한국   대만   중국   일본 
Tarsadalmi osztaly ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Tarsadalmi osztaly

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kommunizmus
Alapfogalmak
Iranyzatok
Internacionalek
Nevezetes kommunistak
Kapcsolodo temak
Mai szocialista allamok
Sablon:Kommunizmus

A tarsadalmi osztaly vagy egyszer?bben osztaly tarsadalomtudomanyi es politikai fogalom. Szamos ertelmezesi keretben hasznalatos:

Szamos elmelet szuletett arrol, hogy mely tarsadalmi csoportok alkotnak osztalyt, mi az osztalyok viszonya egymashoz, rendelhet?k-e az osztalyokhoz bizonyos tudatformak, ideologiak , illetve mi az osztalyok politikai szerepe, jelent?sege. A definicios bizonytalansag es a fogalom politikai felhangokkal valo terheltsege, illetve a neoliberalizmus el?retorese egyarant hozzajarult ahhoz, hogy tudomanyos hasznalata a 20. szazad vegere visszaszorult, ugyanakkor szemleletformalo ereje tovabbra is jelent?s.

Etimologia [ szerkesztes ]

Az ?osztaly” kifejezes a latin classis szobol szarmazik, melyet az adoosszeirok a romai polgarok ? hadkotelezettseguk alapjat kepez? ? vagyoni kategoriak szerinti besorolasara hasznaltak.

Megjelenese [ szerkesztes ]

A 18. szazad vegen az osztaly kifejezes elkezdte felvaltani az addig els?dleges tarsadalomszervezesi kategoriat jelent? foldbirtok , rang es rend alapu hierarchikus besorolast. Ez osszefuggott az orokolt sajatossagok tarsadalmi sulyanak altalanosan csokkenesevel, illetve a vagyon es a jovedelem ? mint a tarsadalmi hierarchiaban elfoglalt helyzet legfontosabb mutatoi ? jelent?segenek novekedesevel.

Marx osztalyelmelete [ szerkesztes ]

Karl Marx nem hagyott hatra kulon e celbol irt munkaban, szisztematikusan kidolgozott osztalyelmeletet, A t?ke cim? m?venek III. kotete eppen ott szakadt meg, ahol a tulajdonkeppeni osztalyelmelet kidolgozasa elkezd?dhetett volna. [1] Megsem allithato, hogy ne lett volna osztalyelmelete. Mivel a tarsadalmi osztalyok lete es egymas kozotti harca bizonyitott teny volt szamara, hiszen polgari torteneszek ( Francois Guizot , Adolphe Thiers , Francois Mignet ), kozgazdaszok ( Adam Smith , David Ricardo ) es utopista szocialista teoretikusok ( Claude Henri de Rouvroy de Saint-Simon , Charles Fourier ) mar kimerit?en elemeztek el?tte, nem volt szuksege arra, hogy a kulonfele osztalyok letezeset bizonyitsa. Marx tovabbfejlesztette el?dei osztalyteoriait, s a tortenelmi materializmus kidolgozasaval megteremtette koranak dinamikus osztalyelmeletet, mely egyuttal az osztalyok nelkuli tarsadalom, a kommunizmus tudomanyos celkit?zesenek, forradalmanak elmelete is. Maga Joseph Weydemeyerhez irott egyik leveleben a kovetkez?keppen vallott err?l:

?Ami […] engem illet, nem az en erdemem, sem a modern tarsadalomban lev? osztalyok letezesenek, sem ezek egymassal valo harcanak felfedezese. Polgari tortenetirok mar joval el?ttem abrazoltak az osztalyok e harcanak tortenelmi fejl?deset, polgari kozgazdaszok pedig az osztalyok gazdasagi anatomiajat. Ami ujat en cselekedtem, az annak bebizonyitasa volt, 1. hogy az osztalyok letezese csupan a termeles fejl?desenek meghatarozott tortenelmi szakaszaihoz van kotve; 2. hogy az osztalyharc szuksegszer?en a proletariatus diktaturajahoz vezet; 3. hogy maga ez a diktatura csak atmenet valamennyi osztaly megszuntetesehez es az osztaly nelkuli tarsadalomhoz .” [2]

