Szikkim
indiai
allam. A
Himalajaban
talalhato.
Szikkim fuggetlen kiralysag volt
1975
.
majus 16
-ig. Ekkor India egy nepszavazas eredmenyekent megszallta es orszaga teruletebe beolvasztotta.
Szikkim kiralyai:
Namgyal-dinasztia.
Phuntshog Namgyal (1604) 1642?1670
Tensung Namgyal 1670?1686
Chakdor Namgyal (1686) 1686?1717 (mas forras szerint 1700-tol)
Gyurmed Namgyal (1707) 1717?1733
Chandzod Tamding 1733?1734 (levaltva)
II. Phutshog Namgyal (1733/1734) 1734?1780
Tenzing Namgyal (1769) 1780?1793
Tsugphud Namgyal (1785) 1793?1863
Sidkeong Namgyal (1819) 1863?1874
Sir Thutob (Thobden) Namgyal (1860) 1874-1914 (onkentes szam?zetesben: 1892?1895 kozt.)
II. Sidkeong (1879) 1914
Sir Tashi Namgyal (1893) 1914?1963
Palden Thondup Namgyal (1923) 1963?1975 majus 16 (+1982)
Szikkim (szovetsegi) allam alakja es nagysaga a magyar Tolna es Baranya megyek egyuttesere hasonlit, s jellegzetessege a hegyekkel t?zdelt, nehezen jarhato terep. A tengerszint feletti magassag 280?8586 m kozott valtakozik, a legmagasabb pontja a
Kancsendzonga
(8586 m), India legmagasabb pontja. A foldteruletek tobbsege alkalmatlan a meredek, sziklas talaj miatt a mez?gazdasagi m?velesre, azonban ahol lehet, a teraszos m?velesi modszert alkalmazzak. Az allam nyugati es deli reszen szamtalan folyo talalhato, melyek a
Teesta
(mas neven emlitve: ?Szikkim ment?kotele”) es annak mellekfolyojaba, a
Rangeetba
folynak. Az allam teruletenek kb. egyharmadat erd? boritja.
A magas
Himalaja
felhold alakban oleli korbe keletr?l, eszakrol es nyugatrol Szikkimet, ahol a lakossag tobbsege a deli reszeket nepesiti be az alacsony Himalajaban. Szikkimben 28 magas hegycsucs, 21
gleccser
, 227 magashegyi to (tobbek kozott:
Gurudongmar
,
Khecheopalri
es
Tsongmo
), 5 h?forras, es tobb mint 100 folyo es patak talalhato. 8 hegycsucs kozos hatart alkot
Bhutannal
,
Nepallal
es
Tibettel
.
Az allam deli reszen a szubtropikus, az eszaki reszen a tundra a jellemz?. Szikkim deli, tobbsegeben lakott reszen a mersekelt eghajlat a meghatarozo, igy a h?merseklet ritkan megy nyaron 28 °C fole, illetve telen 0 °C ala. Ot evszak jellemzi az id?jarast:
tavasz
,
nyar
,
?sz
,
tel
es a
monszun
, amely juniustol szeptemberig tart. Az evi atlagos kozeph?merseklet 18 °C korul alakul. Szikkim egy India azon keves allamabol, ahol rendszeresen esik a ho. A
hohatar
kb. 6000 m-nel van.
A monszun id?tartama alatt rendszeresek a foldcsuszamlasok a sok es? miatt. A folyamatos, sz?nni nem akaro es?zesek eddigi csucsa 11 nap volt. Az eszaki regioban telen a magas hegyek miatt gyakran zuhan a h?merseklet ?40 °C ala. A kod rendkivul veszelyesse teszi a kozlekedest es az aruszallitast a teli es a monszun id?szakban egyarant.
Kozigazgatasi beosztas
[
szerkesztes
]
Szikkim keruletei
Szikkim negy keruletre van felosztva, melyeket a kozponti kormanyzat altal kinevezett szemely felugyel, s aki iranyitja a polgari kozigazgatast. Kelet-Szikkim (kozpontja:
Gangtok
), Eszak-Szikkim (kozpontja:
Mangan
), Nyugat-Szikkim (kozpontja:
Geyzing
), Del-Szikkim (kozpontja:
Namchi
). A negy kerulet tovabbi reszekre osztodik:
Pakyong
a keleti,
Soreng
a nyugati,
Chungthang
az eszaki es
Ravongla
a deli keruleten belul fekszik. Szikkimben osszesen 8 varos, valamint 9 kisebb kozigazgatasi egyseg talalhato. Az allam egy jelent?s resze az Indiai Hadsereg ellen?rzese alatt all ? els?sorban a szomszedos orszagok menten ? hatarsavkent. E teruleteket nem vagy csak engedellyel lehet latogatni.
Szikkim szovetsegi allam csak egy India harom okoregioja kozul. Az allam erd?s teruletei szeleskor?en jellemzik (mutatjak be) az ott el? florat es faunat. A magassag novekedesevel a novenyzet elkepeszt? gazdagsaga mutatkozik meg: a tropikustol a mersekeltig, az alpesit?l a tundraig. Keves olyan regio van Indiaban, ahol ilyen kicsi teruleten lehet ilyen sokfeleseget bemutatni.
