillasok, atkak)
         • Makrofauna (televenyfergek, aszkak, ikerszelvenyesek, szazlabuak, rovarok)
         • Megafauna (foldigilisztak, eml?sok)
     • Holt szerves anyag
       • Nem-humuszanyagok ? feherjek es aminovegyuletek, lignin es szarmazekai, szenhidratok, egyeb egyszer? szerves vegyuletek.
       • Uj kepz?dmenyek ? a talajban talalhato mikroszervezetek elettevekenysegenek szabalyozoi es termekei (pl. poliuronidok, enzimek).
       • Humusz
   • Szervetlen szilard anyagok ? a talaj asvanyianyag-tartalma. A hideg teruleteken kulonosen fontos szerepe van a talaj viztartalmanak halmazallapot-valtozasaval (a H ₂ O fazisvaltozasaval) keletkez? vizjegnek.
2. A talaj folyadekfazisu anyaga ? nagyreszt viz , mely oldott szabad ionokat, ionparokat, oldhato szerves vegyuleteket es femkomplexeket, valamint semleges molekulakat tartalmaz (talajoldat).
   • Beszivargo viz ? a felszin fel?l beszivargo viz (pl. csapadekviz, ontoz?viz).
   • Adszorbealt viz ? er?sen kotott, a talajszemcsek feluletere kozvetlenul tapado vizfilm.
   • Gyengen kotott hartyaviz ? az adszorbealt vizfilm kuls? resze, amely gyengen kotott.
   • Kapillaris viz ? a talaj kapillarisaiban talalhato viz.
   • Talajviz
3. A talaj gazfazisu anyagai ? a talajleveg?t alkotjak.

Talajkepz?des [ szerkesztes ]

A talajkepz?des els? szakasza a talajkepz? uledek kialakulasa. Ennek feltetele az alapk?zet mallasa . A fizikai mallas a k?zet felaprozodasa a fagy, a szel es viz munkajanak hatasara. A kemiai mallas eredmenyekent a k?zet egyes alkotoelemei elbomlanak. A tobbszakaszos mallasi sorok vegen tobb asvany es a f?leg a vulkani k?zetekre jellemz? k?zetuveg kisebb fajlagos tomeg?, nagyobb illoanyagtartalmu masodlagos asvanyokka alakul at. Ezt a folyamatot a kulonboz? el? szervezetek elettevekenysege, azaz a biologiai mallas jelent?sen felgyorsitja. A kemiai es a biologiai mallas gyakorlatilag elkulonithetetlen.

A k?zet malladekat a szel es f?leg a felszini viz tobbnyire athalmozza, es alacsonyabb terszineken ulepiti le. Amikor a malladek tobbe-kevesbe eredeti helyen marad, helyben marado ( eluvialis ) talajokrol beszelunk. Az athalmozas rendszerint tobb fazisu. Igy peldaul az arteren kiuleped? hordalek talajosodik, majd a medret valtoztato viz ezt a talajt, elmossa. Anyaga ismet hordalekka valik, a viz tovabbszallitja, es lejjebb ulepiti ki, ahol a friss aradmany ismet talajosodni kezd.

A biologiai mallas mar a kozvetlen talajkepz?des resze: ennek eredmenyekent halmozodik fel az uledekben a talajok jellemz? specialis szervesanyag-formaja, a humusz .

A talajkepz? uledek (asvanytani es szemcse-) osszetetele, a talajviz jellege es aramlasanak sebessege, valamint a novenyboritas hatasara alakulnak ki a kulonboz? genetikai talajtipusok . Ezekben ? a csekely mertekben talajosodott, keves humuszt tartalmazo, un. vaztalajok kivetelevel ? tobbnyire szabad szemmel is jol lathato talajszintek kulonulnek el. Ezeket szamos tenyez? alakitja ki; ezek kozul a legfontosabb a biogen akkumulacio: a noveny gyokerei tapanyagokat szivnak fel a melyebb szintekr?l; a noveny ezeket felhalmozza; az elpusztult novenyi reszek hosszu szenlancu szerves molekulait a lebonto, zommel talajlako szervezetek (oxidaljak es ezzel) egyszer? vegyuletekke alakitjak; ezen egyszer? vegyuletek zome a talaj magasabb szintjeiben kot?dik meg.

