A
novenyrendszertanban
a
szerz? idezese
azt jelenti, hogy arra a szemelyre vagy csoportra hivatkozunk, aki ervenyes modon publikalt egy botanikai nevet (leirt egy
taxont
), azaz eleget tett az
International Code of Botanical Nomenclature
(ICBN)
altal meghatarozott formai kovetelmenyeknek.
[1]
Szokasos hasznalat
[
szerkesztes
]
Egy botanikai nev leirasakor a szerz? neve gyakran roviditett alakban szerepel. Az egyertelm?segre torekedve az
ICBN
azt javasolja (Recommendation 46A, Note 1) hogy a rovidites a Brummitt & Powell-fele
Authors of plant names
(1992) c. m? alapjan tortenjen ? ebben minden szerz? nevenek garantaltan egyedi a roviditese.
[1]
[2]
Peldaul a:
Tobb reszb?l allo szerz?
[
szerkesztes
]
Sokszor el?fordul az is, hogy a szerz? idezese ket reszt tartalmaz, az els? zarojelek kozott, pl.
Helianthemum aegyptiacum
(L.) Mill. Ez a fajta idezesi forma arra utal, hogy a
specifikus nev
(epithet) eredetileg mas
nemzetsegbe
tartozott (a jelen esetben ez
Cistus aegyptiacus
L.), vagy mas rendszertani szinten allt. A zarojeles szerz? az eredeti nev (
basionym
) leiroja, a zarojelek utan allo szerz? a jelenleg ervenyes kombinacio leiroja, tehat az a szerz?, aki a specifikus nevet osszekototte egy masik generikus nevvel, egy uj nevet alkotva ezzel.
[1]
A botanikai nevek hasznalatakor, szovegkornyezett?l fugg?en nem mindig szukseges a szerz?seg feltuntetese. Az
ICBN
ezt irja: "In publications, particularly those dealing with taxonomy and nomenclature, it may be desirable, even when no bibliographic reference to the protologue is made, to cite the author(s) of the name concerned" (Art. 46.1) ? azaz, tudomanyos publikaciokban, f?kent a rendszertannal es nevezektannal foglalkozokban, kivanatos, meg akkor is ha az eredeti leirasra (protologue) nem hivatkoznak, megemliteni a szerz? nevet. Az ismeretterjeszt?, vagy nem rendszertani temaju m?vekben, ahol ez az olvaso szamara nem jelent hasznos tobbletinformaciot, gyakran teljesen elmarad a szerz? feltuntetese.
Szamos szabaly van a szerz?seg feltuntetesevel kapcsolatban, ezeket a rendszertani munkakban kovetni szokas, egyebkent altalaban lazabban kezelik, es tobb idezesi stilus el?fordul.
Az
ICZN
-nel ellentetben, az
ICBN
nem hasznal csoportszint? neveket (lasd a
zoologiai szabalyozast
). Ez azt jelenti, hogy minden rendszertani szinthez sajat szerz?seg tartozik (lasd:
rendszertani szintek
). Igy peldaul, a
damaszkuszi rozsa
neven ismert fajt a kovetkez?
taxonokhoz
sorolhatjuk (a hasznalatos osztalyozasi rendszert?l fugg?en), minden botanikai nevhez kulon szerz?seget feltuntetve:
- Magnoliophyta Cronquist & al.
(torzs)
- Magnoliophytina Frohne & U.Jensen ex Reveal
(altorzs)
- Magnoliopsida
Brongn.
(osztaly)
- Rosidae Takht.
(alosztaly)
- Rosanae Takht.
(oregrend)
- Rosales Perleb
(rend)
- Rosineae Rchb.
(alrend)
- Rosaceae Adans.
(csalad)
- Rosoideae Arn.
(alcsalad)
- Roseae Lam. & DC.
(nemzetsegcsoport/tribus)
- Rosinae J. Presl.
(al-nemzetsegcsoport/subtribus)
- Rosa
L.
(nemzetseg/genus)
- Rosa damascena
Mill.
(faj)
Ez meg nem a teljes idezes, mivel az az eredeti publikacio idejet es helyet is tartalmazza:
- Sequoia sempervirens
(D.Don) Endl., Syn. Conif. 198 (1847): a D.Don rovidites jelzi, hogy
David Don
eredetileg a
Sequoia
-tol elter? nemzetsegben helyezte el a fajt (ebben az esetben mint
Taxodium sempervirens
D.Don); kes?bb a
Sequoia
genusszal valo osszekotese
Endlicher
m?ve volt, amint az
Synopsis Coniferarum
cim?, 1847-ben publikalt munkajanak 198. oldalan megtalalhato. A teljes idezessel altalaban csak kimondottan rendszertannal foglalkozo m?vekben talalkozhatunk.
El?fordul meg nehany rovidites a botanikai szerz?seg feltuntetesenel, am ezek mindig opcionalisak:
- az
ex
azt jelzi, hogy a taxont eredetileg leiro szerz? nem adott neki teljesen ervenyes nevet az ICBN szabalyai szerint, amit viszont a masodik szerz? megtett; az els? nevet
homage
-kent meghagyva.
[1]
- az
auct. non
a rosszul azonositott novenyeknel szerepel szinonimakent, utana a szerz? nevevel. Peldaul
Malva neglecta
Wallr. =
Malva rotundifolia
auct. non L.
- in
? ha egy nev szerz?je elter az els? ervenyes publikacio szerz?jet?l, neha mindkett?re hivatkoznak,
in
kozbeiktatasaval. Ilyen esetekben az ?in” utan a bibliografiai hivatkozasnak kell kovetkeznie.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Author citation (botany)
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- ↑
a
b
c
d
International Code of Botanical Nomenclature (Saint Louis Code), Electronic version
. International Association for Plant Taxonomy, 2000 [2002. december 12-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. julius 21.)
- ↑
Brummitt, RK, CE Powell.
Authors of Plant Names
. Royal Botanic Gardens, Kew (1992. junius 6.).
ISBN 0947643443
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]