Szikkim florajaba beletartozik a sokfele faju
rododendron
is, amely egyben az allam hivatalos jelkepe
(
Dendrobium nobile
)
is. Megtalalhatok az
orchideak
, a fugefak, a
baberfa
, a
banan
es a
bambusz
Szikkim alacsonyabb teruletein, melyek kedvelik a szubtropusi eghajlatot. 1500 m tszf. folotti magassagban a mersekelt eghajlati viszonyok kozott
tolgyek
,
gesztenyek
,
juharok
,
nyirek
, egerfak, es a magnoliak nagy szamban n?nek. Az alpesi tipusu eghajlati ovre jellemz? 3500?5000 m kozotti magassagot a
boroka
, a
feny?
, a
ciprusfa
es rododendron kedveli. Szikkim buszkelkedhet kb. 5000 novennyel, amelyb?l 515 (igen) ritka orchidea, 60 fele
kankalin
, 36 fele rododendron, 11 fele
tolgyfa
, 23 fele bambusz, 16 fele t?level?, 362 fajta
pafrany
, 8 pafranyfa es tobb mint 424 fele
gyogynoveny
.
A fauna nagyon valtozatos, igy megtalalhato itt a
hoparduc
, a
pezsmaszarvas
, a
sorenyes tahr
, a
voros panda
, a
himalajai mormota
, az
?z
, az
indiai muntyakszarvas
, a
kozonseges hulman
, az
orvos medve
, a
kodfoltos parduc
, a
marvanyfoltos macska
, a
leopardmacska
, az
azsiai vadkutya
, a
tibeti farkas
, a
borz
, a
binturong
, a
mocsari hiuz
. Az alpesi zonaban a
jak
, amit f?leg a tejeert, a husaert es igavonokent (teherszallitokent) tartanak.
Szikkim madarvilaga rendkivul gazdag, itt megtalalhato a
himalajai fenyfacan
, a
szatirtragopan
(csillagos tragopan), a
hofogoly
, a
himalajai kiralyfogoly
, a
szakallas saskesely?
, a
fakokesely?
, valamint a
szirti sas
, a
himalajai furj
, a kulonboz?
lilefelek
, a
szalonkafelek
, a
galambfelek
, a
legykapofelek
, a
timaliafelek
es a
vorosbegy
is. Szikkimben 550 madarfajt figyeltek meg, s ezek tobbsege szigoruan vedett.
Az izeltlabuak nagyobb reszet meg nem rendszereztek, ellentetben a lepkekkel. Az indiai szubkontinensen hozzavet?leg 1438 megfigyelt pillangofajbol 695 megtalalhato Szikkimben. A veszelyeztetett pillangofajok kozott talalhato a
Meandrusa payeni
(Yellow Gorgon) es a
Bhutanitis lidderdalii
(Bhutan Glory) egyebek kozott.
Szikkimben gyakoriak a foldcsuszamlasok es az aradasok, bar az utak mas indiai allamok utjainal jelent?sen jobban karbantartottak. Az utak f? fenntartoja (kezel?je) az Indiai Hadsereg egy reszlege, a Border Roads Organisation (BRO). Del-Szikkimben az NH-31A jel? ut jo min?seg?, a termeszeti karokbol ered? rongalodasok errefele ritkabbak. Ezenkivul az allam fenntart 1857,35 km utat, ami nem esik bele a BRO teruletebe.
Szikkimnek sok vizier?m?ve van, de ennek ellenere a feszultseg rendszeresen ingadozik, igy feszultseg-stabilizatorra van szukseg. Az egy f?re es? elektromos fogyasztas 182 kWh. A haztartasok 73,2 szazaleka hozzafer a tiszta, ihato vizhez. A sok folyo b?seges vizellatast biztosit, igy az allam soha nincs kiteve aszalyoknak. Sok vizugyi projekt megvalositas el?tt (alatt) all a
Teesta
folyon, bar a kornyezetved?k aggodnak a kornyezetert.
Szikkim lakosai megunnepelnek minden jelent?sebb hindu fesztivalt, mint peldaul a
Diwali
es a
Dussera
, valamint a Losar, Loosong, Saga Dawa, Lhabab Duechen, Drupka Teshi es a Bhumchu fesztivalokat is. A Losar alatt ? a tibeti uj ev december kozepen ? a legtobb kormanyhivatal es turistakozpont egy heten keresztul zarva tart. Nemreg a karacsonyi unnep is elkezdett turistakat vonzani a holtszezonban
Gangtokban
.
A
labdarugas
es a
krikett
a ket legnepszer?bb sportag. A hindi dalok, a nepali zene es f?kent a szoveg beszivarog a nyugati stilusu rockzenebe, amelyek kulonosen nepszer?ek a lakossag koreben.
A teszta-alapu egytaletelek kozul a
thukpa
,
chowmein
,
thanthuk
,
fakthu
,
gyathuk
es
wonton
Szikkimben mindenhol nepszer?ek. A
momo
egy masik finom inyencseg: g?zolt gomboc kulonfele zoldsegekkel toltve, hozza boleny (jak) vagy serteshus, s leggyakrabban adnak hozza egy tal levest is. A hegyi emberek dietas etelei sok marha-, illetve serteshust tartalmaznak. Szikkimben az alacsony fogyasztasi ado miatt olcso a sor, valamint sok fogy a kulonfele whiskey-b?l, rumbol es brandyb?l is.
Szikkimben a rusztikus epitesi mod terjedt el, leven olcso es nagy mennyisegben rendelkezesre allo epit?anyag a
bambusz
, mely konnyen hajlithato es sz?het? (f?zhet?), s amelyet utana kivulr?l tehentragyaval tapasztanak be, igy tartva a meleget a falakon belul. A nagyobb tengerszint feletti magassagokban mar fabol keszulnek a hazak.