Az okologiaban szukcesszionak a novenytarsulasok fokozatos, egy iranyba mutato fejl?deset nevezzuk.

A fajok tomegessege a kornyezeti feltetelek szezonalis vagy eves valtozatossaga miatt igen ingadozo, fluktual, meg ha a fajosszetetel allando is. Ha egy felhagyott szanto vagy egy erd?irtast kovet?en csupaszon maradt terulet novenyzetenek alakulasat par evig figyeljuk, gyors es szembet?n? valtozasok tanui lehetunk.

Minden szukcesszios stadiumnak jellemz? szerkezete van:

• A korai stadiumok fajai, a pionir fajok altalaban gyors novekedes?ek, kis termet?ek, rovid elet?ek, nagy teruletre kepesek szaporitokepleteiket eljuttatni (r-strategistak) .
• A kes?i szukcesszios fajok ezzel szemben kisebb teruletre tudjak csak elterjeszteni szaporitokepleteiket, lassabb novekedes?ek, nagyobb testmeret?ek es hosszabb elet?ek (k-strategistak) .

A szukcesszio tipusai:

• Primer szukcesszio : olyan felszineken megy vegbe, amelyeket nem boritott novenyzet. Az, hogy milyen eletformajuak lehetnek az els? kolonizalok, az ujonnan keletkez? felszin tulajdonsagai hatarozzak meg, de bizonyos, hogy meg nem talalnak organikus komponensekben gazdag talajt.
• Szekunder szukcesszio : az eredeti vegetacio a fellep? zavaras vagy egy oda nem ill?, mesterseges vegetacio fenntartasa kovetkezteben elt?nt. E hatasok megsz?nte utan a talajban nyugvo magvak, vegetativ szaporitokepletek elinditjak a szukcesszio folyamatat.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tuba Zoltan ? Szerdahelyi Tibor ? Engloner Attila ? Nagy Janos: Botanika III. Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 2007.