한국   대만   중국   일본 
Torok Nagy Nemzetgy?les ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Torok Nagy Nemzetgy?les

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Torok Nagy Nemzetgy?les
Orszag Torokorszag
Tipusa egykamaras torvenyhozo szerv
Letrehozva 1920 . aprilis 23.
[
Torok Nagy Nemzetgy?les weboldala]
A Wikimedia Commons tartalmaz Torok Nagy Nemzetgy?les temaju mediaallomanyokat.

A Torok Nagy Nemzetgy?les vagy egyszer?en a torok parlament ( torokul : Turkiye Buyuk Millet Meclisi ) Torokorszag egykamaras parlamentje , melyet a torokok roviden TBMM -nek vagy Meclis -nek hivnak. A parlament torvenyhozoi hatalmat a torok alkotmany biztositja. Az els? orszaggy?les Ankaraban jott letre 1920 . aprilis 23-an a torok fuggetlensegi haboru ideje alatt. Ataturk elkepzelesei szerint az orszaggy?les volt az egyik biztositeka annak, hogy az Oszman Birodalom romjaibol felepulhessen a Torok Koztarsasag .

A parlamentnek 600 tagja van, akiket 85 valasztokorzetb?l otevente valasztanak az aranyos kepviselet elven alapulo D'Hondt-modszer segitsegevel. A 85 valasztokerulet kepviseli Torokorszag 81 tartomanyat; Isztambul harom, Ankara es ?zmir pedig kett?-kett? valasztokorzettel rendelkezik lakossaganak nagy szama miatt. A parlamentbe valo bekeruleshez a partoknak el kell erniuk a 7%-os parlamenti kuszobot a valasztasok soran. 2002-ben kett?, 2007-ben pedig harom part delegalhatott kepvisel?ket az orszaggy?lesbe. [1] Ez a szam 2018-ra otre n?tt. Fuggetlen kepvisel?k is indulhatnak a valasztasokon, am rajuk is ervenyes a 10%-os kuszob sajat valasztokeruletukre vetitve. [2]

A 2018-as valasztasokon az Igazsag es Fejl?des Partja (AKP) a szavazatok mintegy 42,56 szazaleka, es 295 mandatum megszerzesevel a legnagyobb part a Nemzetgy?lesben. [3] Rajta kivul jelen van a torvenyhozasban a Koztarsasagi Neppartnak (CHP), a Nepi Demokrata Part (HDP), a Nemzeti Mozgalom Partja (MHP), a Jo Part (?Y?), es tobb kisebb part.

Torokorszag politikaja
Kozigazgatas

Regiok (Bolgeler)  •  Tartomanyok (?ller)

Jogrendszer

? Alkotmany
? Parlament

? Negyedik Erdo?an-kormany

? Partok

? AKP
? CHP
? HDP

? Valasztasok
? Emberi jogok

Kulpolitika

Europai unios csatlakozas

Szemelyek

Elnok : Recep Tayyip Erdo?an
Alelnok: Cevdet Yılmaz

Lasd meg

Kemalizmus  •  Iszlamizmus  •  Torokorszag-portal  •  Torokorszag tortenelme  •  Torokorszag?PKK-konfliktus

Sablon:Torokorszag politikai elete


Tortenete [ szerkesztes ]

Parlament a koztarsasag kikialtasa el?tt [ szerkesztes ]

Oszman Birodalom [ szerkesztes ]

Az Oszman Parlament megnyitasa, 1876

Az Oszman Birodalom idejeben ket parlamenti periodust kulonboztethetunk meg, az els? rovid ideig tartott, ketszer voltak valasztasok. Nem sokkal az els? valasztasok utan a kormany kemeny kritikat kapott a kepvisel?kt?l az orosz-torok haboru miatt. Az orszaggy?lest feloszlattak es uj valasztasokat irtak ki 1877. junius 28-ra. A masodik orszaggy?lest a szultan oszlatta fel 1878. februar 14-en.

A masodik periodus 1908 . julius 23-an kezd?dott. Ekkor az els? alkotmanyban foglalt egyes szultani jogokat toroltek el, majd biztositottak a szabad sajtot, a gyulekezes es partalapitas szabadsagat, illetve el?irtak, hogy a kormany ezentul nem a szultannak, hanem a parlamentnek tartozik felel?sseggel.

