A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
A
szopran
vagy
diszkant
(
ol.
soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy n?i
hangfekves
. Terjedelme altalaban a c'-t?l az a"-ig tart, m?enekesn?knel gyakran a c"'-t vagy a d"'-t is eleri; mas jelolessel C
4
?C
6
(261-1046 Hz)
[* 1]
. Hangjai mell- es fejhangokra oszlanak, csakugy, mint a tobbi emberi hangfaje. Leggyakrabban a szopranok viszik enekukkel a dallamot, a szopran szolistak altalaban cimszerepl?i a kulonboz?
operaknak
.
Ferfiak kozott is el?fordulhat ez a hangfekves, lasd:
falzettistak
,
ferfi szopranistak
, illetve
kasztracio
.
Szopran fekves?
hangszerek
:
heged?
,
oboa
,
trombita
.
Szopran enekesek a kulfoldi konny?zeneben
[
szerkesztes
]
Szopran enekesek a magyar konny?zeneben
[
szerkesztes
]
- ↑
Innen szarmazik a szolas-mondas: kivagta a magas cet.