Ralf Dahrendorf megallapitasa szerint: ?Az osztalyelmelet valojaban olyan fontos volt Marx szamara, hogy szisztematikus kifejteset ujra es ujra elhalasztotta az empirikus elemzesek finomitasa kedveert. Alapjaban tehat csak konkret problemakkal kapcsolatos alkalmazasabol es azokbol az esetenkenti altalanosito megjegyzesekb?l ismerjuk, amelyekre Marx minden m?veben rabukkanhatunk.” [3] Marx osztalyelmeletet tehat kifejezetten a targyra osszpontosito irasm? hianyaban csak rekonstrualni lehet. E tekintetben kiemelked? fontossaguak a Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikaja cim? munkajaban fellelhet?, definitiv ertek? mondatai, melyekb?l kiderul, hogy osztalyfelfogasa nem egyoldaluan okonomiai jelleg?, hanem a tarsadalmi totalitas megragadasara iranyulo torekvest fejez ki. Leszogezi a gazdasagi letfeltetelek meghatarozo szerepet az eletmod , az erdekek ? a politikatudomany egyik kulcsfogalma ?, es m?veltseg mint osztalyismervek vonatkozasaban, s meg az osztalyharcra valo utalas sem marad el:

?Amennyiben millio es millio csalad olyan gazdasagi letfeltetelek kozott el, amelyek eletmodjukat, erdekeiket es m?veltseguket mas osztalyoketol megkulonboztetik es azokkal ellensegesen szembeallitjak ? annyiban osztalyt kepeznek. Amennyiben […] erdekeik azonossaga nem teremt kozottuk kozosseget, nemzeti kapcsolatot es politikai szervezetet ? annyiban nem kepeznek osztalyt.” [4]

Lenin osztalydefinicioja [ szerkesztes ]

Vlagyimir Iljics Lenin sem tulajdonitott kulonosebb jelent?seget annak, hogy onallo irast szenteljen az osztalyelmelet kerdesenek, egyfel?l azert, mert axiomakkent kezelte a t?kes tarsadalom osztalyait, a kizsakmanyolast, az osztalyharcot , masfel?l els?sorban az osztalyharc gyakorlata, a proletarforradalom megvalositasa volt a kozponti kerdes szamara. Meghatarozasa a termelesi viszonyok ? a tulajdon, a munkamegosztas, az elosztas ? meghatarozo szerepeb?l indul ki, melyben a sorrend egyben fontossagi sorrendet is jelol, s ezek legf?bb kovetkezmenyenek a kizsakmanyolast tekinti:

?Osztalyoknak az emberek olyan nagy csoportjait nevezik, amelyek a tarsadalmi termeles tortenelmileg meghatarozott rendszereben elfoglalt helyuk, a termelesi eszkozokhoz valo (nagyreszt torvenyekben szabalyozott es rogzitett) viszonyuk, [5] a munka tarsadalmi szervezeteben jatszott szerepuk, [6] kovetkezeskeppen a tarsadalmi javak rendelkezesukre allo reszenek megszerzesi modjai es nagysaga [7] tekinteteben kulonboznek egymastol. Az osztalyok az emberek olyan csoportjai, amelyek kozul az egyik eltulajdonithatja a masik munkajat, [8] annak kovetkezteben, hogy a tarsadalmi gazdasag meghatarozott rendszereben kulonboz? a helyzetuk.” [9] [10] [11] [12]

A marxizmus szamara a tarsadalmi osztaly alapvet? kategoria, mivel ezen elmelet szerint a t?kes termeles soran a t?kevel rendelkez? osztaly kizsakmanyolja a t?kevel nem rendelkez? osztalyt, s ennek kovetkezteben a kizsakmanyolas ellentetes erdek? osztalyokat (t?kesosztaly, munkasosztaly [13] ) hoz letre es tart fenn. A burzsoazia es a proletariatus osztalyszervezetekbe tomorulnek, s egymassal osztalyharcot folytatnak, melynek kiser?jelensege az osztalytudat , osztalyideologia kialakulasa. Ez az osztalyellentet kibekithetetlen (antagonisztikus), ezert az osztalyharc vegs? celja a t?kes termelesi mod tarsadalmi forradalom utjan torten? megszuntetese, s a magantulajdonban lev? termelesi eszkozok tarsadalmasitasa, osztaly nelkuli, kozossegi (kommunista) tarsadalom megteremtese. A marxizmus ezt a politikai hatalom megszerzese utjan, a proletariatus diktaturaja segitsegevel kivanja realizalni. Mivel a marxizmus lenyegehez tartozik az osztalyszemlelet , ezert a tudomanyos osztalyelmeletek kozott ? reszben tortenelmi okok miatt is ?, vezet? helyet vivott ki maganak, illetve befolyast gyakorolt a polgari osztalyelmeletekre, melyek kozul Max Weber klasszikus osztalyelmelete emelkedett ki, s teremtett iskolat. [11] [12] [14]

