Francesco Petrarca
szobra,
Uffizi
,
Firenze
,
Olaszorszag
A
szonett
(
olaszul
:
rovid dal
)
kozepkori
eredet?, a
reneszansztol
egesz
Europaban
elterjedt versszerkezet. A legkotottebb formak egyike, ezert a legintenzivebb, ambivalens
lirai
tartalmak kifejezesere a leghatasosabb. 14 sorbol all, altalaban ket
quartinara
(10-11 szotagos, negy soros szakasz) es ket
terzinara
(ugyanolyan szotagszamu harom soros szakasz) tagolva.
|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
A reneszansz koraban nepszer?ve valt versforma, kotott formaju vers. A szonett a reneszansz koraban az
olasz
Francesco Petrarca
nevehez kapcsolodik. ? az olasz reneszansz kolteszet els? jelent?s alakja, az antik kultura kivalo ismer?je, a kor legjelesebb
humanistaja
, aki konyvtarakban kutatva regi szerz?ket fedez fel. Az ? osztonzesere keszul el
Homerosz
Iliaszanak
els?
latin nyelv?
forditasa. Petrarca kedvelt versformaja volt a lirai szonett es anyanyelve a
firenzei
, ugynevezett
toszkan
tajszolas volt a
14. szazad
harom olasz klasszikusanak a nyelve, ebb?l alakult az olasz irodalmi nyelv, ezt tanitjak ?olasz" neven minden orszag iskolaiban es egyetemein.
[1]
?Inkabb az emberi lelket kell csodalni, mert az olyan nagy, hogy semmilyen mas nagysag nem allja ki vele az osszehasonlitast.”
? Petrarca
F? m?ve a Daloskonyv (Il Canzoniere). A kotet darabjaiban Petrarca az emberi lelek csodalatos teruleteit, az emberi szenvedelyek vilagat enekli meg.
A versek ihlet?je a Petrarca altal
Lauranak
(laura = baber, baberkoszoru) nevezett holgy. A kotet 366 koltemenyt tartalmaz, melyekben nem annyira az imadott n?i alak, Laura a fontos, hanem a kolt? erzelmei, megfigyelesei onmagarol, a vagy hatalmarol, lelki szenvedesr?l, boldogsagrol, boldogtalansagrol. Ezekben a versekben a kedves elerhetetlen, a szerelem egyszerre jelenti a boldogsagot, beteljesuletlenseg miatti boldogtalansagot. A
kolt?
szerelme
Laura
halala utan sem sz?nik meg, de ekkor a remenykedes helyett a visszaemlekezes hangjan szol verseiben. A kotet versei oriasi hatassal voltak a kes?bbi korok kolt?ire.
Kialakulasa, vilagirodalmi fejl?dese
[
szerkesztes
]
A format el?szor a sziciliai
Giacomo da Lentino
alkalmazta a
13. szazad
els? feleben. A sorfajta
endecasillabo
volt, a rimkeplet pedig
abab abab cdc dcd
. A szonettkoltes els? igazi nagymesterenek
Francesco Petrarca
(
petrarcai szonett
) tekinthet?, aki a szerkezeten belul
jambikus
ritmust hasznalt, a 3 soros strofakban
sorjazo rimmel
.
A
16. szazadban
Ronsard
alexandrinusban
irta e tipusba tartozo koltemenyeit
abba abba ccd eed
rimkeplettel. A forma tovabbfejleszt?je es masik klasszikusa
William Shakespeare
(
shakespeare-i szonett
) volt. Nemcsak a rimsorrenden valtoztatott
(abab cdcd efef gg)
, hanem a tagolason is: csak a ket utolso, egymassal osszecseng? sort irta kulon szakaszba, kiemelve ezzel a nemritkan csattanoszer? zarlatot (koda). Minden kes?bbi (az alaptorvenyeket megtarto) ujitas a petrarcai vagy a shakespeare-i mintara vezethet? vissza.
A 19. szazadtol a kolt?i szabadsag els?dlegesse valasaval a poetak egyre inkabb elhagytak a kotottsegeket (
utemhangsulyos ritmusokat
alkalmaztak, noveltek a sorok szamat, elhagytak a rimeket), es a szonett egy specialis ? altalaban tovabbra is 14 soros ?
szabadversse
valt.
A
szonettkoszoru
egy meg nehezebb m?fajt jelent, hiszen ket negysoros strofaban osszesen negy-negy, majd ket haromsoros strofaban osszesen harom-harom sornak kell rimelnie egymasra. Az ily modon letrehozott komplikalt versb?l a szonettkoszoruhoz tizennegyet kell osszeallitani oly modon, hogy a koszorut alkoto mindegyik szonett legels? sora megegyezzen az el?z? szonett utolso soraval, majd pedig egy tizenotodik szonettet ugy kell megalkotni, hogy az els? tizennegy szonett kezd?sorait ossze kell illeszteni. Ezt az utolso szonettet nevezik
mesterszonettnek
.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]