A talajkepz?des specialis folyamatai [ szerkesztes ]

Humuszosodas [ szerkesztes ]

A humuszosodas a talajra jellemz? szervesanyag, a humusz kialakulasa. Ez szorosan osszefugg a talajra juto szervesanyag atalakulasaval es majd bomlasaval; lenyege, hogy a bomlastermekek a talaj asvanyi anyagaval keveredese es ahhoz kapcsolodnak. A humuszosodast befolyasolo tenyez?k: a talajra es a talajba juto szervesanyag mennyisege, min?sege es eloszlasa, a szervesanyag bomlasanak es atalakulasnak feltetelei, valamint a talajkepz? uledek osszetetele. A talajra es a talajba juto szervesanyag jellege a talajon el? novenytarsulastol , mennyisege f?kent a biomassza fajlagos tomeget?l fugg, igy foldrajzi ovezetenkent kulonboz?. A humuszanyagok sorsa es jellegzetessege a talajlako allatok kever? hatasanak kovetkezmenye. A kulonosen termekeny mez?gazdasagi talajok egyik legf?bb ismervei az agyag-humusz-komplexek. Letrejottuk legf?bb aktivaloi a foldigilisztak (Lumbricidae) ; ezek belcsatornajaban ugyanis az agyagasvanyok es humuszanyagok szorosan, tartosan osszekapcsolodnak. A humuszosodasnak is fontos feltetele az id?: a talajkepz? uledekre es a rajta megtelepult novenytarsulasra jellemz? egyensulyi allapot kialakulasahoz esetenkent tobb szaz, olykor tobb ezer evre van szukseg.

Kilugzas [ szerkesztes ]

Az elbomlo alapk?zet anyaganak egy resze masodlagos asvanyok formajaban a talajban marad, mas resze oldhatova valik es kimosodik a talajszelvenyb?l. A kilugzas, vagyis a vizben oldodo anyagok kimosodasa egyreszt a kemiai a mallas resze, masreszt a novenyek elettevekenysegenek kovetkezmenye. A kilugzas feltetele a lefele szivargo (vagy kozel vizszintesen aramlo) talajoldat, valamint az oldhato anyagok keletkezese. A kilugzas tehat fugg a csapadek mennyiseget?l es a parolgastol, valamint a talajoldat kemhatasatol es a talajon el? novenyzet vizfelhasznalasatol. A kilugzas eredmenyekent a fels? talajszintekben els?sorban a kalcium-karbonat es az annal jobban oldhato anyagok mennyisege csokken.

Agyagosodas [ szerkesztes ]

Az agyagosodas az agyagasvanyok er?teljes felszaporodasa. Ehhez egyreszt arra van szukseg, hogy a talajkepz? k?zetben viszonylag foldpat , illetve k?zetuveg legyen, mert ezek kemiai mallasa produkal agyagasvanyokat, masreszt arra, hogy a talaj kemhatasa viszonylag savanyu legyen, mert ez meggyorsitja a foldpatok es a k?zetuveg bomlasat. A kilugzas lenyegesen felgyorsitja az agyagosodast, mert a karbonatmentes szintek kemhatasa savanyubb; ezert a kilugzast az agyagosodas el?futaranak tekinthetjuk.

Agyagbemosodas [ szerkesztes ]

Az agyagbemosodas lenyege, hogy a fels? talajszintek, vagyis az A es az E szint agyagtartalma lenyeges valtozas nelkul lemosodik a B szintbe, ahol bevonva a talajszemcsek feluletet, majd kitolti a porusokat. Felismereset segiti a talajszemcsek agyagos bevonata. Az ilyen talajokban az E szint jellemz?en vilagos, fako, a B szint sotetebb: barnas, illetve vorosesbarna. Az agyag nemcsak a savanyu, hanem a lugos, szikes talajokban is lemosodhat.

