Ez a szocikk a kemiai elemr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Szelenek .

34 arzen ← szelen → brom S ↑ Se ↓ Te 34 Se Periodusos rendszer
Altalanos
Nev, vegyjel , rendszam	szelen, Se, 34
Latin megnevezes	selenium
Elemi sorozat	nemfemek
Csoport , periodus , mez?	16 , 4 , p
Megjelenes	szurke, femes csillogas
Atomtomeg	78,971(8)  g/mol [1]
Elektronszerkezet	[ Ar ] 3d 10 4s² 4p 4
Elektronok hejankent	2, 8, 18, 6
Fizikai tulajdonsagok
Halmazallapot	szilard
S?r?seg (szobah?m.)	(szurke) 4,81 g/cm³
S?r?seg (szobah?m.)	(alfa) 4,39 g/cm³
S?r?seg (szobah?m.)	(uveges) 4,28 g/cm³
S?r?seg (folyadek) az o.p. -on	3,99 g/cm³
Olvadaspont	494  K (221 ° C , 430 ° F )
Forraspont	958 K (685 ° C , 1265 ° F )
Olvadash? ${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	(szurke) 6,69 kJ/mol
Parolgash? ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	95,48 kJ/mol
Molaris h?kapacitas	(25 °C) 25,363 J/(mol·K)
G?znyomas P /Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T /K 500 552 617 704 813 958
Atomi tulajdonsagok
Kristalyszerkezet	hexagonalis
Oxidacios szam	±2, 4 , 6 (er?sen savas oxid)
Elektronegativitas	2,55 ( Pauling-skala )
Ionizacios energia	1.: 941,0 kJ/mol
	2.: 2045 kJ/mol
	3.: 2973,7 kJ/mol
Atomsugar	115 pm
Atomsugar (szamitott)	103 pm
Kovalens sugar	116 pm
Van der Waals-sugar	190 pm
Egyebek
Magnesseg	diamagneses [2]
H?merseklet-vezetesi tenyez?	(300 K) (amorf) 0,519 W/(m·K)
H?tagulasi egyutthato	(25 °C) (amorf) 37 μm/(m·K)
Hangsebesseg (vekony rud)	(20 °C) 3350 m/s
Young-modulus	10 GPa
Nyirasi modulus	3,7 GPa
Kompresszios modulus	8,3 GPa
Poisson-tenyez?	0,33
Mohs-kemenyseg	2,0
Brinell-kemenyseg	736 HB
CAS-szam	7782-49-2
Fontosabb izotopok
F? cikk: A szelen izotopjai izotop termeszetes el?fordulas felezesi id? bomlas mod energia ( MeV ) termek 72 Se mest. 8,4 d ε - 72 As γ 0,046 - 74 Se 0,87% Se stabil 40 neutronnal 75 Se mest. 119,779 d ε - 75 As γ 0,264, 0,136, 0,279 - 76 Se 9,36% Se stabil 42 neutronnal 77 Se 7,63% Se stabil 43 neutronnal 78 Se 23,78% Se stabil 44 neutronnal 79 Se mest. 1,13·10 6 y β ? 0,151 79 Br 80 Se 49,61% Se stabil 46 neutronnal 82 Se 8,73% 1,08·10 20 y β ? β ? 2,995 82 Kr
Hivatkozasok

A szelen egy nemfemes elem, amelynek a rendszama 34 es a vegyjele Se , nyelvujitaskori neve reteny . ^[3] Az oxigencsoport eleme, tulajdonsagai a kenehez es a tellurehoz hasonloak. Tobb allotrop modosulata is ismert. Ezek kozul a ket legjelent?sebb neve voros szelen es szurke szelen. A voros szelen a kenre hasonlit, a szurke szelen nehany tulajdonsaga mar a femekre emlekeztet. A szurke, femes jelleg? modosulat felvezet? tulajdonsagu. A szelen nagy mennyisegben mergez? , de kis mennyisegben szuksege van ra a szervezetnek.

