한국   대만   중국   일본 
Szerkeszt?:CsGabor/F?varosi T?zoltoparancsnoksag ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Szerkeszt? : CsGabor/F?varosi T?zoltoparancsnoksag

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A F?varosi T?zoltoparancsnoksag engedelye [ szerkesztes ]

? Tisztelt Csepl? Gabor Ur!

Az On altal kert http://www.tuzoltosagbp.hu/reszlet/hirek/nekrolog.htm cimen feltoltott anyagok forras megjelolesevel torten? atvetelehez a F?varosi T?zoltoparancsnoksag hozzajarul. Szuksegesnek veljuk es kerjuk a F?varosi T?zoltoparancsnoksag mellekletben szerepl? hivatalos vizsgalati osszegzeset is megjelentetni.

Udvozlettel:
Jekelfalussy Tibor ov.
F?varosi T?zoltoparancsnoksag
Kommunikacios es Jogi F?osztaly

A honlap tartalma [ szerkesztes ]

Fajl:Horvath Akos t?zolto hadnagy.jpg Fajl:Pinter Gabor t?zolto f?hadnagy.jpg Fajl:Reppman Karoly t?zolto hadnagy.jpg
Horvath Akos Pinter Gabor Reppman Karoly
t?zolto hadnagy t?zolto f?hadnagy t?zolto hadnagy
Horvath Akos t?. hadnagy Pinter Gabor t?. f?hadnagy Reppman Karoly t?. hadnagy
(Budapest, 1982. februar 17.) a F?varosi T?zoltoparancsnoksag Specialis Mentesi Parancsoksag beosztott t?zoltoja. (Budapest, 1975. junius 13.) a F?varosi T?zoltoparancsnoksag Specialis Mentesi Parancsoksag rohamparancsoka. (Szekesfehervar, 1982. marcius 19.) a F?varosi T?zoltoparancsnoksag Del-budai T?zoltasi, Mentesi Parancsnoksag Ujbudai T?z?rsegenek beosztott t?zoltoja.
A F?varosi T?zoltoparancsnoksag Del-budai T?zoltasi, Mentesi Parancsnoksag Csepeli T?z?rsege hivatasos allomanyaba 2005. februar 16-an kerult felvetelre beosztott t?zoltoi munkakorbe. Rovid t?zoltoi palyafutasa alatt kiemelked? hivatastudattal es batorsaggal vegezte szolgalati feladatait. Eloljaroi er?fesziteseit, ratermettseget elismerve 2006. julius 01-jen a legveszelyesebb feladatokat ellato szervezeti egyseg, a Specialis Mentesi Parancsnoksag rohamszolgalatanak allomanyaba helyeztek at. A l?teren keletkezett t?z felderiteseben els?kent vett reszt, ahol parancsnokaval es egyik tarsaval ekozben eletet vesztette. A t?zoltosag hivatasos allomanyaba 1995. november 01-jen kerult. Hivatasos t?zoltoi szolgalatat beosztott t?zoltokent kezdte, majd gepkocsivezet?i feladatokat latott el. Kiemelked? szakmai munkaja, ratermettsege alapjan 2001. majus 01-jen rohamparancsnok-helyettesi, majd tanulmanyai befejezesevel 2005. oktober 01-jen rohamparancsnoki beosztasba kerult. Szolgalati feladatait kiemelked? szorgalommal vegezte, mint rohamparancsok a legveszelyesebb t?z- es karesetek felszamolasaban iranyitotta beosztottai munkajat. Szemelyes batorsagaval peldat adott beosztottainak, ezen t?zeset soran is els?k kozott hatolt be az igen veszelyes karhelyre, ahol feladatai ellatasa kozben eletet vesztette. 2002. szeptember 16-an kerult felvetelre a F?varosi T?zoltoparancsnoksag III. keruleti parancsoksaga allomanyaba beosztott t?zoltoi munkakorbe, majd 2002. december 16-i hatallyal kerelmere a XI. keruleti parancsoksag allomanyaba kerult athelyezesre. Nevezett rovid szolgalati ideje alatt feladatait kiemelked? igyekezettel, ratermettseggel vegezte, melyet eloljaroi tobb izben elismertek. A szamara el?irt kepesitesi kovetelmenyt teljesitette, tanulmanyait kiemelked? szinvonalon vegezte. A l?teren keletkezett t?z felderiteseben els?kent vett reszt, ahol a rohamparancsnokkal es egyik tarsaval ekozben eletet vesztette.
Dr. Lamperth Monika Onkormanyzati es Teruletfejlesztesi Miniszter Horvath Akos t?zolto ?rmestert h?si halotta nyilvanitotta es poszthumusz t?zolto hadnaggya nevezte ki. Dr. Lamperth Monika Onkormanyzati es Teruletfejlesztesi Miniszter Pinter Gabor t?zolto hadnagyot h?si halotta nyilvanitotta es poszthumusz t?zolto f?hadnaggya nevezte ki. Dr. Lamperth Monika Onkormanyzati es Teruletfejlesztesi Miniszter Reppman Karoly t?zolto torzs?rmestert h?si halotta nyilvanitotta es poszthumusz t?zolto hadnaggya nevezte ki.