Az osztalyhelyzet kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

Egy egyen osztalyhelyzetenek sokret? kovetkezmenyei vannak, az osztalyhelyzet befolyasolja iskolaztatasi, munkaer?piaci , parvalasztasi, egeszsegmeg?rzesi, jogervenyesitesi eselyeit. (Termeszetesen az osztalyelmelet biraloi szerint nem az ?osztalyhelyzet” ad megfelel? magyarazatot az alabb felsorolt jelensegekre, illetve az osztalyelmelet altal nyujtott ?magyarazatbol” adodo tovabbi kovetkeztetesek tevesek.)

Oktatas [ szerkesztes ]

Az egyenek tarsadalmi osztalyhelyzete szignifikans hatast gyakorol oktatasi lehet?segeikre. Nemcsak arra, hogy a fels? osztalybeli szul?k exkluziv iskolakba kuldhetik gyermekeiket, ? mely jobban erzekelhet?, ? de sok helyen a fels? osztaly gyermekei szamara az allamilag tamogatott iskolak is sokkal jobb min?seg?ek, mint amit az allam az alsobb osztalyok gyermekei szamara biztosit. A jo iskolak hianya fontos tenyez? az osztalykulonbsegek generaciokon atnyulo konzervalasaban.

Paul Willis brit kulturaelmeleti tudos 1977-ben publikalta A skacok ? iskolai ellenkultura, munkaskultura (Learning to Labor) cim? munkajat, melyben a tarsadalmi osztaly es az oktatas kozotti kapcsolatot vizsgalta. Tanulmanyaban ugy talalta, hogy a munkasosztalyhoz tartozo iskolasok egy csoportjaban kifejl?dott egyfajta ellenszenv az osztalyukon kivulr?l jov?, nemkivanatos tudassal szemben, amely tartositja osztalyhelyzetuket a munkasosztalyban. [15] [16]

Egeszseg es taplalkozas [ szerkesztes ]

Egy egyen osztalyhelyzete szignifikans hatast gyakorol testi egeszsegere, adottsagaira, melyek megszabjak, hogy milyen szint? orvosi ellatasban es taplalekban reszesul, illetve varhato elettartamara. [17] [18] [19]

Hatranyos gazdasagi helyzete eredmenyekeppen a nepesseg also osztalyanak az egeszsegugyi problemak szeles skalajat kell elszenvednie. Tagjaik nem kepesek az egeszsegugyi ellatast szuksegleteiknek megfelel? gyakorisaggal igenybe venni, ? amikor igen, az ellatas alacsonyabb szinvonalu, ? annak ellenere, hogy ?ket altalaban az egeszsegugyi problemak sokkal magasabb aranya sujtja. Az also osztalyokhoz tartozo csaladok koreben magasabb a gyermekhalandosag, a rak, a sziv- es errendszeri betegsegek, a munkakeptelenseget okozo fizikai serulesek aranya. Raadasul a szegenyek hajlandoak sokkal kockazatosabb munkafeltetelek kozott dolgozni, meg akkor is, ha viszonylag kisebb mertek? egeszsegbiztositast nyujtanak szamukra, ha egyaltalan barmilyenben is reszesulnek, osszehasonlitva a kozep- es fels? osztalybeli alkalmazottakkal. [20]

Alkalmazas [ szerkesztes ]

Egy egyen allashoz jutasi feltetelei is nagy mertekben fuggnek osztalyhovatartozasatol. Foglalkozasuk megvalasztasaban az also-kozeposztaly es a kozeposztaly tagjai nagyobb szabadsagot elveznek. ?k altalaban elismertebbek, nagyobb valtozatossagot jelent szamukra a munka, nemi hatalmat is fel tudnak mutatni. Az alacsonyabb osztalyok tagjai altalaban elidegenedettebbnek es kevesbe elegedettnek erzik magukat munkahelyukon. A kulonboz? osztalyok tagjainak munkahelyi korulmenyei is nagy mertekben kulonboznek. Mikozben a kozeposztaly tagjai az elidegenedett korulmenyekt?l es az elegedettseg hianyatol szenvednek, addig a fizikai munkasok, az un. kekgallerosok jobban gyotr?dnek a gyakran monoton, nyilvanvalo egeszsegugyi kockazatokat, s az akar halalos seruleseket is rejt? munkatol.

