A
szepesi var
(
szlovakul:
Spi?sky hrad
,
nemetul
:
Zipser Burg
), 4
hektaros
(41 426 m²) kiterjedesevel
Kozep-Europa
egyik legnagyobb vara. A var es a tarsitott kulturalis emlekm?vei (
Szepeshely
,
Szepesvaralja
,
Zsigra
) egyuttesen a vilagorokseg reszei.
L?cset?l
15 km-re keletre all
Szepesvaralja
varos mellett. 634 m magasan, a kornyek fole mintegy 200 meterrel magasodo meszk?sziklara epult.
A varat sziklara epitettek
A donjon
A sziklat mar az
i. e. 5. evezred
ota laktak. Az
i. e. 1. szazad
es a
2. szazad
kozott a
puhoi kultura
(puchovi kultura)
idejen nagy er?dot epitettek itt a
keltak
. Ennek udvaran a lakohazakat, gazdasagi es kultikus epitmenyeket k?utakat kotottek ossze. Az er?d falait a regeszek feltartak, a varudvaron felismerhet?k. Az er?d megsemmisulese utan utodjat a szomszed dombon, a Drevenyiken epitettek fel. A mai szepesi varat ennek a masik er?dnek a megsemmisulese utan kezdtek epiteni. Legregibb resze a
11
-
12. szazadban
epitett kor alaku lakotorony a sziklaba vajt, teglalap alaku ciszternaval. A kornyez? ved?falat a
13. szazad
els? feleben foldrenges dontotte le. A 13. szazad els? harmadaban epitettek a mai kor alaku lakotornyot, a varudvar kozepen a
oregtornyot
, az eszaki oldalon allo nagy, haromszog alaku
roman stilusu
palotat es a fels? var tovabbi reszeit. Ezek az architektura f? elemeikent meghataroztak a komplexum tovabbi fejleszteset.
A roman stilusu el?var
A
tatarjaras
utan
IV. Bela
szorgalmazta a varepiteseket, ezert a szepesi var teruleten
1249
.
szeptember 19-en
a szepesi
puspoknek
egy teruletet ajandekozott, ahol sajat koltsegen felepittethetett egy tornyot es egy palotat. Ez az adomanylevel a szepesi var els? irasos emlitese. Ekkor emeltek a helytartoi palotat, az els?, az eredeti varhoz hozzaepitett epuletet. A prepost megepitette meg a kuls? varudvart a tornyos bejarattal, lakoepulettel es kuls? varfallal, de a szazad vegen a kozeli
szepesi kaptalanba
koltozott. Ezutan ket jelent?s kozigazgatasi kozpont m?kodott: az egyhazi jelleg? kaptalan es a vilagi jelleg? var. A var
Szepes varmegye
kozpontjava valt, a szepesi
ispan
szekhelye lett; gyakran jelent?s szemelyisegek laktak. A 13. szazad masodik feleben a var korul szamos csatat vivtak.
1275
-ben a kiraly ellen fellazadt
Roland comes
(szepesi ispan) foglalta el. Ezutan
Kun Erzsebete
,
IV. (Kun) Laszlo kiraly
anyjae volt. A var birtoklasaert a
14. szazad
els? feleben is harc folyt.
1304
-ben
Karoly Robert
hivei foglaltak el
Vencel
hiveit?l.
1307
-ben rovid id?re a csehek szalltak meg.
1312
-ben
Csak Mate
akarta elfoglalni, de a ved?k megvedtek. A 14. szazad utolso harmadaban,
Nagy Lajos
uralkodasa alatt a regi alap mellett a nyugati oldalon uj varudvart alakitottak ki ? ez a mai ?kozeps? varudvar” (150 meter hosszu es 60 meter szeles).
A var also udvara, kozepen Giskra tornyanak kerek maradvanyaval
Az also varudvart
Zsigmond kiraly
halala utan lanya, Erzsebet kiralyne epitette, miutan
1443
-ban szolgalataba fogadta a
huszita
Giskra Janost
, aki seregevel szeles kor? epitkezesbe fogott. Els? munkaja a var alatti lejt?n a kor alaku er?ditmeny volt onmaga szamara, mely korul tabort vert a sereg, ezutan kerult sor a varudvar kiepitesere. A var fokozatosan nyerte el mai formajat es kiterjedeset. Ket ?rtornyot es szeles jardaju varfalat emeltek, ezek nagy mertekben megnoveltek a varkiterjedeset (285 meter hosszu, 115 meter szeles).
Giskra Janos
ebben a varban vedte a kiskoru
utoszulott Laszlo kiraly
erdekeit. A var torteneteben jelent?s volt az
1464
-es ev, amikor a mindeddig kiralyi varat es a szepesi ispan orokletes cimet az uralkodo,
Matyas kiraly
Szapolyai Imre
es
Szapolyai Istvan
f?nemeseknek adomanyozta. Bar a
Szapolyai csalad
tobb mint 70 varat birtokolt, a szepesi varat tartottak a csaladi varnak es ott is szekeltek.