A szelen nev a Hold gorog neveb?l, szeleneb?l (σελ?νη) szarmazik. Jons Jakob Berzelius nevezte el, utalva arra, hogy a szelen ugyanugy kiser?je a tellurnak , mint a Foldnek a Hold. ^[4]

Modosulatai [ szerkesztes ]

A szelennek tobb allotrop modosulata letezik, ezek kozul a ket legjelent?sebb a voros szelen es a szurke szelen . Letezik meg amorf voros es fekete szelen is. A voros szelen tulajdonsagai a kenhez hasonlitanak. Voros szin?, molekularacsos , benne a nyolcatomos kenmolekulakhoz hasonlo Se ₈ molekulak talalhatok. Voros szelent a fekete szelen szen-diszulfidban valo forralasaval vagy szelentartalmu vegyuletek termikus bontasaval allithatunk el?. Kozonseges korulmenyek kozott nem stabil, atalakul sotetszurke szin?, femes kinezet? szurke szelenne. A szurke szelen nehany tulajdonsaga mar a femekre hasonlit. Legstabilabb modosulat. A racsa egydimenzios lanc szerkezet?. Felvezet? tulajdonsagu, sotetben csak alig vezeti az elektromos aramot, de feny hatasara az elektromos vezet?kepessege jelent?sen megn?, ezert fotocellakban hasznalhato. Ez a femes modosulat hatszoges rendszer? kristalyokat alkot. Olvadek lassu h?tesevel allithato el?. Ha folyekony szelent ontenek vizbe, akkor a szelen sotetszurke szin?, kaucsukszer?, rugalmas modosulata valik ki. Letezik amorf szelen is, ami voros szin? por. A szelen modosulatai kozul csak a voros oldodik szen-diszulfidban , az oldat voros szin?.

Kemiai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

A szelen kemiai tulajdonsagai a ken kemiai tulajdonsagaira hasonlitanak. Vegyuletet kepez alkalifemekkel es alkalifoldfemekkel , ezekben a vegyuletekben ketszeresen negativ toltes? anion. Hidrogennel reagal, hidrogen-szelenidet ( H ₂ Se) kepez. A reakcio csak magas h?mersekleten jatszodik le.

${\displaystyle \mathrm {H_{2}+Se\rightarrow H_{2}Se} \,\!}$

Oxigen jelenleteben eleg , szelen-dioxid (SeO ₂ ) keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {Se+O_{2}\rightarrow SeO_{2}} \,\!}$

Hig saletromsav a szelenport szelenessav kepz?dese kozben oxidalja: ^[5]

${\displaystyle \mathrm {3\ Se+4\ HNO_{3}+H_{2}O\rightarrow 3\ H_{2}SeO_{3}+4\ NO} \,\!}$

Halogenekkel halogenideket kepez. A femekkel szelenideket alkot, a szelenidek tulajdonsagai a szulfidokhoz hasonloak.

Vegyuletei [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Szelen temaju mediaallomanyokat.

A hidrogen-szelenid ( H ₂ Se ) tulajdonsagai a ken-hidrogen tulajdonsagaira emlekeztetnek. Gaz -halmazallapotu. Redukalo tulajdonsagu. Oxigennel szelen-dioxidda eg el. A szelen-hidrogen molekulaban a H-Se-H kotesszog (90°) jelent?sen kisebb mint a H-O-H kotesszog a vizmolekulaban (104,5°), a ken-hidrogen 92,5°-os H-S-H kotesszogehez all kozel.

Ketfele oxidja letezik, a szelen-dioxid es a szelen-trioxid . Ezek a ken oxidjaival analogok. Szilard halmazallapotu vegyuletek. Savanhidrideknek tekinthet?k, bel?luk oxosavak szarmaztathatok. A nekik megfelel? savak a szelenessav ( H ₂ SeO ₃ ) es a szelensav ( H ₂ SeO ₄ ). Ezek a ken-oxosavaknal ( H ₂ SO ₃ , H ₂ SO ₄ ) instabilabbak.

A szelensav a kensavhoz hasonlo er?sseg? sav, de annal er?sebb oxidaloszer. ^[5]

El?fordulasa a termeszetben [ szerkesztes ]

A termeszetben megtalalhato, mint a ken kiser?je. A szelen asvanyai a klaustalit (PbSe ₂ ). El?fordul a berzelianit (Cu ₂ Se) es az eukairit ((Cu,Ag) ₂ Se) asvanyokkent is. Az 54. leggyakoribb elem a Foldon.