Problemak [ szerkesztes ]

Minel durvabb a csoportositas, annal tobb besorolhatatlan, nem egyertelm? vagy ellentmondasos jelenseg adodik. Ha peldaul azt allitja valaki, hogy a kapitalizmusban a termelesi viszonyok altal meghatarozottan csak ket osztaly van, az uralkodo t?kesek es az elnyomott munkasok, akkor kerdes, hogy az ertelmiseg vagy a kispolgarsag vajon melyik osztalyhoz tartozik. Ezert kulonfele hasadasok, segedkategoriak (frakciok, retegek) bevezetesere szorulnak az elmelet ved?i.

Ha azonos osztalyhelyzet?nek tekintett emberek kulonfelekeppen viselkednek, s?t neha egy masik osztaly tagjaival azonosan, akkor az osztalybesorolasnak nincs megmagyarazo ereje.

Ha az egyes osztalynak mondott csoportok nem viselkednek osztalyszer?en, peldaul osszeolvadnak, akkor a kategorizalas nem volt megfelel?.

Irodalom [ szerkesztes ]

Magyarul [ szerkesztes ]

  • Friedrich Engels : A munkasosztaly helyzete Angliaban. In: MEM 2. kot. (Kossuth Konyvkiado, Budapest, 1971) 211?473. old.
  • Karl Marx ? Friedrich Engels : A Kommunista Part kialtvanya . In: MEM 4. kot. (Kossuth Konyvkiado, Budapest)
  • Lukacs Gyorgy : Tortenelem es osztalytudat (Magvet? Konyvkiado, Budapest, 1971)
  • Munkasmozgalom-torteneti Lexikon (Kossuth Kiado, Budapest, 1976) 491. old.
  • Filozofiai Kislexikon (Kossuth Konyvkiado, Budapest, 1980) 263?264. old.
  • Politikai filozofiak enciklopediaja (Politikatorteneti Alapitvany ? Kossuth Konyvkiado, Budapest, 1995) 354?355. old. ISBN 9630937514
  • Ralf Dahrendorf: Az osztalytarsadalom modellje Karl Marxnal (magyar nyelven). Digitalis Tankonyvtar, 2013. majus 27. (Hozzaferes: 2013. majus 27.)
  • Paul Willis : A skacok ? iskolai ellenkultura, munkaskultura. (Uj Mandatum Konyvkiado ? Max Weber Alapitvany, Budapest, 2000) 356 old. ISBN 9639158666
  • Max Weber : Rendek, osztalyok es vallas. In.: Max Weber: Vallasszociologia: a vallasi kozossegek tipusai. (Helikon Konyvkiado, Budapest, 2005) 104?170. old. [ford. es a jegyzeteket kesz. Erdelyi Agnes]
  • E. P. Thompson : Az angol munkasosztaly szuletese. (Osiris Kiado. Budapest, 2007)
  • Szalai Miklos : A munkasosztaly marxista fogalmai ? torteneti attekintes. Multunk, 52. evf. 2007. 2. sz. 105?123. old.
  • Faber Agoston: Az osztalyelmeletek tundoklese es bukasa. Szociologiai Szemle 17. evf. 2007. 3?4. sz. 175?182. old. (konyvismertetes: Approaches to class analysis / Ed. by Erik Olin Wright ? Cambridge : Cambridge Univ. Press, 2005)
  • Wiener Gyorgy: A marxi osztalyelmelet. In.: Wiener Gyorgy: Ertekezesek a materialista tortenetfelfogasrol ? tortenelemelmeleti es politologiai tanulmanyok. L’Harmattan, Budapest 2009. 161?176. old.
  • Goran Therborn : Osztaly a XXI. szazadban. In: Eszmelet , 97. szam, (2013. tavasz)

Angolul [ szerkesztes ]