Podzolosodas [ szerkesztes ]

Amikor a talajra hullo szervesanyag bomlasa nagyon sok szerves savat termel es az A szintben keves a talajkolloid, a savtobblet ?nem elegszik meg” a kolloidok diszpergalasaval es peptizalasaval hanem elbontja magukat az agyagasvanyokat is, amelyek egyszer? vegyuletekre esnek szet. Ezek kozul a kovasav nagy resze helyben marad, a vas es az aluminium ionos allapotban vagy komplex kotesekben lemosodik. Az amorf, vagy gyengen kristalyos vas- es aluminium-oxidhidratok tobbnyire a B szintben halmozodnak fel. A podzolosodas az E es a B szint agyagtartalmanak nagy kulonbseger?l, az E szint piszkosfeher es a B szint vorosesbarna vagy barnasfekete sziner?l ismerhet? fel.

Szologyosodas [ szerkesztes ]

A szologyosodas az a folyamat, amelyben az agyagasvanyok nem savas, hanem er?sebben lugos kozegben esnek szet. Hatasara a szikesek felszinen es az E szintben is frissen kepz?dott kovasav csapodik ki.

Kovarvanyosodas [ szerkesztes ]

A kovarvanyosodas a homokon kialakult talajokra jellemz?. Lenyege, hogy a lefele mozgo talajoldatbol az anyagok nem osszefugg? szintekben, hanem szalagokban-retegekben csapodnak ki. Feltetelei:

• a talajoldat gyors diffuzioja (durva szemcseosszetetel),
• tobbe-kevesbe savanyu kozeg,
• a haromfazisu zona oxidativ jellege.

A kovarvanycsikok tavolsaga es vastagsaga a talajoldatok tomenyseget?l es a diffuzio sebesseget?l, valamint a talajkepz? uledek retegzettseget?l fugg; mindkett? nehany cm-t?l 15?20 cm-ig valtozhat.

Glejesedes [ szerkesztes ]

A kovarvanyosodassal ellentetben a glejesedes hez reduktiv kozeg kell. Szemmel lathatova a vas vegyertekvaltasa teszi (a ferrivas vegyuletei sarga-barna-voros, a ferrovasei szurke-zold szin?ek), de a vas egyutt mas szervetlen, illetve szerves anyagok is redukalodnak. A glejesedes a talajviz es a felszini vizboritas fel?l egyarant elindulhat, s?t a talajszelvenyben kialakult vizzaro szintek feletti, ugynevezett fugg? vizekben is bekovetkezhet. A redukciot jelz? kekes-szurkes glejszinteket a szarazabb id?szakokban bekovetkez? oxidacio hatasara rozsdas szint is kiser(het)i.

Szikesedes [ szerkesztes ]

A szikes talajokban a talajviz melysege csekely, a parolgas tobb, mint a csapadek. A talajviz a felszin kozeleben betomenyedik, majd tultelitette valik. A sofelhalmozodas hatasara a talajkolloidok feluleten megn? a natriumionok mennyisege, a talaj fizikai es kemiai tulajdonsagai romlanak.

B?vebben: szikesedes

Laposodas [ szerkesztes ]

A laposodas olyankor jellemz?, a talajt az ev nagy reszeben vagy akar allandoan viz boritja. A vizi novenyzet maradvanyai leveg?tlen korulmenyek kozott bomlanak le es halmozodnak fel, tehat bomlastermekek alapvet?en kulonboznek a humusztol.