A var igy nezett ki fejl?dese csucspontjan
A varat jelent?sen korszer?sitettek es kiepitettek. Egy uj kes?
gotikus
,
Szent Erzsebetnek
szentelt kapolnat epitettek, a vartornyot megmagasitottak es meger?sitettek, gotikus stilusban atepitettek a roman stilusu palotat, ebben lovagtermet is letrehoztak. Ugyanazon k?faragokat alkalmaztak, akik a
szepeshelyi
temetkezesi kapolnat epitettek fel szamukra. A varban szuletett a
Habsburg-hazi
kiralyok el?tti utolso magyar kiraly,
Szapolyai Janos
, ? volt egyben a var utolso Szapolyai-tulajdonosa is, mert miutan elvesztette a harcot a magyar tronert, a varat
1528
-ban, ketheti ostrommal bevettek a csaszari seregek. A
Habsburgok
a varat elkoboztak, es hamarosan, mar
1531
-ben
Thurzo Eleknek
ajandekoztak. A
Thurzo csalad
reneszansz stilusu
f?uri lakhellye epitettek at, f?leg a bels? tereket alakittattak at.
1604
-ben
Bocskai
serege sikertelenul ostromolta. Amikor
1636
-ban a Thurzo csalad ferfiaga kihalt, a varat a
Csaky csalad
karddal szerezte meg.
Csaky Istvan
, a nemzetseg szepesi aganak megalapitoja szerette volna rangos szekhellye valtoztatni a varat, ennek erdekeben arkadok es atjarok epitesevel probalta egyesiteni a fels? varudvar koruli hosszu traktusokat. Ez a terve a nehez megkozelithet?seg es a nemesseg kenyelmi igenyeinek novekedese miatt nem valosult meg.
A var felujitasra varo, romos reszei
A var delnyugatrol
1703
-ban a
kurucok
csellel foglaltak el.
Konyoki Jozsefnek
a kozepkori varakrol 1905-ben megjelent lexikona szerint Szepes varabol a kurucok fogsagaba esett grof
Starhemberg Miksa
csaszari altabornagy ugy menekult el, hogy az arnyekszek nyilasan ereszkedett le a sziklara.
A Csakyak a varat csak a
17. szazad
vegeig laktak, mivel mar a
18. szazad
elejen
Hatkocon
, kes?bb
Szepesmindszenten
,
Kluknon
es mas helyeken is kenyelmes kastelyokat epittettek (e kastelyok epitesehez a var tobb epuletdiszet is felhasznaltak).
1707
-ben vegleg elkoltoztek. A varban csak egy kis hely?rseg maradt, es a lakatlan komplexum romlasnak indult.
1780
-ban a katonak palinkat f?ztek a pinceben, es az belobbant. A reszeg katonak nem tudtak eloltani a tuzet, es az egesz var leegett; meg a falak is leomlottak.
[1]
A rom
1948
-ig maradt a Csaky csalad birtokaban.
1993 ota a vilagorokseg resze
A szepesi varat
1961
-ben nyilvanitottak m?emlekke. Ujjaepiteset es regeszeti kutatasat
1970
-ben kezdtek. Az also varudvart
1983
-ban nyitottak meg a nagykozonseg szamara (bufe, mosdok, informacios kozpont, szuvenirarusok). A var es kornyeke
1993
-ban kerult fel az
UNESCO
vilagorokseg
listajara. A
L?cse
kozpontu
Szepesi Muzeum
igazgatasa ala tartozik; legszebb resze a fellegvar es a haromemeletes, roman stilusu palota.
Ujjaepitett reszei a muzeum kiallitasainak adnak otthont:
- regeszeti leletek,
- fegyvergy?jtemeny,
- kinzokamra,
- vartorteneti kiallitas.
A gotikus varkapolnaban egyhaztorteneti kiallitast rendeztek be.
A toronybol belatjuk a
Szepesseg
nagy reszet, jo id?ben a
Magas-Tatra
csucsai is latszanak. A var kornyeken kenyelmes tanosveny nyolc megallohelyen ismerkedhetunk a taj termeszeti es tortenelmi erdekessegeivel.
Nyitvatartas:
- majus?szeptember: naponta 9:00?18:00,
- aprilis, oktober: 09:00?16:00,
- november: 10:00?15:00,
- december?marcius: zarva
Belep?:
- feln?tt: 8 euro
- diak: 6 euro (19?16 ev kozott)
- gyerek: 4 euro (6?18 ev kozott)
- 6 ev alattiaknak ingyenes
- csaladi belep?: 19 euro (ket feln?tt es ket gyerek)
Ejszakai, faklyas varlatogatas: julius-augusztusban, szombatonkent 20:30, belep?: 10 euro, diakoknak es 6 ev feletti gyerekeknek 8 euro, csaladi belep? 25 euro.
Parkolas:
- a tavolabbi
Szepesvaralja
(Spi?ske Podhradie)
kozpontjabol 2 perc; tablak mutatjak az utat,
- ingyenes parkolo: a kozelebbi a var Szepesvaraljaval ellentetes oldalan,
Hatkoc
(Hodkovce) falu fele
2006
-ban kb. 170 000 turista nezte meg a varat.
A fegyvergy?jtemeny legnagyobb darabja
A varban tobb filmet forgattak:
Ket f? iranybol is lehetseges:
- az 547-es uton Szepesvaraljara fordulunk. A falun athaladva a var fele fordulunk, at a vasuti sineken, es a temet? melletti fizet?parkoloba jutunk. Innen gyalog kell a vardombra felmaszni, es korulbelul 35 perc gyaloglas utan elerjuk az also varkaput.
- Hatkoc fele kanyarodunk, es a var f?bejaratahoz nagyon kozel lev? parkoloba erkezunk, ahonnan konny?, 10 perces setaval a kozeps? varudvarba juthatunk.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
L?cse, Szepes vara es a kapcsolodo m?emlekek
|
|---|
|