  • Sam Aaronovitch : The Ruling Class. A Study of British Finance Capital (Lawrence and Wishart, 1961) 192. p.
  • Andre Gorz : Farewell to the Working Class (Pluto Press, London, 1982)
  • John E. Roemer : A General Theory of Exploitation and Class. (Harvard University Press, 1982) 298 p. ISBN 0674344405
  • Erik Olin Wright : Classes (Verso, London ? New York, 1997) 344 p. ISBN 1859841791
  • Gubbay, J. [1997]: A Marxist critique of Weberian class analyses. In: Sociology 31(1)
  • Ivan Reid: Class in Britain (Polity Press, Cambridge ? Oxford, 1998) 284 p. ISBN 0745618928
  • Erik Olin Wright: Class counts ? comparative studies in class analysis (Cambridge University Press, Cambridge ? New York, 1997) 576 p. ISBN 0521556465
  • Kees Van Der Pijl: Transnational Classes and International Relations (Routledge, London, 1998) ISBN 0415192013
  • Leslie Sklair: The Transnational Capitalist Class (Wiley-Blackwell, Oxford, 2000) 352 p. ISBN 0631224629
  • Beverly J. Silver: Forces of Labor: Workers’ Movements and Globalization Since 1870. (Cambridge University Press, 2003) 260 p. Cambridge Studies in Comparative Politics sorozat ISBN 0521520770
  • William I. Robinson: A Theory of Global Capitalism: Production, Class, and State in a Transnational World. (The Johns Hopkins University Press, 2004) 224 p. Themes in Global Social Change sorozat, ISBN 0801879272
  • Erik Olin Wright (szerk.): Approaches to class analysis (Cambridge University Press, Cambridge, 2005) 212 o. ISBN 0521603811
  • Tamas Gaspar Miklos : Telling the truth about class ( Socialist Register , London, Merlin Press, 2006)
  • Geoff Eley ? Keith Nield: The Future of Class in History (Ann Arbor, University of Michigan Press, 2007) 280 o. ISBN 9780472069644
  • Erik Olin Wright : Envisioning real utopias. (Verso, London ? New York, 2010) 394. o. ISBN 9781844676170

Nemetul [ szerkesztes ]

  • Ralf Dahrendorf : Soziale Klassen und Klassenkonflikt in der industriellen Gesellschaft (Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart , 1957) S. 1f.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Karl Marx: A t?ke III. kot. MEM 25. kot. 833?834. old.
  2. ↑ Karl Marx: [level] Joseph Weydemeyerhez (1852. marcius 5.) MEM 28. kot. 479. old.
  3. ↑ Ralf Dahrendorf: Az osztalytarsadalom modellje Karl Marxnal (magyar nyelven). Digitalis Tankonyvtar, 2013. majus 27. (Hozzaferes: 2013. majus 27.)
  4. ↑ Karl Marx: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikaja MEM 8. kot. 187. old.
  5. ↑ [tulajdonviszonyok]
  6. ↑ [munkamegosztasi viszonyok]
  7. ↑ [elosztasi viszonyok]
  8. ↑ [kizsakmanyolas]
  9. ↑ V. I. Lenin: A nagy kezdemenyezes. [1919 junius] V. I. Lenin Osszes M?vei (LOM) 39. kot. 15. old.
  10. ↑ Kelemen Janos ? Lendvai L. Ferenc: A marxista-leninista filozofia alapjai. Egyseges jegyzet az egyetemek es f?iskolak szamara. Kossuth Konyvkiado 1979. 169. old.
  11. ↑ a b Filozofiai Kislexikon. Kossuth Konyvkiado, Budapest 1980. 263?264. old.
  12. ↑ a b Munkasmozgalom-torteneti Lexikon. Kossuth Kiado, Budapest 1976. 491?492. old.
  13. ↑ Jamie Woodcock: The Working Class in Britain Today (angol nyelven). Oxford Left Review, 2013. junius 1. (Hozzaferes: 2013. julius 3.)
  14. ↑ Politikai filozofiak enciklopediaja. Politikatorteneti Alapitvany ? Kossuth Konyvkiado, Budapest 1995. 354?355. old.
  15. ↑ Paul Willis: Learning to Labor (Columbia University Press, 1981)
  16. ↑ Paul Willis: A skacok ? iskolai ellenkultura, munkaskultura (Uj Mandatum Konyvkiado ? Max Weber Alapitvany, Budapest, 2000) 356 old. ISBN 9639158666
  17. ↑ Barr, Donald A. (2008). Health disparities in the United States: social class, race, ethnicity, and health. JHU Press. pp. 1?2. ISBN 9780801888212
  18. ↑ Gulliford, Martin (2003). Equity and access to health care. In Gulliford, Martin & Morgan, Myfanwy. Access to health care. Psychology Press. p. 39. ISBN 9780415275460
  19. ↑ Budrys, Grace (2009). Unequal Health: How Inequality Contributes to Health Or Illness. Rowman & Littlefield. pp. 183?184. ISBN 9780742565074
  20. ↑ Liu, William Ming (2010). Social Class and Classism in the Helping Professions: Research, Theory, and Practice. SAGE. p. 29. ISBN 9781412972512

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Social class cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Lasd meg [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarsadalmi_osztaly&oldid=26878471 ”