Szlovakia zaszlaja
|
|
|
Hasznalat
| ?
Nemzeti zaszlo
|
Aranyok
| 2:3
|
Elfogadva
| 1992. szeptember 3.
|
Tervez?
| Ladislav ?isarik
Ladislav Vrtel
|
Adoptalas
| 1992
.
szeptember 3.
|
|
A
szlovak
zaszlo
harom egyenl?, vizszintes savbol all, amelyek a
panszlav
szineket atveve rendre
feher
,
kek
es
piros
szin?ek. A lobogo bal reszen mindharom savba benyulva lathato
Szlovakia
nemzeti cimere. A ma is hivatalosan hasznalatban lev? nemzeti zaszlot
1992
.
szeptember 3-an
fogadta el a
szlovak parlament
alkotmanyozo ulese.
A tortenelem folyaman a hagyomanyos
szlav
szinek mar
1848
-ban megjelentek az akkoriban
Magyarorszaghoz
tartozo
Felvideken
. A szlovak lakossag az
Europaszerte
fellobbano forradalmak soraba allva, eleinte a magyarok ellen, majd a
Habsburgok
uralma ellen lazadt fel. A nemzeti forradalom alatt roppentek fel el?szor a feher-kek-piros szin? lobogok. Ezt a zaszlot az
els? vilaghaboru
utan megalakult
Csehszlovakia
is felhivatalos lobogojanak tekintette. Az
1920
-ban megtervezett csehszlovak zaszloban, amely most
Csehorszag zaszlaja
, mar Szlovakia is jelkepesen felkerult. A zaszlo bal oldalan talalhato kek haromszog a szlovak lobogo kek savjat szimbolizalta.
Az egyszer?, haromsavos zaszlot a
masodik vilaghaboru
alatt megalakult Szlovak Koztarsasag nemzeti lobogojanak valasztottak. A haboru elultevel Szlovakia ujra Csehszlovakia resze lett, es ezuttal a szlovakoknak meg kellett elegedniuk a kek haromszognyi reprezentacioval.
1990
.
marcius 1-jen
meg ugyan a cimer nelkul, de a csehszlovak parlament elfogadta a zaszlot a szlovak tarsallam hivatalos lobogojakent. Miutan a csehszlovak allam felbomlott, a szlovak parlament
1992
szeptemberenek elejen a zaszlora tetette a nemzeti cimert, hogy ezzel kulonboztessek meg a szlovak zaszlot az
orosz zaszlotol
. Vegul
1993
februarjaban valt a mai zaszlo alkotmanyosan is hivatalossa.
Szlovakia es Csehorszag 1992-ben megallapodast kotottek arrol, hogy egyikuk sem fogja felhasznalni a csehszlovak nemzeti jelkepeket. Miutan
Csehorszag
valtoztatas nelkul megtartotta a nehai allam zaszlojat, komoly nemzetkozi vita alakult ki a ket szomszedos allam kozott.
Mivel a nemzeti
cimer
is szerves reszet alkotja a zaszlonak, ezert roviden ezt is bemutatjuk. A cimer egy kes? got
voros
szin?
pajzson
lathato. Kozeps? reszen egy
ezust
szin?
kett?s kereszt
lathato, amely a kek szin? harmas halmon all.
A szlovak cimer kozponti alakzata a kora kozepkor
Europajaban
elterjedt szimbolum volt. A mas neven
patriarkalis
kereszt
nek nevezett
kett?s kereszt
Bizancban
jelent meg el?szor, a
9. szazad
kornyeken. Ennek a keresztnek tobbfele ertelmet is tulajdonitottak a korabeli allamferfiak es klerikusok. Els?sorban vallasos tartalommal telitettek a keresztet, igy a fels? kereszt
Jezus Krisztus
halalat, mig az also a feltamadasat jelkepezte. De a kereszt hamarosan tuln?tte egyhazi jelenteset, es egyre gyakrabban ugy ertelmeztek, hogy a fels? kereszt a bizanci csaszarok vilagi hatalmara utal, mig az also az uralkodo egyhazi els?bbseget jelzi. Ezert az id?k mulasaval a kett?s kereszt f?kent allami szimbolum lett.
A mai Szlovakia teruletere azonban meg ugyancsak vallasos kontosben erkezett, mivel azt feltehet?leg ket misszionarius,
Cirill
es
Metod
hozta el erre a videkre. A ket pap a
Morva Kiralysag
pogany
szlav
nepesseget teritette meg. A nagy morva kiraly,
Szvatopluk
keresztgyermeke,
Zwentibold
,
Lotaringia
uralkodoja magaval vitte ezt a jelkepet, ezert a kett?s keresztet nyugaton
lotaringiai kereszt
nek is ismerik.
A kes?bbiekben a morvak birodalma osszeomlott, es annak deli resze
Magyarorszag
resze lett. Az els? magyar
kiraly
,
I. Istvan
tronra lepese el?tt
nyitrai
herceg
volt, ezert feltehet?leg itt talalkozott a kett?s kereszttel, amelyet hamarosan uralkodoi jelvenyeve tett. Az
Arpad-haz
uralkodoi is rendre atvettek ezt a jelkepet, es az id? mulasaval elterjedt az a felteves, hogy a kett?s keresztet Istvan
II. Szilveszter papatol
kapta. Azonban ez teves, mert Istvan egy szimpla keresztet kapott
koronaja
melle az egyhazf?t?l. Igy orokl?dott evszazadokon at tovabb a kett?s kereszt motivuma, es magyar kozvetitessel vegul felkerult
Szlovakia
nemzeti cimerere is.
A harmas halom a
14. szazadban
jelenik meg
Magyarorszag
cimereben, eredetileg csupan mint a kereszt talapzata. A
15. szazadtol
azonban szimbolikus jelentes is tarsul hozza: a
Karpatok
harom vonulatat, a
Tatrat
, a
Fatrat
es a
Matrat
kezdi jelkepezni. A szlovak nemzeti cimerbe ez a jelkep is a hosszu kozos tortenelem soran kerult be.
A cimer szineit szinten a
panszlav
szinekhez igazitottak, hogy azt megkulonboztessek a
magyar cimert?l
.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]