A nemzeti parlament megalakulasa [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru utan az antant szovetsegesek az Oszman Birodalom feldarabolasa mellett dontottek, melyet a Sevres-i beke pecsetelt meg. [4] A beke ertelmeben a torokok csupan a bels? anatoliai teruleteket tarthattak volna meg, minden mas az antant hatalmak ellen?rzese ala kerult volna. A beke feltetelei ellen fellep? Mustafa Kemal Ataturk a torok fuggetlensegi haboruban elerte, hogy az antant hatalmak kivonuljanak Torokorszagbol es megalakulhasson a fuggetlen torok allam. Az 1922-ben megalakult uj parlament eltorolte a szultansagot, majd 1923. oktober 29-en kikialtottak a koztarsasagot .

Koztarsasag [ szerkesztes ]

Egypartrendszer (1923-1945) [ szerkesztes ]

1923 es 1945 kozott az Ataturk altal letrehozott Republikanus Part egyedul uralta a politikai eletet. Nehanyszor volt ugyan kiserlet mas partok letrehozasara, de ezek a torekvesek rendszerint kudarcba fulladtak. 1930. november 17-en peldaul felszamoltak az Ali Fethi Okyar altal letrehozott Liberalis Koztarsasagi Partot, miutan a part tagjai koze fogadott radikalisan vallasos elemeket.

Tobbpartrendszer (1945 ? napjainkig) [ szerkesztes ]

A Torok Koztarsasag eleteben a tobbpartrendszer 1945-ben kezd?dott, amikor Nuri Demira? letrehozta a Nemzeti Fejl?des Partjat (Milli Kalkinma Partisi) . A kovetkez? evben alakult meg a Demokrata Part , mely 1950-ben bejutott a parlamentbe is.

1945 ? 1980 [ szerkesztes ]

Az 1961-es alkotmany ertelmeben az orszaggy?les ketkamaras szervkent m?kodott, tobb mint 600 kepvisel?vel. Az 1982-es alkotmanyban egykamaras orszaggy?lest rogzitettek.

1980 ? napjainkig [ szerkesztes ]
Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

A parlament m?kodese [ szerkesztes ]

Hazelnok [ szerkesztes ]

A hazelnok szeke

A jelenlegi hazelnok Mustafa ?entop akit 2019-ben valasztottak meg a tisztsegre.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Parlamenti csoportok [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Bizottsagok [ szerkesztes ]

  1. Alkotmanyugyi bizottsag (26 tag)
  2. Igazsagugyi bizottsag(24 tag)
  3. Vedelmi bizottsag (24 tag)
  4. Belugyi bizottsag (24 tag)
  5. Kulugyi bizottsag (24 tag)
  6. Oktatasi, kulturalis es sportbizottsag (24 tag)
  7. Fejlesztesi, ujjaepitesi, kozlekedesugyi es turisztikai bizottsag (24 tag)
  8. Kornyezetvedelmi bizottsag (24 tag)
  9. Egeszsegugyi, csaladugyi, munkaugyi es szocialis bizottsag (24 tag)
  10. Mez?gazdasagi es erdeszeti bizottsag (24 tag)
  11. Iparugyi, kereskedelmi, energiaugyi, informacio es technologia valamint termeszeti er?forrasok bizottsaga (24 tag)
  12. Palyazati bizottsag (13 tag)
  13. Tervezes es koltsegvetesi bizottsag (39 tag)
  14. Kozberuhazasi bizottsag (35 tag)
  15. Emberi jogok bizottsaga (23 tag)
  16. Europai unios szabalyok osszehangolasanak bizottsaga (21 tag)

A mandatumok eloszlasa [ szerkesztes ]

Valasztasi eredmenyek [ szerkesztes ]

Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszer?tlen, frissitesre szorul.
Frissitsd id?szer? tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!
[ V ] ? [ Sz ]
Torokorszagi altalanos valasztasok, 2007 . julius 22 .
Partok Szavazatok Mandatumok
No. %  ± No. ±
Igazsag es Fejl?des Partja ( Adalet ve Kalkınma Partisi , AKP) 16 340 534 46,66 +12,38 341 ?23
Koztarsasagi Neppart ( Cumhuriyet Halk Partisi , CHP) 7 300 234 20,85 +1,46 112 ?66
Nemzeti Haladas Partja ( Milliyetci Hareket Partisi , MHP) 5 004 003 14,29 +5,93 71 +71
Demokrata Part ( Demokrat Parti , DP) 1 895 807 5,41 ?4,13 0 ±0
Fuggetlen politikusok (Ba?ımsız) 1 822 253 5,20 +4,20 26 +18
Fiatalok Partja ( Genc Parti , GP) 1 062 352 3,03 ?4,22 0 ±0
A Boldogsag Partja ( Saadet Partisi , SP) 817 843 2,34 ?0,15 0 ±0
Fuggetlen Torokorszag Part ( Ba?ımsız Turkiye Partisi , BTP) 178 694 0,51 +0,03 0 ±0
A Nep Felemelkedese Partja ( Halkın Yukseli?i Partisi , HYP) 175 544 0,50 +0,50 0 ±0
Munkaspart ( ??ci Partisi , ?P) 127 220 0,36 ?0,15 0 ±0
Fenyes Torokorszag Part ( Aydınlık Turkiye Partisi , ATP) 99 938 0,29 +0,29 0 ±0
Kommunista Part ( Turkiye Komunist Partisi , TKP) 77 657 0,22 +0,03 0 ±0
A Szabadsag es Szolidaritas Partja ( Ozgurluk ve Dayanı?ma Partisi , ODP) 51 945 0,15 ?0,19 0 ±0
Liberaldemokrata Part ( Liberal Demokrat Parti , LDP) 36,717 0.10 ?0.18 0 ±0
A Munka Partja ( Emek Partisi , EMEP) 26574 0,08 +0,08 0 ±0
Osszesen (84,4%) 35 017 315 100.0 ? 550 ?
Forras: Secim 2007 (2007-es Valasztasok)

A fuggetlen kepvisel?k mandatumai a kovetkez?kepp alakultak: [1]

  • 23 Demokrata Tarsadalom Partja tagjai vagy tamogatoi
  • Az Egyseg Partja vezet?je, Muhsin Yazıcıo?lu
  • volt miniszterelnok Mesut Yılmaz , Az Anyaorszag Partja
  • Kamer Genc, az Igaz Osveny Partjanak korabbi tagja

A Demokrata Baloldal partjanak 13 tagja a Koztarsasagi Neppart kepvisel?jekent kerult be a parlamentbe [2]

2004-ben 50 regisztralt politikai part volt Torokorszagban, valtozatos politikai ideologiakkal, szels? jobboldaltol egeszen a szels? baloldalig. [2] Jelenleg negy part kepviselteti magat a parlamentben (a negyedik part fuggetlen jelolteken keresztul).

A parlament epulete [ szerkesztes ]

A parlament els? epuletet a II. Abdul-Hamid szultan kormanyat megdont? Egyseg es Haladas Mozgalma f?hadiszallasabol alakitottak at. Ez az epulet ma a torok fuggetlensegi haboru muzeumanak ad otthont. A masodik epulet ma szinten muzeum, a Koztarsasag Muzeuma. A jelenlegi orszaggy?lesnek helyet ado modern, impozans epulet Ankara Bakanlıklar (Miniszteriumok) negyedeben talalhato. [5]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Roger Hardy. ? Turkey leaps into the unknown ”, British Broadcasting Corporation , 2002. november 4. (Hozzaferes: 2006. december 14.)  
  2. ↑ a b Turkish Directorate General of Press and Information: Political Structure of Turkey . Turkish Prime Minister's Office, 2004. augusztus 24. [2006. oktober 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2006. december 14.)
  3. ↑ The element of surprise in Turkey's election results - analyst . [2018. augusztus 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2022. november 30.)
  4. ↑ Kinross, Patrick. The Ottoman Centuries: The Rise and Fall of the Turkish Empire . Morrow (1977). ISBN 0-688-03093-9  
  5. ↑ Yale, Pat, Virginia Maxwell, Miriam Raphael, Jean-Bernard Carillet. Turkey . Lonely Planet (2005. junius 4.). ISBN 1-7405-9683-8  

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Torok_Nagy_Nemzetgy?les&oldid=25652539 ”