Tohoku
(
japanul
東北地方, Tohoku-csiho)
Japan
egyik foldrajzi regioja, az orszag legnagyobb szigete,
Honsu
eszakkeleti reszen (
Tohoku
jelentese japanul "eszakkelet").
Micsinoku
neven is ismerik.
Hat
prefekturabol
all:
Akita
,
Aomori
,
Fukusima
,
Ivate
,
Jamagata
,
Mijagi
.
Tohoku a bennszulott
ainu
nep utolso bastyaja Honsun, sok csata szinhelye, szep termeszeti kornyezettel, de kemeny eghajlattal. A regiorol a
haikukolt?
Macuo Baso
Oku no hoszomicsi
("Keskeny ut eszakra") cim? m?veben emlekezik meg.
Tohoku, mint Japan joresze, hegyes-dombos videk. Eszak-deli iranyban az
Ou-hegyseg
szeli at. A tortenelmi id?kben el?szor a
7. szazad
es a
9. szazad
kozt telepult be, joval azutan, hogy a japan civilizacio es kultura gyokeret vert Japan kozeps? es delnyugati reszeiben.
Tohoku a szigetorszag hagyomanyos magtara, amely ellatta
Szendai
,
Tokio
es
Jokohama
piacait rizzsel es egyeb mez?gazdasagi termekekkel, bar a regioban az
1960-as evekben
fejl?desnek indult a vas-, acel-, cement-, papir- es vegyipar es az olajfinomitas is. Tohoku Japan rizstermesenek mintegy egyotodet teszi az asztalra, bar eghajlata zordabb, mint
Honsu
mas reszeie es csak egy aratast enged meg evente a rizsfoldekr?l.
Ilyen ontottvas teaskannakat tartanak kalyhaikon a tohokubeliek a regio hosszu telei idejen
A regio lakossaga a volgyekben koncentralodik. Tengerpartjai kevesse alkalmasak a kikot?k fejlesztesere, ezert a regioban nagy fontossagra tett szert a belfoldi kozuti es vasuti szallitas. A kozponti hegylanc alacsony pontjai megkonnyitik a kozlekedest a lanc ket oldalan lev? volgyek kozt.
A
tohoku nyelvjaras
ebben a regioban a legelterjedtebb.
A turizmus fontos iparra valt a regioban. A turistak a kovetkez? helyeket latogatjak szivesen:
- ↑
http://www.stat.go.jp/data/kokusei/2010/kihon1/pdf/gaiyou2.pdf