B?vebben: lap

Mas megkozelitesben a talaj kialakulasat befolyasolo tenyez?ket ket csoportra osztjuk:

1. Felulr?l lefele hato tenyez?k:
   • csapadek
   • gyokerek altal kivalasztott anyagok
2. Alulrol felfele hato tenyez?k:
   • talajviz
   • alapk?zet
   • novenyek felszivo ereje

Talajpusztulas [ szerkesztes ]

Vannak olyan behatasok is, amelyek a talaj vekonyodasat, fogyasat, termeketlenne valasat idezik el?. Ilyenek peldaul a talajerozio , az elsavasodas, az el szikesedes , a lemosodas, az elsivatagosodas. Ezt igyekszik gatolni a talaj vedelmet biztositani igyekv? szabalyozasok [1] . A jelenlegi talajpusztulasi folyamatokrol keszitett felmeresek azt mutatjak, hogy eves szinten mintegy 75 milliard tonna term?talaj t?nik el a foldfelszinr?l, s ezzel a pusztulasi utemmel szamolva, mindossze 60 evig marad meg term?kepes talaj a Foldon. A talajpusztulasnak egyik velejaroja, hogy kevesebb asvanyi anyag tud felszivodni a novenyekbe, igy azok termeseinek, gyokereinek egyre kevesebb lesz az asvanyi anyag es tapanyagtartalma.

A legrosszabb a helyzet a talaj pusztulasa szempontjabol Kinaban, ahol 57-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan ujratermel?dnenek. Europaban ez az arany 17-szeres, Eszak-Amerikaban 10-szeres, Ausztraliaban otszoros. ^[4]

A talaj termekenysege [ szerkesztes ]

A talaj termekenysegenek egyik legfontosabb tenyez?je a benne talalhato szerves anyag , azaz a humusz mennyisege es min?sege. A humusz tapanyagot szolgaltat, javitja a szerkezetet , valamint az asvanyi alkotokkal egyutt kolloidokat kepez.

A talajban vegbemen? termeszetes folyamatok [ szerkesztes ]

A termekenyseget meghatarozo legfontosabb folyamatok a mallas , a nitrifikacio , ammonifikacio , humuszkepz?des es a nitrogenkotes .

Talajtipusok [ szerkesztes ]

Az alapk?zet, az eghajlat es a novenyzet befolyasa alatt kulonfele talajtipusok alakulhatnak ki.

Osztalyozasi szempontok [ szerkesztes ]

A Foldon nagyon sok talajtipus talalhato. Ezek kulonboz?kepp osztalyozhatok. A talajtani szakemberek nehany egymastol jelent?sen kulonboz? nagyobb csoporton belul tobb kisebb csoportot kulonitenek el.

Az osztalyozas szempontjai:

• talajreszecskek merete ( homok - valyog - agyag ; a reszecskek csokken? merete szerint)
• szervesanyag-tartalom es termekenyseg
• alapk?zet , a kialakulas foldrajztudomanyi helye
• a talajkepz?des modja , a talajok kora stb.

szerint.

Magyarorszag jelent?sebb talajtipusai [ szerkesztes ]

• csernozjom (feketefold) talajok
• barna erd?talajok
• reti talajok
• homoktalajok (vaztalajok)
• szikes talajok
• vaztalajok
• sotet szin? litomorf (k?zethatasu) erd?talajok
• laptalajok
• ontes- es lejt?hordalek-talajok

Kocsis Mihaly, Berenyi Uveges Judit, Varszegi Gabor es Sisak Istvan tanulmanya szerint, ami a genetikus talajterkepet mutatta be, Magyarorszagon a legnagyobb teruleti kiterjedesben el?fordulo harom talajaltipus a nem podzolos agyagbemosodasos barna erd?talaj (8,77%), a karbonatos reti csernozjom talaj (7,12%) es a karbonatos reti talaj (6,18%). ^[5]

A talaj kornyezetvedelmi jelent?sege [ szerkesztes ]

B?vebben: Talajvedelem

A talaj egyik termeszetes funkcioja az egyes anyagok megkotese, lebontasa es atalakitasa . Ezt a tulajdonsagat az ember is kihasznalja, amikor a sajat hulladekat , szennyvizet , vegyi anyagokat, s?t sajat holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig veghez is mennek, amig csatlakoznak a termeszetes korfolyamatokba , es amig a talaj atalakito kapacitasat el nem erik. Amennyiben ezeket a korlatokat nem vesszuk figyelembe, sulyos katasztrofak tortenhetnek.

