한국   대만   중국   일본 
Taj-to ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Taj-to

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Taj -to (Nagy-to)
Látkép a tóra
Latkep a tora
Orszag(ok)   Kina
Hely Kelet-Kina
Els?dleges forrasok
  • Xitiao Xi
  • Dongtiao Xi
Els?dleges lefolyasok Szucsou-folyo
Hosszusag 68 km
Szelesseg 55 km
Felszini terulet 2250 km 2
Atlagos melyseg 2 m
Legnagyobb melyseg 2,0 m
Part hossza 400 km
Tszf. magassag 3,1 m
Szigetek 48
Telepulesek Szucsou , Vuhszi
Elhelyezkedese
Taj (Tai)-tó (Nagy-tó) (Kína)
Taj (Tai)-tó (Nagy-tó)
Taj -to (Nagy-to)
Pozicio Kina terkepen
e. sz. 31° 10′ , k. h. 120° 09′ Koordinatak : e. sz. 31° 10′ , k. h. 120° 09′
Térkép
A Wikimedia Commons tartalmaz Taj -to (Nagy-to) temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

A Taj-to () magyarul Nagy-to Kelet- Kina jelent?s tava a Jangce folyo torkolatvideken Sanghaj kozeleben, Csiangszu tartomanyban. A to deli partja alkotja a hatarvonalat Csocsiang tartomannyal. 2250 km² feluletevel [1] Kina harmadik legnagyobb edesvizi tava a Pojang-to es a Tungting-to utan. A toban, a nehany meteres zatonyokat nem szamitva, 48 kisebb-nagyobb sziget talalhato. [2]

A Taj -tobol szamos folyo ered, a legnagyobb a Szucsou-folyo . A tohoz csatlakozik a hires Nagy-csatorna . Az utobbi evekben a tavat komoly kornyezetvedelmi kockazatok fenyegettek a kornyek gyors ipari fejl?dese miatt.

Kialakulasa [ szerkesztes ]

A to hozzavet?legesen kor alaku medret egy meteor becsapodasa alakitotta ki tobb mint 70 millio evvel ezel?tt, a devon korban , amint azt a geologiai kutatasok kimutattak. [3] A becsapodasi krater sokaig szaraz maradt, majd a holocenban elarasztotta a Kelet-kinai-tenger . [4] Kes?bb a Jangce es a Csiantang-folyo novekv? deltai elzartak a tengert?l es edesviz? tova valt.

Latnivalok [ szerkesztes ]

A to hires egyedi meszk? -formacioirol, amik dekoracios anyagkent sok evszazada nagy nepszer?segnek orvendenek a kinai kertepiteszetben , amint az a kozeli Szucsou vilagoroksegi kertjeiben is megfigyelhet?. Mar a Vizparti tortenetben is szerepel, hogy a csaszar innen szallittatta a koveket a f?varosba parkjanak diszitesere.

A legszebbnek tartott latkep a Vuhszi varos kozeleben lev? magas parton epult pagodabol nyilik a tora. Egy masik panoramat a hires 11. szazadi kolt?, Szu Si orokitett meg halhatatlan verseben.

A to harom szigete Szansan neven geologiai termeszetvedelmi terulet a jellegzetes meszk?sziklak vedelmeben. Itt a kozepkorban sokaig kalozok menedekhelye volt. A Tekn?sbekafej-felsziget nevet alakjarol kapta, amit meg a tenger hullamai formaltak ki a to eletenek korabbi szakaszaban. [5] A legnagyobb sziget a Nyugati-sziget 62,5 km² terulettel. Legmagasabb csucsa 337 meter. Oldalaban talalhato a Sarkany-barlang. Err?l a szigetr?l banyasztak a legtobb taj-tavi kovet. [6]

A to partjan epult a Szucsou oriaskerek 2009-ben.

Kornyezetszennyezes [ szerkesztes ]

A Taj-tobol szarmazo k? egy bostoni muzeumban

A to szennyezese evtizedek ota sulyos gondot jelent. Az 1980-as es 1990-es evekben szamos uj gyar epult a parton es a lakossag megharomszorozodott. 1993-ban egyedul 1 milliard tonna szennyviz, 450 ezer tonna szemet, 880 ezer tonna allati hulladek jutott a sekely to vizebe. A kozponti kormany kampanyt inditott a szennyez?des megallitasara, es 1999 ujeven 128 gyarat bezartak, mert nem teljesitettek hatarid?re az uj el?irasokat. Ezutan a helyzet javulasnak indult, de 2004-ben meg tavolrol sem volt kielegit?. [7]

Gazdasag [ szerkesztes ]

A to hagyomanyosan fontos halaszterulet, ma is kis halasz-csonakok tomegei lepik el id?nkent. [8] A parti telepuleseken hagyomanyos porcelangyarto uzemek vannak.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. 太湖 (kinai nyelven). The Suzhou Science Window [ ?州科普之? ]' . Science and Technology Association of Suzhou City [ ?州市科?技??? ]. [2007. junius 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. februar 5.)
  2. Polonyi  404. oldal
  3. (2002. May) ? Discovery and implication of shock metamorphic unloading microfractures in Devonian bedrock of Taihu Lake ”. Science in China Series D: Earth Sciences 45 (5).   [ halott link ]
  4. Wang, K. (1992). ?A late Devonian impact event and its association with a possible extinction event on Eastern Gondwana”. Lunar and Planetary Inst., International Conference on Large Meteorite Impacts and Planetary Evolution , 77. o.  
  5. Polonyi  405. oldal
  6. Polonyi  415. oldal
  7. Ma, Jun. China's Water Crisis . Norwalk, CT: International Rivers Network, 163-164. o. (2004). ISBN 1-891936-28-X  
  8. Barrett, Rick. ? China offers open waters ”, Milwaukee Journal Sentinel , 2007. februar 3.. [2008. februar 28-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2014. februar 5.)  

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Tai Lake
A Wikimedia Commons tartalmaz Taj-to temaju mediaallomanyokat.

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Lake Tai cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]