Mellekelt dokumentum [ szerkesztes ]

? 8. Osszegzes

A t?zeset egy atlagos t?zesetnek indult. Semmi nem utalt arra, hogy az esemeny szerencsetlenseghez vezethet.

A t?zeset helyszine egy olyan pincerendszerben kialakitott mersekelt szell?zes?, bonyolult megkozelites? helyiseg volt. A l?ter megkozelitese soran a beavatkozok tobbszor megfordultak a sajat tengelyuk korul. A s?r? fust tovabb fokozta a tajekozodasi bizonytalansagot, es a helyiseg a berendezesi targyaival egyutt a terulet lekuzdhetetlen labirintussa valt a l?teren tartozkodok szamara.

A l?fal kialakitasa soran a lovesek csillapitasara szemelygepkocsi gumikopenyeket fektettek egymasra ot sorban. Az oxigenhianyos eges kovetkezteben az egyebkent is igen nagy koromfej?dessel eg? gumikbol jelent?s mennyiseg? mergez? gaz keletkezett. A helyiseg kialakitasabol adodoan a h? es fust elvezetest csak igen korlatozottan lehetett megoldani. A keletkezett fustot, es h?t gyakorlatilag csak az oltas utan lehetett hatekonyan eltavolitani.

A beavatkozas soran a masodik sugarat C toml?kkel szereltek meg. A zsufolt helyisegben a kiguritott toml?k azonban elakadtak, amit a nulla latotavolsag miatt ugy ertelmeztek a beavatkozok, hogy az el?rehaladasuk miatt van szukseguk tovabbi toml?kre. A berendezesi targyak miatt a toml? kiguritasok nem sikerultek, elakadtak a l?allasokban. A felhalmozodott toml? ? miutan vizet adtak a sugarra ? megtekeredett, es hurkot alkotott. A helyszini rekonstrukcio soran a jelenseget reprodukalni lehetett. A felig kiguritott toml?k eseteben a viznyomas hatasara a hurok letre jott. Feltetelezhet?, hogy az esemeny soran hasonlo helyzet allt el?.

Fajl:M?egyetemi l?tert?z - helyszini rekonstrukcio.jpg
A helyszini rekonstrukcioja soran kifektetett toml?kon keletkezett hurok.

A l?teren a tragedia idejen het szemely tartozkodott. A t?zoltasvezet? a legz?keszulekek jelz?sipjanak megszolalasakor a helyiseg azonnali elhagyasara adott utasitast. A szokasos es bevalt gyakorlat szerint a vizzel teli toml?t kovetve indultak kifele. A tapintassal tajekozodo t?zoltokat a hurkot vetett toml? azonban megtevesztette, es tobbszor a kiindulasi ponthoz vezette vissza ?ket. Ereztek, hogy csapdaba kerultek, es vegul, az egyre remenytelenebb helyzetben panik alakult ki. Az eletoszton felulkerekedett a jozan eszen. A tovabbhaladas soran a l?allasok kozotti sz?k atjaro azt a kepzetet keltette tobbukben, hogy kiertek a helyisegb?l es a l?allasokba fordultak, ami miatt vegleg eltevedtek.

A helyszin adottsagaibol kovetkez?en a bajbajutottak mentese megoldhatatlan feladat ele allitotta a helyszinen tartozkodo tobbi t?zoltot. A mentes soran egy-egy szemely mentesehez 4-5 t?zoltora volt szukseg. A kiemelked?en er?s lelki teher es fizikai igenybevetel miatt a mentesben resztvev?k egy-ket szemely menteseben tudtak aktivan reszt venni. Ezt sulyosbitotta meg a megkozelitesi utvonal sz?kossege, amely miatt kesedelmet szenvedett az egymast kovet? ment?rajok munkaja. A t?zoltast hagyomanyos modon eredmenyesnek, vagy gyorsnak ertekelni ez esetben nehez lenne. A t?z a l?ter 7-8%-at erintette kozvetlenul, mig a helyiseget ert tobbi karosodas masodlagos karnak tekinthet?.

Az epuletkomplexumrol T?zoltasi Terv nem keszult, jelent?sege nem indokolta, masreszt a l?terekre vonatkozo jogszabalyok ezt nem kovetelik meg. A lefolytatott vizsgalatok soran megallapitasra kerult, hogy a beavatkozas egyes hibai nem hozhatok ok-okozati osszefuggesbe a tragedia kialakulasaval.