2013 decembereben az ENSZ Elelmezesugyi es Mez?gazdasagi Vilagszervezete (FAO) javaslatara az ENSZ kozgy?lese december 5 -et a Talaj nemzetkozi napjava nyilvanitotta, hogy ezzel is felhivja a figyelmet a talajvedelem fontossagara es a talajok allapotanak aggaszto vilagszint? romlasara. ^[6]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szeky 1983.: Szeky Pal: Okologia. Kislexikon. Budapest: Natura ? Mez?gazdasagi Konyvkiado (1983). ISBN 963 233 095 1
• Szendrei 1998.: Dr. Szendrei Geza: Talajtan. Egyetemi jegyzet. Budapest: ELTE, Eotvos Kiado (1998).
• Acs F., Breuer H., Tarczay K., Drucza M. (2005): ?A talaj es az eghajlat kozotti kapcsolat modellezese”. Agrokemia es Talajtan 54 (3?4), 257?274. o.
• Ballenegger Robert: A term?fold hibai Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat, Budapest, 1933
• Ballenegger R., Finaly I.: A magyar talajtani kutatas tortenete 1944-ig. Budapest: Akademiai Kiado (1963).
• Berczi Szaniszlo: Kristalyoktol Bolygotestekig. Budapest: Akademiai Kiado (1991), 210. o.
• Fuleky Gyorgy : A talaj. (Gondolat Zsebkonyvek). Budapest: Gondolat Kiado (1968).
• Korschens, M. (2002): ?Importance of soil organic matter (SOM) for biomass production and environment”. Arch.Agron.Soil Sci. pp. 89?95.
• Kreybig Lajos (1937): ?A M. Kir. Foldtani Intezet talajfelveteli, vizsgalati es terkepezesi modszere”. M. Kir. Foldtani Intezet Evkonyve 31 , 147?244. o.
• Magdoff, F.- Weil, R.: Soilorganic matter in sustainable agriculture. London ? New York ? Washington: CRC Press (2004)
• Nemecz Ern?, Csikosne-Hartyani Zs. (1995): ?Processes in soils and paleosoils ? A new method for the study of weathering”. GeoJournal 36 (2?3), pp. 139?142.
• Stefanovits Pal: Magyarorszag talajai. Budapest: Akademiai Kiado (1963)
• Stefanovits Pal: Talajtan. Budapest: Mez?gazdasagi Kiado (1975)
• Stefanovits Pal (1979): ?Kreybig Lajos 1879-1956”. Agrokemia es Talajtan 28 , 353?356. o.
• f?szerk.: Straub F. Bruno: Biologia lexikon, Negyedik kotet (S-Z). Budapest: Akademiai Kiado (1978)
• Varallyay Gy., Lang I. (2000): A talaj kett?s funkcioja: termeszeti er?forras es term?hely. A Debreceni Egyetem ?Honoris Causa” cim atadasa alkalmabol megtartott el?adas. (Debrecen, 2000, majus 2.)
• Dobos Endre : Talajkepz? folyamatok

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A talaj biologiai aktivitasa.
• A talaj vizgazdalkodasa es a kornyezet.
• A talaj, a viz es a kornyezet konferencia.
• Talajjavitas
• Talaj csucs- angol nyelv? cikk: Peak soil
• A talaj es az eghajlat kozotti kapcsolat.
• Talajjavitas a kertben
• A talajok jelent?sege a 21. szazadban ; szerk. Stefanovits Pal, Micheli Erika; MTA Tarsadalomkutato Kozpont, Bp., 2005 ( Magyarorszag az ezredfordulon II. Az agrarium helyzete es jov?je )