A
szlovakok
(
szlovakul:
slovensky
, regiesen:
totok
)
szlovak nyelvet
beszel? nyugati
szlav
nepcsoport. Szlovakiaban etnikai tobbseget alkoto
nep
, emellett
Szlovakia
allamalkoto nepcsoportja.
Jelent?s szlovak el kisebbseg el
Ausztriaban
,
Horvatorszagban
,
Csehorszagban
,
Magyarorszagon
,
Lengyelorszagban
,
Romaniaban
,
Szerbiaban
es
Ukrajnaban
. Ezenkivul bevandorlokent jelent?s szamu szlovak el
Amerikaban
.
A szlovak nepnev eredete
[
szerkesztes
]
A "Slavus kifejezes szerepel 13.szazadi dokumentumokban,
Szlovakia
teruletere utal.
[6]
A
magyar
es szlovak torteneszek kozott komoly
vitak
vannak arrol, hogy a
tortenelmi Magyarorszagon
belul mikortol es milyen ertelemben beszelhetunk szlovakokrol. Valoszin?leg a szlovak
nepnev
a 15.-dik szazadban lett hasznalatos. Egyes velemenyek szerint a Szlovo (jelentese: szo) szobol ered, azonban sokkal inkabb lehetseges hogy a
szlav
nepnev egy valtozata.
Magyarorszagon a
szlav
nepcsoportokat rendszerint a tot kifejezessel illettek, ezaltal a szlovak nepesseget is igy neveztek meg. Az elnevezes egyes kutatok szerint a tauta (a litvan nyelvben jelentese nep) szora vezethet? vissza.
[7]
A szlovakok n?k eseten a slovenska mig ferfiaknal a slovensky szoval illetik magukat.
A szlovakok tortenete
[
szerkesztes
]
Bizonyosnak t?nik, hogy a
honfoglalo
magyar torzsek a
Nagymorva Birodalom
osszeomlasat atveszel? szlav nepcsoportokat talaltak a
Karpat-medence
eszaki reszen, mely terseg egyebkent nem alkotta a
magyarok
szallasteruletenek szerves reszet, inkabb vedelmi celbol (
gyep?
) hasznaltak. A
Vag
es
Nyitra
folyok medencejeben el? szlavok a mai szlovakok egy reszenek ?sei, de sem egyseges nyelvvel, sem kozos identitassal meg nem rendelkez?, nemzetsegi viszonyok kozott el? foldm?ves lakossagnak tekinthet?k tortenetileg.
A
kozepkorban
jelent?s
csehorszagi
,
morvaorszagi
es reszben
lengyelorszagi
bevandorlas novelte a nyugati szlav nyelv? nepesseg sulyat a tortenelmi
Fels?-Magyarorszagon
. Azt lehet mondani, hogy a szlovaksag etnikai integracioja a
16. szazad
vegere ment vegbe, de a mai szlovak identitastol jelent?sen eltert abban, hogy premodern jelleg? volt, azaz a magyar
allam
iranti lojalitas jellemezte. A nyelvi integracio gyakorlatilag csak a
19. szazadra
valosult meg, mert divergens nyelvi folyamatok is jellemeztek a nyugati es keleti szlovak nyelvjarast: teruleti-foldrajzi okokbol is mas szlav nepekkel kerultek els?dlegesen nyelvi viszonylatba a
Felvidek
nyugati es keleti felen el? szlovakok.
Az osztrak-magyar kiegyezest kovet?en a magyar politikai elit, de f?kent a kormany magatartasa a nemzetisegek kerdeseben azt eredmenyezte, hogy a monarchia vegnapjaira nem maradt egyetlen szlovak politikus, illetve gondolkodo sem, aki kiallt volna a
Magyar Kiralysag
mellett. A szlovak anyanyelv? nemesseg nagyreszt elmagyarosodott, kisebb reszt szlovak erzelm? maradt a monarchia szetesese utan is.