El?allitasa [ szerkesztes ]

A piritb?l kiindulo kensavgyartas mellektermekekent keletkez? kamraiszapbol vagy a rez elektrolitos finomitasakor keletkez? anodiszapbol allithato el?. A kamraiszapba szelen-dioxid formajaban kerul bele. Az iszapbol a kovetkez?keppen vonhato ki: Az iszapot el?szor tomeny kensav es saletromsav keverekevel reagaltatjak, ekkor a szelen szelenessavva es szelensavva alakul. A szelen voros szin? porkent valik ki, ha ken-dioxidot vagy ken-hidrogent vezetnek a keletkezett oldatba.

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

A szelen fotoelektromos tulajdonsagu, emiatt fotocellak keszitesere hasznalhato. A szelen sotetben az aramot alig vezeti, de megvilagitas hatasara vezet?ve valik. Ha a szelen arannyal erintkezik, akkor megvilagitas hatasara a fenyer?sseggel aranyos er?sseg? aramot termel. Ezert megvilagitasmer?k keszitesehez alkalmazhato. Az uveggyartasban a szelen voros es szurke modosulatat egyreszt az uveg szintelenitesere alkalmazzak, masreszt felhasznaljak az uveg voros, rozsaszin vagy narancssarga szin?re festesehez is. Alkalmazzak a gumi vulkanizalasakor es a novenyek kartev?inek irtasara is.

Elettani jelent?sege [ szerkesztes ]

Ez a szakasz nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szakaszban szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Az emberi szervezet szamara nelkulozhetetlen esszencialis nyomelem , mely minden sejtben megtalalhato es nelkulozhetetlen sok enzim megfelel? biokemiai folyamatainak m?kodesehez. Kiemelten fontos a szelen a maj megfelel? m?kodesehez, a hasnyalmirigy m?kodeshez, ferfiak szamara a herek es a spermakepzes szempontjabol lenyeges.

Normal esetben etkezessel bevihet? a megfelel? mennyiseg, am az europai foldeknek az utobbi 60 ev soran lenyegesen lecsokkent a szelentartalmuk, igy a taplalekkal mar nem jut a szervezet eleg szelenhez. Ferfiak eseteben szelenhiany gyakrabban el?fordulhat, mivel szexualis aktus soran viszonylag sok szelen tavozik a spermiumokkal a szervezetb?l.

Szelenhiany eseten a majfunkcios ertekei ( GOT , GPT , GGT ) akar 10-szeresere is emelkedhetnek a normalishoz kepest, am a szelen hianyat rendszerint kes?n diagnosztizaljak, mikor mar kizarhato, hogy a beteg majfunkcios ertekeit nem alkohol, vagy egyeb mergez? anyag, esetleg hepatitis vagy zsirmaj okozza.

Szelenhiany erezhet? fizikai tunetei: almossag, motivaciohiany, nemz?kepesseg visszaesese.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Erdey-Gruz Tibor : Vegyszerismeret
• Nyilasi Janos: Szervetlen kemia

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number . Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights ? Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzaferes: 2013. oktober 13.)
2. ↑ szerk.: Lide, D. R.: Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds, CRC Handbook of Chemistry and Physics , 86th, Boca Raton (FL): CRC Press (2005). ISBN 0-8493-0486-5  
3. ↑ Sz?kefalvi-Nagy Zoltan; Szabadvary Ferenc: A magyar kemiai szaknyelv kialakulasa . A kemia tortenete Magyarorszagon . Akademiai Kiado, 1972. (Hozzaferes: 2010. december 3.)
4. ↑ Fulop Jozsef: Rovid kemiai ertelmez? es etimologiai szotar. Celldomolk: Pauz?Westermann Konyvkiado Kft. 1998. 131. o. ISBN 963 8334 96 7  
5. ↑ ^{a b} N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kemiaja , Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 1999. ISBN 963-18-9144-5

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• a magyar Wikipedia szelent tartalmazo vegyuleteinek listaja kuls? keres?vel