Az isenheimi oltar [ szerkesztes ]

Matthias Grunewald f? m?ve eredetileg az isenheimi antonita kolostor korhazanak templomaban volt, ma a kozeli Colmar varos Unterlinden Muzeumaban van ( Musee d'Unterlinden ), ami szinten kolostor volt egykor. Az antonita rend Remete Szent Antalrol kapta a nevet, a korhazban a belpoklosok szenvedeseit enyhitettek. Az oltart a zarda utolso el?tti apatja, az olasz szarmazasu Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 es 1516 kozott megfestett oltar tobbszorosen kihajthato szarnyakbol all, osszesen haromfele latvanyt kinal.

Az els? latvany a Keresztrefeszites jelenete, vagy Golgota . Az italiai m?veszek fogalmai szerint nem sok szepseget fedezhetunk fol ebben a rideg, kegyetlenul ?szinte abrazolasban. Grunewald mindent elkovet, hogy hitelesse tegye a szenvedes borzalmait: Krisztus haldoklo testet eltorzitjak a kereszt kinjai; ostor hasitotta gennyes sebek boritjak egesz alakjat. A sotetvoros vernyomok kialto ellentetet teremtenek Jezus testenek beteges, zold arnyalataval. Ujjai merev gorcsbe randulnak, karjai meghajlitjak a keresztfat.

T?le jobbra Keresztel? Szent Janos all (aki jelkepkent van jelen, hiszen az esemeny idejen ? mar halott), vele a keresztet hordozo barany ?si szimboluma, melynek vere az aldoztatokehelybe hullik. Szent Janos komor, hatarozott mozdulattal mutat a Megvaltora, mig foleje piros bet?kkel irva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak novekedni kell, es nekem alaszallnom kell). A kereszt bal oldalan Sz?z Maria lathato az ozvegyi fatyolban, akit Janos tanitvany tart, mellettuk a terdel?, rimankodo Maria Magdolna .

A Golgota alatti reszen a Sirbatetel lathato, ez mar nem olyan dramai, mint a Golgota. A nagy kept?l balra pedig Remete Szent Antal , egy talapzaton all. Arca a kolostor apatjanak arcmasa.

Az oltarkep tablainak kihajtasa utan tovabbi reszletek fedezhet?k fel a szentek eleteb?l.