[8]
| Ev
|
Az orszag lakossaga
1919-ig Magyar Kiralysag
1920-1938, 1945-1993 Csehszlovakia
1993-tol Szlovakia
|
Szlovakok szama az orszagban
(%)
|
Kimutatott novekedes / fogyas
az el?z?hoz kepest (%)
|
| 1850
[9]
|
9 580 ezer (Mk)
|
1 729 ezer
[10]
(18)
|
-
|
| 1869
|
(Mk)
|
()
|
()
|
| 1880
|
13 749 603 (Mk)
|
1 864 529 (11,9)
[11]
|
()
|
| 1890
|
15 261,8 ezer
[12]
(Mk)
|
()
|
()
|
| 1900
|
16 838 255 (Mk)
[13]
|
2 002 165 (11,9)
[14]
|
()
|
| 1910
|
18 264 533 (Mk)
[15]
|
1 946 357 (10,7)
[16]
|
()
|
| 1919
|
2 940 ezer (Szk)
|
1 940 980 ()
|
()
|
| 1921
|
13 607 385 (Csszk)
[17]
2 993 859 (Szk)
|
()
|
()
|
| 1930
|
3 324 111 (Szk)
|
()
|
()
|
| 1950
|
3 442 317 (Szk)
|
(86,6)
|
()
|
| 1961
|
4 174 046 (Szk)
|
(85,3)
|
()
|
| 1970
|
4 537 290 (Szk)
|
(85,5)
|
()
|
| 1980
|
4 991 168 (Szk)
|
4 317 008 (86,5)
|
()
|
| 1991
|
5 274 335 (Szk)
|
4 519 328 (85,7)
|
()
|
| 2001
|
5 379 455
|
4 614 854 (85,8)
|
()
|
| 2011
|
5 397 036
|
4 352 775 (80,7)
|
()
|
Lasd meg:
A nepesseg etnikai osszetetelenek valtozasa Fels?-Magyarorszagon (1495-1910) es Szlovakia mai teruleten (1880-1991)
Szlovakok kisebbsegben
[
szerkesztes
]
A szlovakok elterjedese a Vajdasagban
2002-ben a
szerbiai
Vajdasagban
56 000 f? vallotta magat szlovaknak. A vajdasagi szlovakok kozpontja
Petr?c
(
szlovakul
:
Ba?sky Petrovec
,
szerbul
:
Ba?ki Petrovac
), a tovabbi telepulesek:
Dunagalos
,
Kolpeny
,
Pinced
,
Liliomos
,
Bacsujfalu
,
Kiszacs
,
Antalfalva
,
Nagylajosfalva
,
Ujsandorfalva
,
Istvanvolgy
,
Aradi
,
Nagyerzsebetlak
,
Opazova
,
Lug
,
Ljuba
,
Szalankemensz?l?s
stb.
Magyarorszagon
a 2001-es nepszamlalashoz kapcsolodo kerd?iv szerint kozel 18 000 szlovak el. Nagy reszuk a
Pilis
tersegeben es
Bekesben
. A
magyarorszagi szlovakok
kulturalis kozpontja
Bekescsaba
, ahol szlovak konzulatus is talalhato.
Horvatorszagba
a 19. szazad vegen es a 20. szazad elejen koltoztek, f?leg
Szlavoniaba
es
Baranyaba
.
A legnagyobb szlovak telepulesek Szlavoniaban:
Josipovac
es
Jurjevac
;
Jelisavac
,
Markovac
es
Ledenik
;
Miljevci
;
Pakrac
es
Lipovljani
. Ezen kivul meg vannak kisebb szlovak telepulesek:
Zokov Gaj
es
Kne?evac
. Tobb varos kornyeken is elnek szlovakok:
Zagrab
,
Ujlak
,
Eszek
,
Fiume
,
Soljani
, Rado?. 2001-ben 4712 f? vallotta magat szlovaknak
Horvatorszagban
.
[18]
Elnek szlovakok
Romania
partiumi
reszen is, itteni kozpontjuk
Nagylak
.
A mai szlovakok ?seinek genetikaja
[
szerkesztes
]
Vladimir Ferak
, a Pozsonyi Karoly Egyetem Termeszettudomanyi Karanak Molekularis Biologiai Tanszekenek tanaranak kutatasai szerint: a szlovak lakossag csaknem 85%-anak "genetikai gyokerei" a fiatalabb
paleolitikumba
, azaz 20-50
ezer
evvel ezel?ttre nyulnak vissza.
[
forras?
]
A szlovakokat a kozos nyelv es kultura teszi szlovakokka, nem a genallomany.
A szlovak nep nagy tobbsegben
katolikus
. Ezen kivul mas
kereszteny
felekezetek tagjai is el?fordulnak.
A sok evszazados egyuttelesnek koszonhet?en a tudomany es a kultura szamos kiemelked? alakjat egyarant magaenak vallja a szlovak es a magyar nemzet.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]